Fotó: Videófelvétel
Az Egyesült Államok és a brit királyi légierő (RAF) célzott csapásokat hajtott végre a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen – jelentették be péntek hajnalban a két ország illetékesei.
2024. január 12., 08:422024. január 12., 08:42
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hadserege csütörtökön több mint egy tucat houthi célpontot támadott Jemenben – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN-nel. A helyszíneket azért választották ki, mert alkalmasak voltak arra, hogy hatástalanítsák a húszik folyamatos támadásait a Vörös-tengeren lévő hajók ellen – mondta a tisztségviselő.
Ezek között voltak radarrendszerek, drónok tároló- és kilövőhelyei, ballisztikus rakéták tároló- és kilövőhelyei, valamint manőverező robotrepülőgépek tároló- és kilövőhelyei.
Az amerikai tisztviselők szerint
A tengeralattjáró a USS Florida volt, amely november 23-án érkezett a Vörös-tengerre – mondta egy tisztviselő a CNN-nek. A támadásban részt vevő felszíni hajókhoz hasonlóan a tengeralattjáró is Tomahawk szárazföldi támadórakétákat lőtt ki – mondták.
A támadást az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hajtotta végre, de egy másik amerikai illetékes szerint több más nemzet is támogatta az erőfeszítést.
Joe Biden amerikai elnök elmondta, hogy
„Ezek a támadások veszélybe sodorták az amerikai személyzetet, a civil tengerészeket és partnereinket, veszélyeztették a kereskedelmet és fenyegették a hajózás szabadságát” – fogalmazott az elnök.
Elmondása szerint a csapásokat az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hajtotta végre Ausztrália, Bahrein, Kanada és Hollandia támogatásával.
Biden szerint
„Ezek a célzott csapások egyértelmű üzenetei annak, hogy az Egyesült Államok és partnerei nem tűrik a személyzetünk elleni támadásokat, és nem engedik meg, hogy ellenséges szereplők veszélyeztessék a hajózás szabadságát a világ egyik legkritikusabb kereskedelmi útvonalán” – mondta Biden, hozzátéve, hogy „nem fog habozni” további intézkedéseket hozni.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint a jemeni húszi célpontok elleni közös csapások célja „a húszik azon képességeinek megzavarása és csökkentése, amelyekkel veszélyeztetik a tengerészeket és fenyegetik a globális kereskedelmet”.
– áll Austin közleményében.
„A koalíció mai akciója egyértelmű üzenetet küld a húsziknak, hogy még nagyobb árat fizetnek, ha nem vetnek véget illegális támadásaiknak” - mondta.
Austin továbbra is kórházban tartózkodik a prosztatarák kezelésére végzett műtétet követő komplikációk miatt.
A brit kormányfő szerint a fellépést az indokolta, hogy a húszik az utóbbi hónapokban veszélyes, destabilizáló hatású támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen, brit és más külföldi hajókat veszélyeztetve. A támadások komoly fennakadást okoztak e kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal forgalmában, és ez felhajtotta a nyersanyagárakat is.
A nemzetközi közösség ismételt figyelmeztetései ellenére a húszik folytatták ezeket a támadásokat.
– áll a Downing Street által ismertetett miniszterelnöki közleményben.
Rishi Sunak tájékoztatása szerint a közös brit-amerikai akcióhoz Hollandia, Kanada és Bahrein „nem műveleti jellegű” támogatást nyújtott.
A brit kormányfő közölte: a közös fellépés célja a húszik katonai képességeinek leépítése és a globális tengeri szállítmányozás védelme volt.
A miniszterelnöki közlemény szerint Nagy-Britannia ezután is mindig fellép a hajózás szabadsága és az akadálytalan kereskedelmi forgalom biztosítása érdekében.
– áll a londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett nyilatkozatban.
Rishi Sunak felszólította a húszikat a támadások befejezésére, és arra, hogy tegyenek lépéseket az eszkaláció elkerülésére.
A brit miniszterelnök nem sokkal a péntek hajnali katonai akció előtt soron kívüli telefonos kabinetértekezletet tartott, emellett tájékoztatta a készülő fellépésről Sir Keir Starmert, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjét és Sir Lindsay Hoyle-t, az alsóház elnökét is.
A brit védelmi minisztérium péntek hajnali tájékoztatása szerint a nemzetközi akcióban brit részről négy Typhoon FGR4 típusú harci repülőgép és egy Voyager légi üzemanyag-utántöltő vett részt.
Az egyik célpont a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzet volt, ahonnan a londoni védelmi tárca pénteki beszámolója szerint a húszik felderítő és támadó drónokat indítottak.
A brit harci gépek itt számos olyan épületet vettek célba, amelyeket a húszik drónokkal végrehajtott műveleteikhez használtak.
A brit királyi légierő másik támadási célpontja az ugyancsak északnyugat-jemeni Absz városának repülőtere volt, a felderítési adatok alapján ugyanis a húszik innen manőverező robotrepülőgépeket és drónokat egyaránt indítottak a Vörös-tenger felé – áll a londoni védelmi minisztérium tájékoztatásában.
A tárca hangsúlyozta, hogy a légicsapások tervezése során különös gondot fordítottak a civil lakosságot érintő kockázatok minimalizálására, és a kockázatokat még tovább csökkentette, hogy a műveletet éjszaka hajtották végre.
A védelmi minisztérium még tanulmányozza, hogy az akció milyen eredménnyel járt, de már az első jelek is arra vallanak, hogy
– fogalmaz a tárca péntek hajnali közleménye.
A minisztérium szerint a fellépés „bőségesen demonstrálta” Nagy-Britannia elkötelezettségét a globális tengerhajózás forgalmának 15 százalékát lebonyolító, a világgazdaság szempontjából életbevágóan fontos vörös-tengeri hajózási útvonal megvédésére.
A húszik egyik magas rangú parancsnoka, Abdul Szalam Dzsaháf a csapások után közölte: a húszi erők megtorló támadásokat indítottak amerikai és brit hadihajók ellen a Vörös-tengeren, válaszul a nyugati szövetségesek támadásáért.
Közben
Husszein al-Ezzi azt mondta, hogy Jemen volt a célpontja az amerikai és brit hadihajók és vadászgépek „masszív, agresszív támadásának”.
„Országunk ellen amerikai és brit hajók, tengeralattjárók és harci repülőgépek masszív, agresszív támadást intéztek, és Amerikának és Nagy-Britanniának kétségtelenül fel kell készülnie arra, hogy súlyos árat kell fizetnie, és viselnie kell ennek a kirívó agressziónak minden szörnyű következményét” – mondta al-Ezzi.
A húszi lázadócsoport 2014-ben vette át az ellenőrzést Szanaá, Jemen fővárosának egyes részei felett, megszilárdítva hatalmát az ország északi részén.
A légicsapások nyomán Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kezdeményezte.
Csapás „Isten segítőire”
A húszi mozgalom, más néven Anszár Allah (Isten segítői), a közel egy évtizede dúló jemeni polgárháború egyik résztvevője. Az 1990-es években alakult ki, amikor vezetője, Husszein al-Húszi elindította a Hívő Ifjúság nevű mozgalmat, a síita iszlám egy évszázadok óta létező irányzatának, a zajidizmusnak a vallási megújulási mozgalmát. A zajidik évszázadokon át uralták Jement, de az 1962-es polgárháború után hatalomra került szunnita rezsim alatt marginalizálódtak. Al-Húszi mozgalmát a zajidik képviseletére és a radikális szunnizmus, különösen a Szaúd-Arábiából származó vahhábita eszmékkel szembeni ellenállásra alapították. Legközelebbi követői húsziként váltak ismertté.
Ali Abdullah Száleh, Jemen első elnöke Észak- és Dél-Jemen 1990-es egyesítése után kezdetben a Hívő Ifjúságot támogatta. De ahogy a mozgalom népszerűsége nőtt, és a kormányellenes retorika kiéleződött, fenyegetést jelentett Száleh számára. A konfliktus 2003-ban csúcsosodott ki, amikor Száleh támogatta az Egyesült Államok iraki invázióját, amelyet sok jemeni ellenzett. Al-Húszi számára a konfliktus lehetőséget jelentett. A közfelháborodást kihasználva tömeges tüntetéseket szervezett. A hónapokig tartó zavargások után Szaleh elfogatóparancsot adott ki ellene. Al-Hhúszit 2004 szeptemberében a jemeni erők megölték, de mozgalma tovább élt. A húszik katonai szárnya egyre nőtt, ahogy egyre több harcos csatlakozott az ügyhöz. Az arab tavasz korai, 2011-es tüntetésein felbátorodva 2011-ben átvették az északi Szaada tartomány ellenőrzését, és a Száleh-rezsim felszámolását követelték.
Bár a földrajzi és technológiai adottságok kombinációja miatt a húszik nem rendelkeznek a Hamász és a Hezbollah képességeivel, a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajók elleni támadásaik másfajta problémákat okozhatnak Izraelnek és szövetségeseinek. A támadások arra kényszeríthetik a hajókat, hogy jóval hosszabb útvonalat válasszanak Afrika körül, és a magasba repíthetik a biztosítási költségeket. A cégek az áruk szállításának megnövekedett költségeit átháríthatják a fogyasztókra, ismét megemelve az árakat egy olyan időszakban, amikor a kormányok világszerte küzdenek a járványszerű infláció megfékezésével. A húszi csapások célja az lehet, hogy gazdasági gondokat okozzanak Izrael szövetségeseinek, abban a reményben, hogy azok nyomást gyakorolnak Izraelre, hogy hagyjon fel a Gázai övezet bombázásával. A palesztinok ügyének képviselete egyben kísérlet lehet arra is, hogy legitimitást szerezzenek otthon és a régióban, miközben Észak-Jemen ellenőrzésére törekszenek. Ez egyben előnyhöz juttathatja őket arab ellenfeleikkel, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel szemben, amelyeket azzal vádolnak, hogy az USA és Izrael lakájai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!