
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Novák Katalin volt családokért felelős tárca nélküli minisztert választotta meg az Országgyűlés csütörtökön Magyarország köztársasági elnökévé, a Fidesz és a KDNP jelöltje 137 voksot kapott. Az ellenzéki frakciók által indított Róna Péter közgazdászra eközben 51 képviselő szavazott.
2022. március 10., 12:462022. március 10., 12:46
2022. március 10., 14:022022. március 10., 14:02
Az Országgyűlés titkos szavazással döntött az új államfő személyéről. A voks eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség a 199 fős parlamentben. Az eredményhirdetésen nem vettek részt az ellenzéki frakciók. Az öt évre megválasztott köztársasági elnök letette az ünnepélyes esküt a megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után a nemzeti zászló és a történelmi zászlók előtt.
A voksolás előtt a jelöltek 15–15 perc állt a rendelkezésére, hogy ismertessék programjukat.
Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Kijelentette: az alaptörvényt betartja és betartatja, nem az alkotmányos rend lebontásán, hanem annak őreként annak fenntartásán fog munkálkodni. Azt mondta, felkészült az előtte álló embert próbáló feladatra. Neki minden magyart képviselnie kell – rögzítette.
Novák Katalin családjával érkezett az Országgyűlésbe
Fotó: Facebook/Novák Katalin
Úgy fogalmazott, amíg az országnak van szabad akarata, nem tudják leigázni, ez a szuverenitása alapja, annak bölcsője pedig a család. Szuverenitásról nemzeti vonatkozásban soha nem leszek hajlandó lemondani – hangsúlyozta. Novák Katalin védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Oroszország által indított háborút.
– mondta.
Az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje hangsúlyozta: nemzeti megbékélés nem lesz méltányosság nélkül.
A politikus az államfőválasztást megelőzően elmondott beszédében bírálta az alaptörvényt, amely minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad, „ezzel kecskére bízza a káposztát”, és kijelentette: Szent István óta társadalmi megegyezés van abban, hogy mi, magyarok, a nyugathoz kívánunk tartozni.
Róna Péter közgazdász, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Róna Péter arra is rámutatott, hogy anyagi jólétünket az európai uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, míg biztonságot a NATO szavatol nekünk. Miért kellene mindezt kidobni ez orosz diktátor barátságáért? – tette fel a kérdést. Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat – zárta szavait.
Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Varga Zs. András, a Kúria elnöke
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Novák Katalin 1977-ben született Szegeden. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen 2001-ben szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem és az Université Paris X közösségi és francia jogi képzését is elvégezte. 2001-től 2003-ig a Külügyminisztériumban referens, gyermekei születése után 2010-tól a Martonyi János vezette minisztériumban miniszteri tanácsadó. 2012-től már az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) dolgozik, Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke, 2014-től 2020-ig az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, 2020-tól ezt a területet tárca nélküli miniszterként irányította 2021 végéig. 2017-től négy éven át a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke. Novák Katalin az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan, spanyolul társalgási szinten beszél.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-én jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli államfőnek, miután Áder Jánosnak lejár második köztársasági elnöki mandátuma. Novák Katalin idén januárban jelentette be, hogy felfüggeszti párttagságát Fideszben.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
szóljon hozzá!