Judith Sargentini, a zöldpárti frakció holland képviselője felszólal az Európai Parlament vitáján, a háttérben Orbán Viktor miniszterelnök
Fotó: MTI
Az Európai Parlamentnek (EP) kötelessége fellépni a magyarországi jogsértések ellen – hangoztatta a magyar helyzetről szóló EP-különjelentést összeállító Judith Sargentini az uniós parlament ezzel foglalkozó keddi plenáris vitájában, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt, és visszautasította, hogy „a bevándorlásparti erők fenyegessék, zsarolják, rágalmazzák Magyarországot és a magyar embereket”.
2018. szeptember 11., 21:462018. szeptember 11., 21:46
2018. szeptember 11., 21:592018. szeptember 11., 21:59
Az EP szerdán szavaz jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, s ez indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását is. A holland zöldpárti Sargentini a voksolás előtti napon tartott vitában azt mondta, hogy a helyzet semmit nem javult a jelentés júniusi szakbizottsági elfogadása óta, és amennyiben a testület nem tudja „behúzni a vészféket”, akkor nem teljesíti ígéreteit az uniós állampolgárok felé.
A miniszterelnök azt mondta, hogy az EP előtt fekvő jelentés sérti Magyarország és a magyar nép becsületét. Hangsúlyozta: Magyarország döntéseit a választók hozzák meg, a parlamenti választásokon. A vita utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Fidesz az Európai Néppárt (EPP) lojális tagja, s azért dolgozik, hogy megreformálják az EPP-t. Megjegyezte ugyanakkor, a migráció kérdése osztja meg az EPP-t, amely kedvére próbál tenni a szociáldemokratáknak és a liberálisoknak, hogy a jövőre koalíciót tudjon velük alkotni. A vitában ugyanis több néppárti képviselő is kijelentette, megszavazza a jelentést. A Fideszt is magában foglaló pártcsalád képviselőinek szavazata kulcsfontosságú lehet abban, hogy elfogadják-e a dokumentumot.
A plénum előtt több felszólaló egyértelműen kiállt a kormány mellett és a Sargentini-jelentés elutasítására szólított. A magyar kormánypárti képviselők közül Szájer József úgy vélekedett, a jelentés bosszú a tömeges bevándorlást ellenző magyar embereken és a határkerítést felépítő miniszterelnökön. Hazugságnak nevezte, hogy Magyarország veszélyezteti a jogállamiságot, és úgy vélekedett, hogy ez éppen azokra igaz, akik a kormányt bírálják, például a különjelentést összeállító Sargentinire. Gál Kinga azt mondta, a jelentésnek semmi köze a valósághoz, amit jól mutat az is, hogy több tucat magyar civil szervezet nyílt levélben, több ezren petícióban tiltakoztak ellene.
Járóka Lívia kijelentette, a kormánynak meg kell köszönni, amit a romákért tett, nem pedig elítélni érte.
Fotó: MTI
Az ellenzéki EP-képviselők közül a szocialista Ujhelyi István hazugsággal vádolta Orbán Viktort: a kormányfő csak „bűnös rezsimjét” akarja védeni a jogtól és az európai szabályoktól. A DK-s Niedermüller Péter úgy vélte, Orbán tényszerű vita helyett ismét büntetésről, meghurcoltatásról beszél, pedig erről nincs szó, a jelentés célja, hogy Magyarországot visszahozzák az európai családba. A jobbikos Balczó Zoltán a jelentés bizonyos állításait, például a rasszizmus és antiszemitizmus vádját visszautasította, ugyanakkor elmondta, vannak benne jogos bírálatok is, például a sajtószabadság kapcsán. Mindazonáltal közölte: a voksoláson tartózkodni fog. A vita végén elmondott második felszólalásában Orbán Viktor kijelentette: „a saját hazájuk ellen szavazó magyarok jobban gyűlölnek engem, mint amennyire szeretik a hazájukat”.
A plenáris eszmecserében Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke kijelentette, hogy a brüsszeli testület egyetért a jelentésben megfogalmazott aggályokkal, és további lépésektől sem riad vissza a kormánnyal szemben az uniós értékek megsértése esetén. Az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács nevében a soros osztrák elnökség részéről hozzászóló Karoline Edtstadler belügyi államtitkár kijelentette, hogy az általa képviselt testület „nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának”, és „ebben nem köthetünk kompromisszumot”. A vezérszónokok közül Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője úgy ítélte meg, szükség lehet még az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás Magyarországgal szembeni megindítására, de hangoztatta, hogy a magyar kormány eddig mindig kész volt a kompromisszumra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!