Odacsaptak. Izrael hadereje ismét iráni célpontokat támadott
Fotó: X/Izraeli védelmi minisztérium
Izrael szombat reggel „megelőző csapást” mért Iránra – jelentette be Jiszráel Kac védelmi miniszter.
2026. február 28., 08:492026. február 28., 08:49
2026. március 01., 00:062026. március 01., 00:06
Izraelben közben rendkívüli állapotot hirdettek. A kormány azért hirdette ki a rendkívüli állapotot, mert drónokkal és ballisztikus rakétákkal történő válaszcsapásra számít. A BBC szerint
Robbanások hallatszottak Teherán Pasteur negyedében, ahol Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetőjének rezidenciája és irodája található, közölték az iráni államhoz köthető hírügynökségek. A Farsz hírügynökség jelentése szerint legalább 7 rakéta csapódott be a területre. Teheránon kívül számos más várost is támadás ért. A CNN szerint Tabriz, Kom, Kermansah, Karadzs és Iszfahán városokról van szó.
Izraelben megszólaltak a légvédelmi szirénák. A hadsereg riasztást küldött a polgárok mobiltelefonjára, arra kérve őket, hogy maradjanak „védett területek közelében”. A légügyi hatóság bejelentette, hogy Izrael szombaton lezárta légterét a polgári járatok előtt. Az izraeli polgári védelmi parancsnokság megtiltotta a gyülekezéseket, bezáratta az oktatási intézményeket és a munkahelyeket, a létfontosságú munkahelyek kivételével.
Üvöltő Oroszlán és Epikus harag hadművelet
Izrael bejelentette, hogy új, Irán elleni hadműveletének neve Üvöltő oroszlán lesz, közölte a Miniszterelnöki Hivatal. Ez a név a júniusi 12 napos háborúban Izrael által „Felkelő oroszlánnak” nevezett hadműveletre utal. Az amerikai művelet neve Epikus harag.
Az egyik tisztségviselő azt mondta, hogy a csapások folyamatban vannak, és „nem kis csapásként” jellemezte őket. Egy amerikai illetékes szerint az amerikai csapások jelenleg katonai célpontokra összpontosulnak, de a folyamatban lévő műveletre hivatkozva nem kívánt részleteket közölni. Egy másik amerikai tisztségviselő szerint
Az Egyesült Államok intézkedéseket hozott a régióban tartózkodó amerikai katonai személyzet védelmére a fellépés előtt – mondta az első tisztségviselő. A CNN amerikai katonai illetékesekre hivatkozva azt közölte, hogy több naposra tervezik a a csapásokat.
Hónapokig tartott az akció tervezése
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint hónapokig tartó „szoros közös tervezés” zajlott az Egyesült Államok és Izrael között az Irán elleni közös csapásmérő hadjárat előtt. A koordináció lehetővé tette a két hadsereg számára, hogy „széles körű csapást” hajtsanak végre teljes szinkronban és koordinációban. A hadjárat célja az iráni rezsim „módszeres lebontása” és az „Izrael egzisztenciális fenyegetéseinek elhárítása”. A CNN korábban arról számolt be, hogy az iráni ballisztikus rakéták és rakétakilövő állások Izrael első célpontjai között voltak. „Még ebben az órában is, az izraeli légierő vadászgépei továbbra is csapásokat mérnek Irán-szerte célpontokra a pontos hírszerzési információk alapján” – közölte az IDF. „A műveletek szükség szerint folytatódnak.”
– közöltea CNN-nel két, a művelethez közel álló izraeli forrás.
A további célpontok között volt Irán újonnan létrehozott Védelmi Tanácsának titkára, Ali Sámkáni és az Irán Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára, Ali Laridzsáni. Nem világos, hogy a támadásban eltaláltak-e magas rangú iráni személyiségeket. Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei nincs Teheránban – közölte a Reuters hivatalos forrásokra hivatkozva.
Maszúd Peszeskján iráni elnök életben van – közölte az IRNA iráni állami hírügynökség egy, az elnöki hivatalhoz közel álló forrásra hivatkozva. Peszeskján „jó egészségnek örvend” – közölte az IRNA egy rövid Telegram-bejegyzésben. Az első jelentések szerint a helyi biztonsági erők súlyos veszteségeket szenvedtek, a Forradalmi Gárda soraiban több tucatnyian meghaltak és megsebesültek, köztük néhány kulcsfontosságú személyiség.
„Azonban a támadások irányításában, az erőszak előmozdításában vagy Izrael elpusztítására irányuló tervek végrehajtásában részt vevő személyek legitim célpontnak tekinthetők, ha a működő háborús gépezet részét képezik” – mondta az izraeli katonai tisztviselő az újságíróknak. „A katonai agresszióban való vezetői részvétel célponttá teheti az egyéneket – de a hangsúly továbbra is a katonai célokra helyeződik” – mondta a tisztviselő.
Ha Ali Hamenei legfőbb vallási vezető meg is menekült, teheráni rezidenciája nem: műholdfelvételek tanúsága szerint az épület súlyos károkat szenvedett, a beszámolók szerint a helyszínen több rakéta is becsapódott.
A Le Figaro azt írta, két, az izraeli műveletekhez közel álló forrás és egy regionális hírügynökség jelentése szerint Amir Naszirzadeh iráni védelmi miniszter és Mohammad Pakpár, a Forradalmi Gárda parancsnoka életét vesztette egy izraeli támadásban. Egyes sajtóorgánumok Ali Hamenei ajatollah haláláról is beszámoltak, de Abbász Aragcsi külügyminiszter szerint tudomása szerint az ajatollah életben van.
Az iráni hatóságok szerint a dél-iráni Mindoabban legalább 63-an meghaltak és több mint 90-en megsérültek egy lányiskolát ért csapásban. Szombat estig Irán-szerte legalább 201-en haltak meg a csapásokban. A beszámolók szerint Iránban ugyanúgy majdnem teljesen leállt az internet, mit a tavalyi tizenkét napos háboú idején.
Közben szombat délelőtt
– jelentette Irán félhivatalos Farsz hírügynöksége. Bahrein az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségese a Perzsa-öbölben, és állandó otthont ad az amerikai haditengerészet ötödik flottájának manámai főhadiszállásának. Az amerikai haditengerészet ötödik flottájának bahreini kiszolgáló központját „rakétatámadás érte” – jelentette a bahreini hírügynökség.
Egy katari tisztviselő szerint Katar két iráni rakétát fogott el az ország légterében, Jordániában ugyancsak két rakétát lőttek le. A beszámolók szerint Irán a Szaúd-Arábiában, Jordániában, Bahreinben, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben található amerikai támaszpontokat is támadni próbálta. A CNN szerint az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban egy ember meghalt, amikor egy lelőtt iráni rakéta darabjai lakott övezetre hullottak.
Dél után robbanást jelentettek Izraelből, Tel-Avivból is.
Πλήγμα στο ξενοδοχείο #PalmJumeirahFairmont στο #Ντουμπάι – Εκρήξεις σε όλον τον Κόλπο μετά τα ιρανικά αντίποινα
— ΤΟ ΒΗΜΑ (@tovimagr) February 28, 2026
Το ξενοδοχείο Fairmont The Palm, στην περιοχή Palm Jumeirah του Dubai, επλήγη από πύραυλο, στο πλαίσιο των ιρανικών αντιποίνων μετά την κοινή επίθεση #ΗΠΑ–#Ισραήλ… pic.twitter.com/UNjQ89AMPV
míg Kuvaitban a nemzetközi repülőtér több alkalmazottja megsérült egy dróntámadásban.
Ugyancsak Kuvaitban egy rakétatámadás károkat okozott egy légi támaszponton, ahol olasz katonák állomásoznak.
Lezárulhat a Hormuzi-szoros
A Tasznim hírügynökség, egy, az iráni Iszlám Forradalmi Gárdával kapcsolatban álló médium arról számolt be, hogy lezárják a stratégiai Hormuzi-szorost, amely Irán déli részén, a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl között található – közölte a BBC.
A Tasznim „forrásokra” hivatkozva azt állítja, hogy a hajók üzeneteket kapnak a Forradalmi Gárdától miszerint egyetlen hajó sem haladhat át a szoroson.
Az Egyesült Királyság Tengerészeti Kereskedelmi Műveleti Szolgálata (UKMTO) szintén azt állítja, hogy több külső jelentést is kaptak arról, hogy a hajók figyelmeztetéseket kaptak a Hormuzi-szoros lezárásáról.
A szorost a világ egyik legjelentősebb tengeri kereskedelmi útvonalának és az olajtranzit kulcsfontosságú csomópontjának tartják. A világ olaj- és gáztermelésének körülbelül egyötöde halad át rajta.
„Ahogy már kijelentettük, a régió bármely részén Izraelt segítő bázis a szent Iszlám Köztársaság és fegyveres erőink célpontja lesz, és nem fogunk habozni” – mondta Abolfazl Sekarcsi dandártábornok, a fegyveres erők fő szóvivője az iráni állami média szerint.
Az iráni külügyminisztérium angol nyelvű közleményt adott ki, amelyben elítélte az Egyesült Államok és Izrael által elkövetett „bűnös katonai agressziót”, amely szombaton reggel számos helyszínt sújtott Iránon belül.
– közölte a külügyminisztérium, utalva a Washington és Teherán között folyamatban lévő nukleáris tárgyalásokra. „Most az iráni nép büszke arra, hogy mindent megtett a háború megelőzése érdekében. Itt az ideje megvédeni a hazát és szembeszállni az ellenség katonai agressziójával” – közölte a külügyminisztérium.
„Ahogy készen álltunk a tárgyalásokra, most minden eddiginél felkészültebbek vagyunk a védekezésre. Az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erői tekintélyesen fognak reagálni az agresszorokra” – folytatta. Az iráni külügyminisztérium felszólította az Egyesült Nemzetek Szervezetét és a nemzetközi közösséget, hogy
„A történelem azt bizonyítja, hogy az irániak soha nem adták meg magukat a külföldi agressziónak és hegemóniának; ezúttal is az iráni nemzet válasza határozott és meghatározó lesz, és arra készteti az agresszorokat, hogy megbánják bűnös tettüket” – áll a közleményben.
Később, nem sokkal két óra előtt Irán bejelentette, hogy több tucat drónnal támadta meg Izraelt.
Erdélyi idő szerint délelőtt fél tizenkettőkor az izraeli hadsereg közölte: Izrael újabb csapáshullámot indított a rezsimhez tartozó célpontok ellen Nyugat-Iránban. A közlemény körülbelül 3,5 órával azután hangzott el, hogy Izrael és az Egyesült Államok megindította az Irán elleni csapássorozat első sortüzét. Az Izraeli Védelmi Erők közölték, hogy „repülőgép-csapást mértek számos katonai célpontra”, amelyek a rezsimhez tartoznak Nyugat-Iránban.
Este hét órakor a CNN szerint Izrael újabb támadásokat indított az Irán középső részén található rakétakilövő állások és légvédelmi rendszerek ellen.
Donald Trump elnök egy közösségi médiában közzétett videóban megerősítette, hogy az Egyesült Államok katonai műveletet indított Iránban.
– mondta az elnök a videóban.
„Fenyegető tevékenységei közvetlenül veszélyeztetik az Egyesült Államokat, csapatainkat, tengerentúli bázisainkat és szövetségeseinket szerte a világon” – mondta a nyolcperces üzenetben. „Az iráni rezsim 47 éve harsogja, hogy a Halál Amerikára!, és véget nem érő vérontási és tömeggyilkossági kampányt folytat, amelynek célpontjai az Egyesült Államok, csapataink és az ártatlan emberek sok-sok országban” – mondta.
Az elnök „hatalmasnak és folyamatosnak” nevezte az iráni katonai műveletet, amelynek célja, hogy megakadályozza az országot abban, hogy amerikai életeket veszélyeztessen. „Az Egyesült Államok hadserege hatalmas és folyamatos műveletet folytat, hogy megakadályozza, hogy ez a nagyon gonosz, radikális diktatúra veszélyeztesse Amerikát és alapvető nemzetbiztonsági érdekeinket” – mondta a videóüzenetben. „El fogjuk pusztítani a rakétáikat, és a földig fogjuk rombolni a rakétaiparukat.”
Elmondta, hogy Irán azon dolgozott, hogy újjáépítse nukleáris programját, miután júniusban Amerika bombázta az atomlétesítményeit. „Minden lehetőséget elutasítottak, hogy elérjék nukleáris ambícióikat, és mi ezt már nem tudjuk elfogadni” – mondta.
A rendszer elit hadseregének számító Forradalmi Gárda tagjait választás elé állította: megadják magukat, vagy meghalnak.
Mint ismeretes, Izrael tavaly júniusban az Egyesült Államok támogatásával ugyancsak megelőző csapást insított Irán ellen, a tizenkét napig tartó akció célpontjai az ország nukleáris programjának létesítményei, a ballisztikus rakéták és magas rangú katonai vezetők.
BREAKING:
— Globe Eye News (@GlobeEyeNews) February 28, 2026
Israel is currently striking Iran’s capital, Tehran. pic.twitter.com/xQ3lZSQm5h
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombat reggel rezsimváltásra szólított fel Iránban a hadművelet megindítása utáni első videónyilatkozatában. Netanjahu felszólította „az iráni nép minden szegmensét”, hogy „vesse le magáról a zsarnokság igáját, és hozzon létre egy szabad és békés Iránt”. Azt mondta: „Közös fellépésünk megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a bátor iráni nép a saját kezébe vegye a sorsát.”
A júniusi 12 napos iráni háború alatt Netanjahu ugyancsak felszólította az iráni népet, hogy lázadjon fel a rezsim ellen. Netanjahu videónyilatkozatát azzal kezdte, hogy megköszönte Donald Trump elnöknek „történelmi vezetését”.
– mondta Netanjahu.
Izrael péntekre virradóra támadást indított Irán ellen, az akció célpontjai az ország nukleáris programjának létesítményei, a ballisztikus rakéták és magas rangú katonai vezetők.
Előzőleg Donald Trump elnök pénteken elismerte, hogy nehéz döntés előtt áll az Iránnal szembeni további lépésekkel kapcsolatban, miután a diplomáciai erőfeszítések nem hoztak kielégítő eredményt. „Nagy döntést kell hoznunk” – mondta Trump a CNN szerint a texasi Corpus Christi-ben, ahol energiaügyi programját népszerűsítette.
„Van egy ország, amely 47 éve robbantja le az emberek lábait, karjait” – mondta. „Megállapodást akarnak kötni, de olyan megállapodást kell kötniük, amelynek van értelme” – mondta az elnök. Hozzátette, hogy a texasi repülőút során konzultált Texas két republikánus szenátorával, Ted Cruzzal és John Cornynnel az Air Force One fedélzetén. „Azt mondtam, hogy olyan megállapodást kell kötnünk, amelynek van értelme” – mondta Trump, hozzátéve:
Arról is beszélt: amerikai életek veszhetnek oda az Irán elleni katonai művelet következtében. „Az iráni rezsim ölni akar. Bátor amerikai hősök élete veszhet oda, és lehetnek áldozataink is – ami gyakran megtörténik a háborúban –, de ezt nem a máért tesszük. Ezt a jövőért tesszük, és ez egy nemes küldetés” – mondta az elnök. Azt mondta, hogy az Egyesült Államok „minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy minimalizálja az amerikai személyzetre leselkedő kockázatot a régióban”.
Az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége útján arra kérte pénteken Izraelben tartózkodó állampolgárait, hogy a térség feszült biztonsági helyzete miatt azonnal hagyják el az országot. Ennek hatására ugyanezt tette számos ország, köztük Románia.
Brit miniszterelnök: a brit légierő védelmi célú bevetéseket hajt végre
Nagy-Britannia nem vett részt az iráni célpontok ellen végrehajtott amerikai és izraeli támadásokban, de a brit királyi légierő (RAF) repülőgépei felszálltak és védelmi célú feladatokat hajtanak végre a térségben – közölte szombaton Keir Starmer brit miniszterelnök. A munkáspárti kormányfő további részletek ismertetése nélkül úgy fogalmazott: az RAF gépei összehangolt regionális műveletekben vesznek részt a brit állampolgárok és Nagy-Britannia szövetségesei védelmében, ahogy azt más esetekben is tették a nemzetközi joggal összhangban. Starmer „visszataszítónak” nevezte az iráni rezsimet, amely szavai szerint saját állampolgárainak ezreit gyilkolta meg, brutálisan eltipor minden ellenállást és a térség destabilizálására törekszik, ráadásul még Nagy-Britanniában is közvetlen fenyegetést jelent az ellenzékiekre és a zsidó közösségre.
Mint arról beszámoltunk, Trump még pénteken elégedetlenségét hangoztatta az Iránnal zajló tárgyalások hangvétele miatt, újabb egyeztetést jelentett be a teheráni küldöttséggel, de nem zárta ki a katonai erő alkalmazását Irán atomprogramja miatt.
Az elnök a Fehér Házat elhagyva újságírók kérdéseire válaszolva ismét világossá tette, hogy Irán nem kerülhet atomfegyver birtokába, és azt hangoztatta, hogy „nagyszerű lenne”, ha ezt a célt katonai erő alkalmazása nélkül lenne képes elérni, valamint hozzátette, hogy erről egyelőre még nem született döntés.
„Mi rendelkezünk a világon a leghatalmasabb hadsereggel, szeretném nem használni, de néha igénybe kell vennünk, meglátjuk mi történik” – fogalmazott Donald Trump, aki kijelentette,
Pénteken az amerikai külügyminisztérium bejelentette, engegélyezték, hogy az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének működéséhez nem nélkülözhetetlen személyzet elhagyja szolgálati helyét. Marco Rubio külügyminiszter a közel-keleti térség biztonságát érintő tárgyalásokra hétfőn és kedden Izraelbe utazik, pénteken pedig az ománi külügyminiszterrel találkozott Washingtonban. Omán képviselői közvetítőként vannak jelen az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokon, amelyek legutóbbi fordulója csütörtököt Genfben volt.
Donald Trump pénteken újságírók kérdéseire válaszolva azt sem zárta ki, hogy az Egyesült Államok átvegye a Kuba feletti ellenőrzést. „Nagyon könnyen végződhet egy Kuba feletti barátságos átvétellel” – fogalmazott, és hozzátette, hogy magas szinten zajlanak egyeztetések a havannai kormányzattal, amiért Marco Rubio külügyminiszter felelős.
Donald Trump Kubát egy nagy bajban lévő országnak nevezte, ahol nincs pénz, nincs olaj, nincs élelmiszer, és az Egyesült Államok segítségét akarja. Eközben műholdas felvételek azt mutatták, hogy
Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok régi szövetségese, a múlt hónapban közölte Iránnal, hogy nem engedi, hogy légterét vagy területét katonai akciókhoz használják Teherán ellen, amely csütörtökön közvetett tárgyalásokat folytatott Washingtonnal nukleáris programjáról.
Eközben az ománi külügyminiszter, aki kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokban, a CBS televíziós csatornával pénteken közölte:
Az ilyen megállapodás a készletek felszámolásáról jelentős engedményt jelentene és változást hozna a 2015-ös iráni nukleáris megállapodáshoz képest, amelyből Donald Trump amerikai elnök első hivatali ideje alatt kilépett.
Badr Albuszaidi ománi külügyminiszter elmondta, hogy „véleménye szerint” megállapodás született a készletek kérdéséről, valamint az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve „teljes és átfogó ellenőrzéséről”.
Albuszaidi leszögezte: Irán „nem lesz képes ténylegesen felhalmozni azt az anyagot, amely lehetővé tenné számukra a bomba előállítását”. Az Iránban jelenleg tárolt készleteket „a lehető legalacsonyabb szintre keverik össze... és üzemanyaggá alakítják, amely visszafordíthatatlanul felhasználásra kerül” – mondta. Albuszaidi hozzátette, hogy „ha megállapodás születik, egy elfogadott megállapodás, akkor teljes hozzáférés lesz” az iráni nukleáris létesítményekhez a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőrei számára.
Biztosnak mutatkozott abban is, hogy „még az Egyesült Államok ellenőrei is hozzáférést kapnak a folyamat valamelyik szakaszában”, ha megállapodás születik. Péntek reggel Albuszaidi találkozott J. D. Vance amerikai alelnökkel, hogy megbeszéljék a tárgyalások legfrissebb fejleményeit. Amikor megkérdezték tőle, hogy szerinte a megállapodás elegendő-e ahhoz, hogy meggyőzze az Egyesült Államokat arról, hogy ne hajtson végre katonai csapásokat Iránban, Albuszaidi azt válaszolta: „Remélem”.
Eközben a Reuters szerint
Trump keddi kongresszusi beszédében elkezdte az amerikai közvéleménynek elmagyarázni, miért indíthat az Egyesült Államok támadást Irán ellen, mondván, hogy Teherán „olyan rakétákon dolgozik, amelyek hamarosan elérhetik” az Egyesült Államokat.
Két forrás szerint azonban nem történt változás a 2025-ös, nem titkosított amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) értékelésében, amely szerint 2035-ig tarthat, mire Irán a meglévő műholdas űrhajózási hordozórakétáiból (SLV) „katonailag használható interkontinentális ballisztikus rakétát” (ICBM) fejleszt ki.
A Fehér Ház nem volt hajlandó kommentálni az ügyet.
Nemzetközi reakciók
Kaja Kallas, az Európai Unió külpolitikai főképviselője „veszélyesnek” nevezte a fejleményeket, és elmondta, hogy szombaton reggel beszélt Izrael külügyminiszterével. „A civilek védelme és a nemzetközi humanitárius jog prioritás” – közölte az X-en a CNN szerint. Svájc külügyminisztériumát „mélységes aggodalommal töltötte el az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapása, és felszólított „minden felet a maximális önmérséklet tanúsítására, a civilek és a polgári infrastruktúra védelmére”.
Anvar Ibrahim malajziai miniszterelnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai „a katasztrófa szélére sodorták a Közel-Keletet”, és arra buzdította Washingtont és Teheránt, hogy „további eszkaláció helyett tegyenek diplomáciai kitérőt”.
Nataša Pirc Musar szlovén elnök azt mondta, hogy „nagy aggodalommal” követi a legfrissebb fejleményeket, és az X-en azt írta, hogy „a regionális feszültségek súlyos eszkalációjának vagyunk tanúi, ami veszélyezteti a Közel-Kelet békéjét és stabilitását”.
Az ukrán külügyminisztérium az X-en azt nyilatkozta, hogy „a teheráni rezsimnek minden lehetősége megvolt az erőszakos forgatókönyv megelőzésére”, és hozzátette: „Megerősítjük rendíthetetlen álláspontunkat: biztonságot, jólétet és szabadságot kívánunk az iráni népnek, valamint stabilitást és jólétet a Közel-Keletnek.”
Anthony Albanese, Ausztrália miniszterelnöke azt mondta, hogy országa „támogatja az Egyesült Államok fellépését Irán atomfegyverhez jutásának megakadályozása érdekében”, és azt is írta az X-en, hogy „Ausztrália Irán bátor népe mellett áll az elnyomás elleni küzdelmükben”.
Az izraeli és iráni indiai nagykövetségek azt tanácsolták az országokban tartózkodó indiai állampolgároknak, hogy „viselkedjenek a legnagyobb óvatossággal”, kerüljék a szükségtelen utazásokat, és figyeljék a helyzetet.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője közölte: a brit kormány nem szeretné, ha az iráni hadműveletek nyomán szélesebb körű regionális konfliktus alakulna ki a Közel-Keleten.
A Downing Street illetékesének hivatalos nyilatkozata szerint Iránnak soha nem szabad megengedni nukleáris fegyverek kifejlesztését, és London éppen ennek érdekében támogatja folyamatosan a tárgyalásos megoldás elérését célzó erőfeszítéseket.
Keir Starmer miniszterelnök hivatalának tájékoztatása szerint a brit fegyveres erők nem vettek részt az Irán elleni katonai csapásokban, de Nagy-Britannia a közel-keleti szövetségeseinek biztonsága melletti elkötelezettsége jegyében „egész sor védelmi kapacitást” telepített a térségbe, és ezeket a közelmúltban meg is erősítette.
„Készen állunk arra, hogy megvédjük érdekeinket, de nem szeretnénk még további olyan eszkalációt, amelynek nyomán regionális kiterjedésű konfliktus alakulna ki” – fogalmazott szombati nyilatkozatában a Downing Street szóvivője.
Hozzátette: Keir Starmer összehívta a kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testületét (COBRA).
A Downing Street szombati nyilatkozatához fűzött háttértájékoztatás szerint Nagy-Britannia az év eleje óta radarrendszereket, drónelhárító eszközöket, F-35-ös harci repülőgépeket és szárazföldi légvédelmi rendszereket telepített a ciprusi brit támaszpontokra. A brit királyi légierő (RAF) mindemellett Typhoon típusú harci gépeket vezényelt Katarba védelmi célokból – áll a londoni védelmi minisztérium szombati tájékoztatásában.
London hosszú ideje széleskörű szankciókat is érvényben tart iráni tisztviselők, katonai vezetők és a teheráni rezsim számos intézménye ellen, és az elmúlt hónapok nagyszabású iráni kormányellenes megmozdulásainak résztvevőivel szembeni brutális hatósági fellépés nyomán újabb büntetőintézkedéseket jelentett be.
Nagy-Britannia mindemellett már tavaly októberben újra életbe léptette az ENSZ-szankciókat Irán ellen az iráni nukleáris fejlesztésről kötött megállapodás megsértése miatt.
Yvette Cooper brit külügyminiszter az intézkedést indokló nyilatkozatában hangsúlyozta: Teherán 2019 óta olyan mennyiségű dúsított uránt halmozott fel, amely 48-szorosan haladja meg az egyezményben rögzített felső határt. A brit külügyminisztérium adatai szerint Iránnak 440 kilogrammnyi 60 százalékosra dúsított uránkészlete van. A tárca kiemelte, hogy Irán az egyetlen ország az egész világon, amelynek nincs nukleáris fegyvere, és mégis ilyen magas dúsítási szintű uránt állított elő ekkora mennyiségben.
Erre a brit kormány már korábban is felhívta a figyelmet. David Lammy előző brit külügyminiszter – akit Keir Starmer miniszterelnök nemrég miniszterelnök-helyettessé nevezett ki – a londoni alsóházban tartott tájékoztatásában elmondta: az Irán által elért 60 százalékos urándúsítási szint csak nukleáris fegyver előállításának szándékával magyarázható, mivel a polgári célú atomreaktorok fűtőanyagaként használt urán dúsítási szintje általában 3-5 százalék.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetője a közleményben felszólította az összes érintett felet, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, védjék meg a civileket, és teljes mértékben tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot. Leszögezték: megerősítik elkötelezettségüket a regionális biztonság és stabilitás megőrzése mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hormuzi-szoros blokádja megemelte az olajárakat, megzavarta a műtrágya- és nyersanyagellátást, ami ipari fennakadásokat és akár élelmiszerár-emelkedést is okozhat világszerte – írta a hirado.hu a a profile.ru oldalra hivatkozva.
Újabb hároméves ciklusra Brenzovics Lászlót választotta meg elnökének tisztújító közgyűlésén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Kereskedelmi hajók kerültek tűz alá a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán. Irán látszólag újra lezárta a Hormuzi-szorost, Washington viszont mást állít.
A várakozások szerint a jövő héttől újra működhet a Barátság kőolajvezeték – mondta a választáson nyertes Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten.
Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.
Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.
Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!