Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a jövő vasárnapi kvótanépszavazáson eldől, hogy a magyarok „milyen erős kardot tudnak kovácsolni” a brüsszeli bürokratákkal szembeni küzdelemhez.
2016. szeptember 22., 18:272016. szeptember 22., 18:27
2016. szeptember 22., 19:262016. szeptember 22., 19:26
A kormányfő az Origónak adott, csütörtökön megjelent interjúban hangsúlyozta: ő úgy szereti Magyarországot, ahogy van, és nem szeretné, ha külső parancsra ezt valaki megváltoztatná.
„Nekem csalódás egyetlen olyan ember is, aki nem érdeklődik a saját hazája sorsa iránt. Ezért természetesen a százszázalékos részvétellel lennék elégedett” – mondta Orbán Viktor a kvótanépszavazás várható eredményét firtató kérdésre, megjegyezve, hogy ez persze messze áll a politikai realitásoktól, de megismételte, hogy minden emberre, illetve mindenki véleményére szükség van. „Hiszen Magyarország jövőjéről van szó” – jelentette ki.
A népszavazás másnapján tervezett lépésekről – amelyekről a múlt heti rádióinterjúban is faggatták – úgy nyilatkozott: ha el akarta volna mondani, hogy a népszavazás után mit kell tenni, akkor elmondta volna. „Azért nem mondtam el, mert nem akartam. Azért nem akartam, mert idő előtti lenne, ugyanis a népszavazás eredménye határozza meg, milyen irányban indulunk tovább” – mondta, jelezve: az első dolog, hogy legyen meg a népszavazás, amely ha eredményes, meggyőző erejű, akkor „abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a referendumnak természetesen vannak és lesznek közjogi következményei.
Azokat az ellenzéki nyilatkozatokat, amelyek szerint egy érvényes népszavazást előrehozott parlamenti választás követne, a kormányfő úgy kommentálta: előrehozott választásnak egyértelmű, nyilvánvaló oka kell hogy legyen. Szerinte ilyen nem áll fenn Magyarországon, mert az ország jó irányban halad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!