2009. szeptember 16., 09:042009. szeptember 16., 09:04
„A nyelvi charta értelmében és az itteni EP-gyakorlat szellemében: a nyelvi sokszínűség Európa közös kincse. Tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy egyes tagországokban ezt nem tartják tiszteletben” – emelte ki Tőkés.
Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa tegnap Budapesten arról beszélt: a módosított szlovák államnyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi, illetve az európai normákkal; ebben a tekintetben fontos különbséget tenni a törvény politikai és jogi oldala között. „Az, ahogyan Szlovákiában a nyelvtörvény módosítását elfogadták, nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz, de ez nem jelenti azt, hogy a törvény önmagában a nemzetközi jogba ütközne” – mondta a főbiztos.
| Az átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen – hangsúlyozta Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa tegnap egy budapesti konferencián. A területi elv célja ezen a téren, hogy a határ menti térségekben mindenki élvezhesse az együttműködés nyújtotta előnyöket. Ezzel szemben az etnikai alapú juttatások súlyos biztonsági kockázatot jelenthetnek azzal, hogy a határok környékén privilegizált közösségeket teremtenek. Gyanút kelthetnek továbbá az együttműködés kialakításának valódi motivációját illetően, azt a benyomást kelthetik, hogy az irredentizmus kártyáját akarják kihasználni – mondta az EBESZ-főbiztos a Kisebbségek egy varratmentes Európában című nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében. |
„Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos paragrafusai homályosak, és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fontos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgozása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelmezésének” – tette hozzá. Korábban Leonard Orban, az EU többnyelvűségi biztosa úgy nyilatkozott: az Európai Uniónak (EU) nincs olyan jogköre, hogy beavatkozhatna a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán kialakult szlovák–magyar vitába.
Tegnap Orban újabb közleményt adott ki, amelyben leszögezi: minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció bármilyen lehetősége ellen – olvasható a közleményében. A dokumentumból kitűnik, hogy Orban hétfőn Brüsszelben külön-külön találkozott Balázs Péterrel, illetve Miroslav Lajcákkal, a magyar és a szlovák diplomácia irányítójával. Rámutatott: nincs olyan közösségi jogszabály, amely a nyelvhasználatot szabályozná az uniós tagállamokban, és az EU működésének alapjait kijelölő szerződés nem is ad lehetőséget ilyen jogszabály megalkotására.
A szlovák nyelvtörvény kapcsán Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő is nyilatkozatot adott ki. A dokumentum szerint súlyos hiányossága az Európai Uniónak, hogy nem rendelkezik belső, intézményesített konfliktuskezelő mechanizmussal, amely az Unión belüli emberi és kisebbségi jogsértéseket vizsgálná, és segítené azok megoldását. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy az Unió hallgat, amikor alapvető emberi és kisebbségi jogok sérülnek.
A külügyi bizottság fideszes elnöke közben arról beszélt: Szlovákia gúnyt űz Magyarországból. Németh Zsolt úgy fogalmazott, Szlovákia „nem jóhiszeműen” viszonyul a szécsényi magyar–szlovák miniszterelnöki találkozóhoz: Robert Fico szlovák kormányfő ugyanis arról beszél, hogy győzelmet aratott a magyar miniszterelnök felett.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.