Orbán a Máérton: sorsdöntő a romániai választás

A kormányfő csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 15. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban értékelte kormánya munkáját. Úgy fogalmazott, ma már szerte a világban egyre könnyebb kiállni Magyarország mellett, pedig az elmúlt években ez egyáltalán nem volt így.

Orbán Viktor köszönetet mondott a határon túli magyarok vezetőinek, hogy az elmúlt években „az ellenszél ellenére\" is „bátran és tiszta szívvel\" kiálltak az anyaország kormányának politikája mellett.
A gazdasági válság kezelésének a magyar kabinet által választott módját – vagyis, hogy a teljes megújulás mellett döntöttek, és munkaalapú társadalmat építettek ki –, sikeresnek minősítette, megjegyezve: a populista jelző nem állja meg a helyét, mert „olyan populizmust még a világon nem láttak”, amely államadósság-csökkentéssel, a hiány leszorításával és gazdasági növekedéssel jár.

Beszélt arról is, hogy Magyarország külpolitikai elszigeteltsége – bár „sokan dolgoztak rajta” – nem következett be, mert a magyar külügyminisztérium stílust váltott – és ma már megvédi a magyar érdekeket –, a magyarság a határon túl sem hagyta magát, és mert más országokban is hasonló változások indultak meg, mint itt. Úgy összegzett, hogy a „fekete bárányból\" mára fősodrú politika lett a nyugati világban.

A kormányfő előadásában az elmúlt hat év legnagyobb sikerének nevezte a nemzetegyesítést, amit a külhoni magyarsággal közösen valósítottak meg. Úgy fogalmazott: 100 évvel a trianoni diktátum után a magyar nemzet egyes részei egymásra találtak, és a magyar-magyar együttműködés napi gyakorlattá vált. A résztvevők előtt beszámolt arról, hogy 860 ezren adtak be honosítási kérelmet, és eddig több mint 810 ezren tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában pedig 100 ezer állampolgársági megállapítás történt. A kishitűségre semmi ok – értékelt.

Csalódások a kisebbségi jogok biztosítása terén

A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak uniós csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Szerinte jó példa erre a Székely Mikó Kollégium ügye, a zászló- és névhasználat körüli perek, valamint a korrupcióellenes harc „álcájában\" zajló hadjáratok az erdélyi magyarság vezetői ellen. Az unió nemzetiségek jogaival összefüggő szabályai éppúgy halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak – fogalmazott.

Kitért a bevándorlásra is, amelyet úgy kommentált, hogy egy „altalajcsere-kísérlet\" zajlik, vannak ugyanis olyan európai erők, amelyek ki akarják cserélni az európai közélet „altalaját\". A modern kori népvándorlást „belülről\" is segítik, mivel biztosítanák az ide tartó néptömegek beutaztatását – fűzte hozzá. A kormányfő szerint szellemi zűrzavar uralkodik a nyugati világban, amit jól mutat a Fidel Castro volt kubai vezető halála utáni „abszurd helyzet\", Castro „mentegetése\", „a valóság elhazudása\". Ez a balliberális világrend összeomlásának jele, a „68-as álmodozók közül kikerült\" európai elit tagjai ugyanis még mindig nem értik, milyen volt „a szocialista és a kommunista rögvalóság\" Európában vagy Kubában – fogalmazott.

Még nagyobb baj szerinte, hogy ennek az elitnek egy része hisz is abban az „álomvilágban\", amit a szocializmushoz és a kommunizmushoz kötött. Ez az oka annak – folytatta –, hogy Brüsszelben sokan a mai napig nem értették meg a Brexitet és Donald Trump győzelmét az amerikai elnökválasztáson. Pedig ezek azt mutatják, hogy a valóság győzött az ideológiák felett – értékelt a miniszterelnök, hozzátéve: nem nehéz megtalálni a párhuzamot ezen események és a 2010-ben indult magyar változások között. Jól látható, hogy a baloldal eszméi teret veszítettek, ugyanakkor az európai helyzetet áttekintve a hagyományos jobboldal sem dicsekedhet különösképpen: neki is változnia kell, különben teret veszít, hasonlóan a baloldalhoz – állapította meg a kormányfő. A röszkei zavargások ügyében hozott előző napi bírói ítéletet is kommentálta Orbán Viktor, helyesnek nevezve azt. Mint mondta, tiszta lapokkal játszanak, „megmondták előre, teleplakátolták az országot”: ha valaki idejön, akkor be kell tartania a törvényeket, s ha nem tartja be, akkor annak jogkövetkezménye lesz.

„Komoly veszélybe került az erdélyi magyarok parlamenti képviselete”

Beszédében érintette a közelgő romániai választást, amelyet sorsdöntőnek nevezett, mert szerinte Romániában a korrupcióellenes harc eszközét számos helyen a magyar közösség vezetői ellen fordították. Régen fordult elő – mondta –, hogy olyan komoly veszélybe került volna az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete, mint most. Ezért arra kérte az erdélyi magyarságot, hogy szavazzanak, a vezetőik működjenek együtt, és a bukaresti képviselet szempontját helyezzék az első helyre.

Megemlítette, hogy kormánya egy hete átfogó megállapodást írt alá a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Hozzátette, 26 évig nem jött létre ilyen egyezség, amely hat évre rögzíti a magyar gazdaságpolitika legfontosabb pilléreit, és reális esély van a sikerére, arra, hogy a következő öt-tíz évben a magyar gazdaság folyamatosan emelkedő pályán haladjon. Ezzel a nemzetpolitika területén szükséges források előteremtésére is lehetőség lesz – hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy a szerdai kormányülésen a külügyminisztérium forrásbővítést kért a Vajdaságnak és Kárpátaljának.

Végül támogatásáról biztosította a külhoni tematikus évek gondolatát, jelezve, hogy 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lehet. Úgy fogalmazott, mára a magyar vállalkozások elkezdték egyfajta „artériarendszerként” behálózni a Kárpát-medencét.