
Az amerikai elnök szerint hiba lenne, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy más nyugati országok szárazföldi erőket küldenének Szíriába Bassár el-Aszad elnök rezsimjének megdöntésére.
2016. április 24., 17:212016. április 24., 17:21
2016. április 24., 19:292016. április 24., 19:29
Barack Obama vasárnap lezárult kétnapos londoni látogatásának végén a BBC televíziónak adott interjúban a szíriai válságról kijelentette: a szárazföldi katonai beavatkozás helyett ő abban hisz, hogy a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia a szíriai konfliktus összes érintettjére – köztük „az Aszad-rezsimet gyakorlatilag fenntartó\" Oroszországra és Iránra, de a szíriai kormány ellen harcoló mérsékelt ellenzékre is –, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és próbáljanak megállapodásra jutni az átmenetről.
Megjegyezte: nem hiszi, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezetre az ő elnöki időszakából hátralévő kilenc hónapban sikerülne teljes vereséget mérni, de lassan szűkíteni lehet a dzsihadisták tevékenységi területét. A migrációs válsággal és a világ előtt álló egyéb kihívásokkal összefüggésben Obama kijelentette: sokak számára csábító lehet abban hinni, hogy ha felhúzzák a felvonóhidakat, és várárkot ásnak maguk köré, akkor nem kell foglalkozniuk a világ problémáival.
Arra a kérdésre, hogy – tekintettel a különleges brit-amerikai viszonyrendszerre – miként mondhatta azt, hogy az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon Nagy-Britannia „a sor végére kerülne\", ha kilépne az EU-ból, Obama azt mondta: ezzel a kilépést pártolók azon érvelésére akart válaszolni, amely szerint Nagy-Britannia gyorsabban eredményre juthatna Amerikával, ha nem lenne az EU tagja.
„Nagy-Britannia nem tudna gyorsabban eredményre jutni az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon, mint az Európai Unió, sőt öt évbe, vagy akár tíz évbe is beletelhet, mire sikerülne valamit összehoznunk\" – fogalmazott az amerikai elnök. Hozzátette: az Egyesült Államok rendszerint országok nagyobb csoportjával folytat kereskedelmi tárgyalásokat, mivel az ilyen jellegű tárgyalások nehezek és bonyolultak.
Az MTI emlékeztet, Obama a pénteken kezdődött londoni látogatás során másodszor tett egyértelmű utalást arra, hogy ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, akkor nem számíthatna egyhamar külön kereskedelmi megállapodásra az Egyesült Államokkal. A brit belpolitika EU-szkeptikus táborának képviselői szombaton beavatkozásként értékelték és visszautasították Obama állásfoglalását.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!