Fotó: Krónika
2007. augusztus 29., 00:002007. augusztus 29., 00:00
A Minszkben akkreditált orosz diplomata az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva tegnap hozzátette: már a múlt év végén minden készen állt a vonatkozó megállapodás aláírására, de Fehéroroszország elnökének egyelőre nincs erre felhatalmazása.
A Kommerszant című lap rámutatott tegnapi számában: a nagykövet megnyilvánulásával Moszkva nyilvánosságra hozta az amerikai rakétavédelmi radarok kelet-európai telepítésére adandó aszimmetrikus válasz legújabb verzióját. Fehéroroszországban még a helyükön vannak az egykori Varsói Szerződés objektumai, a kilövőállásokat és a rakétasilókat is beleértve, s oda sokkal gyorsabban vissza lehet helyezni a fegyvereket, mint ahogyan az Egyesült Államok ki tudja építeni Kelet-Európában a tervezett radarállomást és rakétaelhárító rakétákat.
Alkotmánya szerint Fehéroroszország ugyan atomfegyverektől mentes akar lenni, de az orosz katonai objektumok módot adnak arra, hogy Minszk nyomást gyakoroljon Moszkvára a gázszállítások ügyében. A nyomásgyakorlásra volt is példa a januári „gázháború” idején, amikor Aljakszandr Lukasenka elnök azzal fenyegetőzött, hogy néhány fontos orosz katonai objektumért bérleti díjat kér. Akkor ugyan nem jutott idáig a dolog, de nukleáris fegyverek esetében már más lesz a helyzet, s Lukasenka Oroszország biztonságának egyik garantálójaként saját hatalmának fenntartását is követelheti – írta az orosz lap.
A Nyezaviszimaja Gazeta ugyancsak tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a napokban Bakuban orosz–amerikai szakértői tárgyalások kezdődnek a gabalai (azerbajdzsáni) radarállomás közös használatának lehetőségéről, Vlagyimir Polovkin vezérezredes, az orosz űrhaderők parancsnoka kijelentette: azt tervezik, hogy hosszabb távon elhagyják az Oroszország határain kívüli radarállomásokat, hogy az ország védelmi képessége ne függhessen más államok vezetőitől. Bakuban erre siettek hangsúlyozni, hogy ilyen értelmű tájékoztatást nem kaptak Moszkvától, és a kijelentést nem tekintik hivatalos álláspontnak.
A moszkvai lap szerint azonban az azerbajdzsáni újságok arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország nem kívánja meghosszabbítani a gabalai állomás bérletét, és átengedi azt az amerikaiaknak.
Mint ismeretes, Vagyimir Putyin elnök az Iránhoz közel lévő gabalai radarállomás közös használatát ajánlotta fel az Egyesült Államoknak arra az esetre, ha az eltekint a rakétavédelmi rendszerek tervezett kelet-európai telepítésétől.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok