
Fotó: Krónika
2007. augusztus 29., 00:002007. augusztus 29., 00:00
A Minszkben akkreditált orosz diplomata az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva tegnap hozzátette: már a múlt év végén minden készen állt a vonatkozó megállapodás aláírására, de Fehéroroszország elnökének egyelőre nincs erre felhatalmazása.
A Kommerszant című lap rámutatott tegnapi számában: a nagykövet megnyilvánulásával Moszkva nyilvánosságra hozta az amerikai rakétavédelmi radarok kelet-európai telepítésére adandó aszimmetrikus válasz legújabb verzióját. Fehéroroszországban még a helyükön vannak az egykori Varsói Szerződés objektumai, a kilövőállásokat és a rakétasilókat is beleértve, s oda sokkal gyorsabban vissza lehet helyezni a fegyvereket, mint ahogyan az Egyesült Államok ki tudja építeni Kelet-Európában a tervezett radarállomást és rakétaelhárító rakétákat.
Alkotmánya szerint Fehéroroszország ugyan atomfegyverektől mentes akar lenni, de az orosz katonai objektumok módot adnak arra, hogy Minszk nyomást gyakoroljon Moszkvára a gázszállítások ügyében. A nyomásgyakorlásra volt is példa a januári „gázháború” idején, amikor Aljakszandr Lukasenka elnök azzal fenyegetőzött, hogy néhány fontos orosz katonai objektumért bérleti díjat kér. Akkor ugyan nem jutott idáig a dolog, de nukleáris fegyverek esetében már más lesz a helyzet, s Lukasenka Oroszország biztonságának egyik garantálójaként saját hatalmának fenntartását is követelheti – írta az orosz lap.
A Nyezaviszimaja Gazeta ugyancsak tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a napokban Bakuban orosz–amerikai szakértői tárgyalások kezdődnek a gabalai (azerbajdzsáni) radarállomás közös használatának lehetőségéről, Vlagyimir Polovkin vezérezredes, az orosz űrhaderők parancsnoka kijelentette: azt tervezik, hogy hosszabb távon elhagyják az Oroszország határain kívüli radarállomásokat, hogy az ország védelmi képessége ne függhessen más államok vezetőitől. Bakuban erre siettek hangsúlyozni, hogy ilyen értelmű tájékoztatást nem kaptak Moszkvától, és a kijelentést nem tekintik hivatalos álláspontnak.
A moszkvai lap szerint azonban az azerbajdzsáni újságok arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország nem kívánja meghosszabbítani a gabalai állomás bérletét, és átengedi azt az amerikaiaknak.
Mint ismeretes, Vagyimir Putyin elnök az Iránhoz közel lévő gabalai radarállomás közös használatát ajánlotta fel az Egyesült Államoknak arra az esetre, ha az eltekint a rakétavédelmi rendszerek tervezett kelet-európai telepítésétől.
Hírösszefoglaló
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.