Fotó: MTI
Új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó akcióterv kidolgozását javasolta Orbán Viktor miniszterelnök a bécsi migrációs csúcson arra az esetre, ha bármilyen okból ellehetetlenülne az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás.
2016. szeptember 25., 17:402016. szeptember 25., 17:40
2016. szeptember 25., 17:572016. szeptember 25., 17:57
A szombati tanácskozáson a nyugat-balkáni migrációs útvonal által érintett országok vezetőin kívül részt vett Angela Merkel német kancellár is, Romániát Dragoș Tudorache belügyminiszter képviselte.
Orbán Viktor a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján sikerként értékelte, hogy a részvevők egyetértettek: a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani. A kormányfő szerint ugyanakkor kudarc, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát. Orbán úgy véli, az EU-nak Törökországhoz hasonlóan Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, ahol 5,5 millió migráns várakozik.
„Ha az EU nem köt megállapodást, akkor onnan meglepetés érhet bennünket\" – mondta a kormányfő, szorgalmazva továbbá Líbia stabilizálását is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai országban azt a „gigantikus menekültvárost\", ahová vissza lehet vinni az Európába érkezett illegális bevándorlókat, hogy ott várják meg menekültjogi eljárásuk lefolytatását.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, a migránsok kötelező befogadását előíró kvóták ügyében egész Magyarországot „becsapták\" egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben. Kifejtette, hogy az Európai Tanács „késhegyig menő viták\" után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség.
Angela Merkel német kancellár hangsúlyozta, az kell legyen a cél, hogy megállítsák az illegális bevándorlást, amilyen széles körben lehetséges, továbbá fokozni kell a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldését, és ennek érdekében erről meg kell állapodni Észak-Afrika államaival, Pakisztánnal és Afganisztánnal is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!