
KITEKINTŐ – A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint beiktatása óta veszített népszerűségéből Benjámín Netanjáhú miniszterelnök negyedik kormánya, amelynek első évét a szeptember óta tartó palesztin erőszakhullám és a kabineten belüli mozgások határozták meg.
2016. május 24., 11:592016. május 24., 11:59
Az évforduló alkalmából közvélemény-kutatási adatokat tett közzé mindkét népszerű kereskedelmi tévécsatorna: ezek szerint erősödött a balközép és gyengült a jobboldali-vallásos kormánykoalíció támogatottsága, de a legfőbb győztes nem a legnagyobb ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt centrista szövetségesével, a Tnua (Mozgalom) párttal, hanem a náluk következetesebben ellenzéki, Netanjáhút folyamatosan bíráló Jáir Lapid centrista Jes Atíd (Van Jövő) pártja.
Ki hogy áll?
A kormánykoalíció pártjai a 120 tagú parlamentben (kneszet) a jelenlegi 61 helyett ma már csak 57 (Kettes csatorna), illetve 58 mandátumot kapnának (Tízes csatorna). A koalícióban részt vevő Likud frakciója 30 főről 27-25-re apadna a kutatás szerint, s a centrista Kulánu (Mindannyian) is vesztene 1-3 helyet a kneszetben, ha most tartanák a választásokat. A telepeseket támogató Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevű párt viszont 2-3 mandátummal erősödött a Likud rovására.
A jobboldalon elvesztett voksokat elsősorban a Jes Atíd gyűjtötte be, és Jáir Lapid lett az ellenzék legesélyesebb kormányfőjelöltje, miután 11-ről 18-20 mandátumra nőtt pártja támogatottsága a legfrissebb felmérések szerint. Eközben a Munkapárté 20-ról 13-17-re esett vissza, elsősorban a koalíciós tárgyalások miatt.
A választók megbüntették Jichak Herzogot, a Cionista Tábor nevű balközép pártszövetség vezetőjét, akinek fő kampányszlogenje „vagy ő, vagy mi\", vagyis Netanjáhúval szemben a Herzog–Livni páros volt, miután az izraeli média hetek óta „a kormányba kúszik Herzog\" és ehhez hasonló címektől hangos. Ezzel szemben a szavazók – legalábbis a közvélemény-kutatások szerint – jutalmazzák a következetes ellenzékiséget, az Avigdor Liberman vezette Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) nevű párt elnöke is feljött hatról kilenc mandátumra mindkét tévé adatai szerint.
Belső mozgások, instabilitás
Az angol nyelvű The Jerusalem Post című újság évfordulós elemzésében a belső mozgásokra, az instabilitásra hívta fel a figyelmet. Röpke egy év alatt különböző okokból öt miniszter távozott a kormányból, az egyes minisztériumoktól jogköröket vettek el, és raktak át új vagy más tárcákhoz, s mindez tovább fokozta a kormányzati instabilitást, ami miatt nehéz hosszú távú politikai elképzeléseket megvalósítani. Ugyanakkor nem új keletű jelenségről van szó, a kilencvenes évek közepe óta az izraeli oktatási miniszter átlagosan 1,8, a belügyminiszter pedig csak 1,3 évig ült székében. A kormány működésképtelenségét fokozza, hogy maga Netanjáhú négy tárcát is vezet kormányfői feladatai mellett, ami akadályozza a csak megosztott figyelemhez jutó minisztériumok munkáját.
A kabinet első évét meghatározta a szeptemberben kezdődött palesztin erőszakhullám, de a palesztinokkal való látszólag egyre romló viszony ellenére továbbra is zavartalan, sőt virágzó a biztonsági együttműködés, ami a Palesztin Hatóságot vezető Mahmúd Abbász érdekét is szolgálja, ugyanis így féken tudja tartani saját belső, elsősorban radikális iszlamista ellenzékét.
Shiri Zsuzsa/MTI
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!