
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Kompromisszumos ajánlatot tett Magyarország az Európai Unió tagállamainak Ukrajna finanszírozására – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Le Point francia hetilap weboldalán kedden megjelent interjúban.
2024. január 30., 13:282024. január 30., 13:28
2024. január 30., 13:302024. január 30., 13:30
A kormányfő közlése szerint a javaslat fogadtatása nem volt pozitív; ha a tagállamok nem értenek egyet olyan kérdésekben, mint a háború, a migráció, a gender, azonnal imperialista reakciót tapasztalnak Brüsszelből, és zsarolásnak vetik őket alá.
Orbán Viktor az interjúban megerősítette, nem változott a magyar álláspont:
Hozzátette: Magyarország, mint szuverén állam, ellenzi a költségvetésnek ezt a módosítását, de egy független országnak ezt a jogát a huszonhatok nem fogadják el, ezért próbálják Magyarországot meggyőzni, nyomást gyakorolni rá, zsarolni, hogy rákényszerítsék a támogatásra. A miniszterelnök azt mondta, kompromisszumos ajánlatot tettek: Magyarország kész részt venni ebben a megoldásában, ha garantálják, hogy a tagállamok minden évben egyhangúlag döntenek arról, hogy továbbra is küldjék-e ezt a pénzt vagy sem.
Azt mondta,
„Tehát, ha valakit arra kényszerítünk, hogy részese legyen valaminek, amit nem szeret, és joga van ahhoz, hogy ne legyen részese, de rá nyomást gyakoroltak, őt kényszerítették bármilyen módon, hogy részese legyen, akkor tisztességes és észszerű, hogy minden évben lehetőséget adjunk neki arra, hogy részt vegyen a döntésben, hogy ez folytatódjon-e vagy sem” – összegzett.
A javaslat fogadtatására vonatkozó kérdésre Orbán Viktor úgy fogalmazott: ha jól értem, a fogadtatás a Financial Times-ban jelent meg. Szóval nem éppen pozitív a visszhangja.
A kormányfő kifejtette,
Arra a felvetésre, hogy az Európai Tanács egyik magas rangú tisztviselője cáfolta a Financial Times-ban megjelenteket, Orbán Viktor azt mondta, van némi tapasztalatuk a nemzetközi politikában, nem az óvodából jöttünk ki. Ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a vele szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztos, hogy létezik ilyen – közölte.
Elmondta,
Az Európai Bizottságot politikai szándék vezérli, mert ideológiai háborút folytat Magyarország ellen; az új sérelem pedig a migrációra és a genderre vonatkozik, ennek semmi köze a korrupcióhoz vagy az igazságszolgáltatás minőségéhez. Nyilvánvaló, hogy nem a jogállamiság az igazi érv Magyarország ellen – mondta.
Közölte, egy ország szavazati jogának megvonása az Európai Tanácsban csak akkor lehetséges, ha probléma van a jogállamisággal, de Ukrajnának semmi köze a jogállamisághoz.
Hozzátette:
Fontos, hogy az európaiak megértsék, hogy a tagállamok, ha nem értenek egyet olyan kérdésekben, mint a háború, a migráció, a gender, azonnal imperialista reakciót tapasztalnak Brüsszelből, és a zsarolás egy formájának vetik őket alá – mondta.
Komolyan veendőnek, de nem elfogadhatónak nevezte azt az érvet, hogy a többi 26 tagállam azt állítja, egy évente jóváhagyott terv nem teszi lehetővé Ukrajnának, hogy négy évre tervezze kiadásait.
Rámutatott, nem tudni, mi lesz a következő három-négy hónapban Ukrajnában, hát még négy év múlva. Azt sem lehet tudni – folytatta – hogy az novemberi elnökválasztás után az amerikaiak részt vesznek-e a játékban; azt sem lehet tudni, miért pont 50 milliárd eurót adna az EU Ukrajnának.
A fő érvnek azt nevezte, hogy öt hónap múlva választások lesznek Európában.
– szögezte le. Hozzátette: ez a pénz nagyon hasznos lenne az európai népeknek is, Európa egyre jobban szenved a gazdaság gyenge teljesítményétől.
Arra a kérdésre, hogy vajon Donald Trump volt amerikai elnök novemberi újraválasztását várja-e, Orbán Viktor közölte, már 2016-ban azt mondta, Trumpra szüksége van Európának, mert az a normális hozzáállás a nemzetközi politikában, ha nemzeti érdeken alapuló megállapodásokat akarnak. Trumpot az Egyesült Államok egyik legsikeresebb külpolitikát folytató elnökének nevezve elmondta, ha 2022 februárjában az amerikai elnököt Donald Trumpnak hívták volna, már nem lenne háború Európában. „Ma nem látok rajta kívül senkit sem Európában, sem Amerikában, aki elég erős vezető lenne ahhoz, hogy megállítsa a háborút. A békének van neve, Donald Trumpé” – fogalmazott.
Kitért arra is, a háborútól függetlenül
Az ukrán mezőgazdasági termelés jóval olcsóbb, mint a francia és a magyar, és ez nem fenntartható. Nem tudunk versenyezni, és tönkretesszük mezőgazdasági közösségeinket. Ezt nem tehetjük meg; az ukránoknak ezt meg kell érteniük – mondta Orbán Viktor a Le Pointnak.
Sulyok Tamás a dicstelen kétéves elnöki ciklusa során megbukott az emberi, jogi és a politikai alkalmassági vizsgán is – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon.
Egy férfi életét vesztette egy medvetámadásban a Szófia városát körülvevő Vitosha-hegységben – írja az AFP-re hivatkozva a News.ro hírügynökség.
A kárpátaljai magyarság képviselőinek bevonásával megkezdődnek a magyar–ukrán szakértői szintű egyeztetések a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése érdekében – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter hétfőn.
Az Amnesty International szerint tavaly 17 országban 2707 embert végeztek ki, ami 1981 óta a legmagasabb szám – derül ki a nemzetközi jogvédő szervezet halálbüntetésről szóló legfrissebb éves jelentéséből.
Donald Trump amerikai elnök ismét cselekvésre szólította fel Iránt a konfliktus rendezése érdekében, ellenkező esetre az eddigieknél súlyosabb következményeket helyezett kilátásba vasárnap.
Három ember életét vesztette, legkevesebb 18 pedig megsérült a Moszkvát és környékét vasárnapra virradóra és reggel ért ukrán dróntámadás következtében – közölték a helyi hatóságok. Ez volt eddig a Moszkva ellen irányuló legnagyobb ukrán dróntámadás.
Ritka, hogy emberről emberre terjedjen a hantavírus – szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján. A hantavírus-fertőzés pénteken már megjelent Romániában is.
A jobboldali nyilvánosság elleni fellépéssel vádolta a kormányt Orbán Viktor volt miniszterelnök a Magyar Nemzet online oldalán szombaton közzétett interjúban.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozóját Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken.
Donald Trump szerint Hszi Csin-ping felajánlotta Kína segítségét az iráni konfliktus lezárásában, valamint támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását és egy diplomáciai megállapodás elérését.
1 hozzászólás