Fotó: Videófelvétel
Az Egyesült Államok és a brit királyi légierő (RAF) célzott csapásokat hajtott végre a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen – jelentették be péntek hajnalban a két ország illetékesei.
2024. január 12., 08:422024. január 12., 08:42
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hadserege csütörtökön több mint egy tucat houthi célpontot támadott Jemenben – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN-nel. A helyszíneket azért választották ki, mert alkalmasak voltak arra, hogy hatástalanítsák a húszik folyamatos támadásait a Vörös-tengeren lévő hajók ellen – mondta a tisztségviselő.
Ezek között voltak radarrendszerek, drónok tároló- és kilövőhelyei, ballisztikus rakéták tároló- és kilövőhelyei, valamint manőverező robotrepülőgépek tároló- és kilövőhelyei.
Az amerikai tisztviselők szerint
A tengeralattjáró a USS Florida volt, amely november 23-án érkezett a Vörös-tengerre – mondta egy tisztviselő a CNN-nek. A támadásban részt vevő felszíni hajókhoz hasonlóan a tengeralattjáró is Tomahawk szárazföldi támadórakétákat lőtt ki – mondták.
A támadást az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hajtotta végre, de egy másik amerikai illetékes szerint több más nemzet is támogatta az erőfeszítést.
Joe Biden amerikai elnök elmondta, hogy
„Ezek a támadások veszélybe sodorták az amerikai személyzetet, a civil tengerészeket és partnereinket, veszélyeztették a kereskedelmet és fenyegették a hajózás szabadságát” – fogalmazott az elnök.
Elmondása szerint a csapásokat az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hajtotta végre Ausztrália, Bahrein, Kanada és Hollandia támogatásával.
Biden szerint
„Ezek a célzott csapások egyértelmű üzenetei annak, hogy az Egyesült Államok és partnerei nem tűrik a személyzetünk elleni támadásokat, és nem engedik meg, hogy ellenséges szereplők veszélyeztessék a hajózás szabadságát a világ egyik legkritikusabb kereskedelmi útvonalán” – mondta Biden, hozzátéve, hogy „nem fog habozni” további intézkedéseket hozni.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint a jemeni húszi célpontok elleni közös csapások célja „a húszik azon képességeinek megzavarása és csökkentése, amelyekkel veszélyeztetik a tengerészeket és fenyegetik a globális kereskedelmet”.
– áll Austin közleményében.
„A koalíció mai akciója egyértelmű üzenetet küld a húsziknak, hogy még nagyobb árat fizetnek, ha nem vetnek véget illegális támadásaiknak” - mondta.
Austin továbbra is kórházban tartózkodik a prosztatarák kezelésére végzett műtétet követő komplikációk miatt.
A brit kormányfő szerint a fellépést az indokolta, hogy a húszik az utóbbi hónapokban veszélyes, destabilizáló hatású támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen, brit és más külföldi hajókat veszélyeztetve. A támadások komoly fennakadást okoztak e kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal forgalmában, és ez felhajtotta a nyersanyagárakat is.
A nemzetközi közösség ismételt figyelmeztetései ellenére a húszik folytatták ezeket a támadásokat.
– áll a Downing Street által ismertetett miniszterelnöki közleményben.
Rishi Sunak tájékoztatása szerint a közös brit-amerikai akcióhoz Hollandia, Kanada és Bahrein „nem műveleti jellegű” támogatást nyújtott.
A brit kormányfő közölte: a közös fellépés célja a húszik katonai képességeinek leépítése és a globális tengeri szállítmányozás védelme volt.
A miniszterelnöki közlemény szerint Nagy-Britannia ezután is mindig fellép a hajózás szabadsága és az akadálytalan kereskedelmi forgalom biztosítása érdekében.
– áll a londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett nyilatkozatban.
Rishi Sunak felszólította a húszikat a támadások befejezésére, és arra, hogy tegyenek lépéseket az eszkaláció elkerülésére.
A brit miniszterelnök nem sokkal a péntek hajnali katonai akció előtt soron kívüli telefonos kabinetértekezletet tartott, emellett tájékoztatta a készülő fellépésről Sir Keir Starmert, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjét és Sir Lindsay Hoyle-t, az alsóház elnökét is.
A brit védelmi minisztérium péntek hajnali tájékoztatása szerint a nemzetközi akcióban brit részről négy Typhoon FGR4 típusú harci repülőgép és egy Voyager légi üzemanyag-utántöltő vett részt.
Az egyik célpont a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzet volt, ahonnan a londoni védelmi tárca pénteki beszámolója szerint a húszik felderítő és támadó drónokat indítottak.
A brit harci gépek itt számos olyan épületet vettek célba, amelyeket a húszik drónokkal végrehajtott műveleteikhez használtak.
A brit királyi légierő másik támadási célpontja az ugyancsak északnyugat-jemeni Absz városának repülőtere volt, a felderítési adatok alapján ugyanis a húszik innen manőverező robotrepülőgépeket és drónokat egyaránt indítottak a Vörös-tenger felé – áll a londoni védelmi minisztérium tájékoztatásában.
A tárca hangsúlyozta, hogy a légicsapások tervezése során különös gondot fordítottak a civil lakosságot érintő kockázatok minimalizálására, és a kockázatokat még tovább csökkentette, hogy a műveletet éjszaka hajtották végre.
A védelmi minisztérium még tanulmányozza, hogy az akció milyen eredménnyel járt, de már az első jelek is arra vallanak, hogy
– fogalmaz a tárca péntek hajnali közleménye.
A minisztérium szerint a fellépés „bőségesen demonstrálta” Nagy-Britannia elkötelezettségét a globális tengerhajózás forgalmának 15 százalékát lebonyolító, a világgazdaság szempontjából életbevágóan fontos vörös-tengeri hajózási útvonal megvédésére.
A húszik egyik magas rangú parancsnoka, Abdul Szalam Dzsaháf a csapások után közölte: a húszi erők megtorló támadásokat indítottak amerikai és brit hadihajók ellen a Vörös-tengeren, válaszul a nyugati szövetségesek támadásáért.
Közben
Husszein al-Ezzi azt mondta, hogy Jemen volt a célpontja az amerikai és brit hadihajók és vadászgépek „masszív, agresszív támadásának”.
„Országunk ellen amerikai és brit hajók, tengeralattjárók és harci repülőgépek masszív, agresszív támadást intéztek, és Amerikának és Nagy-Britanniának kétségtelenül fel kell készülnie arra, hogy súlyos árat kell fizetnie, és viselnie kell ennek a kirívó agressziónak minden szörnyű következményét” – mondta al-Ezzi.
A húszi lázadócsoport 2014-ben vette át az ellenőrzést Szanaá, Jemen fővárosának egyes részei felett, megszilárdítva hatalmát az ország északi részén.
A légicsapások nyomán Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kezdeményezte.
Csapás „Isten segítőire”
A húszi mozgalom, más néven Anszár Allah (Isten segítői), a közel egy évtizede dúló jemeni polgárháború egyik résztvevője. Az 1990-es években alakult ki, amikor vezetője, Husszein al-Húszi elindította a Hívő Ifjúság nevű mozgalmat, a síita iszlám egy évszázadok óta létező irányzatának, a zajidizmusnak a vallási megújulási mozgalmát. A zajidik évszázadokon át uralták Jement, de az 1962-es polgárháború után hatalomra került szunnita rezsim alatt marginalizálódtak. Al-Húszi mozgalmát a zajidik képviseletére és a radikális szunnizmus, különösen a Szaúd-Arábiából származó vahhábita eszmékkel szembeni ellenállásra alapították. Legközelebbi követői húsziként váltak ismertté.
Ali Abdullah Száleh, Jemen első elnöke Észak- és Dél-Jemen 1990-es egyesítése után kezdetben a Hívő Ifjúságot támogatta. De ahogy a mozgalom népszerűsége nőtt, és a kormányellenes retorika kiéleződött, fenyegetést jelentett Száleh számára. A konfliktus 2003-ban csúcsosodott ki, amikor Száleh támogatta az Egyesült Államok iraki invázióját, amelyet sok jemeni ellenzett. Al-Húszi számára a konfliktus lehetőséget jelentett. A közfelháborodást kihasználva tömeges tüntetéseket szervezett. A hónapokig tartó zavargások után Szaleh elfogatóparancsot adott ki ellene. Al-Hhúszit 2004 szeptemberében a jemeni erők megölték, de mozgalma tovább élt. A húszik katonai szárnya egyre nőtt, ahogy egyre több harcos csatlakozott az ügyhöz. Az arab tavasz korai, 2011-es tüntetésein felbátorodva 2011-ben átvették az északi Szaada tartomány ellenőrzését, és a Száleh-rezsim felszámolását követelték.
Bár a földrajzi és technológiai adottságok kombinációja miatt a húszik nem rendelkeznek a Hamász és a Hezbollah képességeivel, a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajók elleni támadásaik másfajta problémákat okozhatnak Izraelnek és szövetségeseinek. A támadások arra kényszeríthetik a hajókat, hogy jóval hosszabb útvonalat válasszanak Afrika körül, és a magasba repíthetik a biztosítási költségeket. A cégek az áruk szállításának megnövekedett költségeit átháríthatják a fogyasztókra, ismét megemelve az árakat egy olyan időszakban, amikor a kormányok világszerte küzdenek a járványszerű infláció megfékezésével. A húszi csapások célja az lehet, hogy gazdasági gondokat okozzanak Izrael szövetségeseinek, abban a reményben, hogy azok nyomást gyakorolnak Izraelre, hogy hagyjon fel a Gázai övezet bombázásával. A palesztinok ügyének képviselete egyben kísérlet lehet arra is, hogy legitimitást szerezzenek otthon és a régióban, miközben Észak-Jemen ellenőrzésére törekszenek. Ez egyben előnyhöz juttathatja őket arab ellenfeleikkel, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel szemben, amelyeket azzal vádolnak, hogy az USA és Izrael lakájai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!