Hirdetés

Novák Katalin váltja Áder Jánost a köztársasági elnöki székben

•  Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Novák Katalin volt családokért felelős tárca nélküli minisztert választotta meg az Országgyűlés csütörtökön Magyarország köztársasági elnökévé, a Fidesz és a KDNP jelöltje 137 voksot kapott. Az ellenzéki frakciók által indított Róna Péter közgazdászra eközben 51 képviselő szavazott.

MTI

2022. március 10., 12:462022. március 10., 12:46

2022. március 10., 14:022022. március 10., 14:02

Az Országgyűlés titkos szavazással döntött az új államfő személyéről. A voks eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség a 199 fős parlamentben. Az eredményhirdetésen nem vettek részt az ellenzéki frakciók. Az öt évre megválasztott köztársasági elnök letette az ünnepélyes esküt a megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után a nemzeti zászló és a történelmi zászlók előtt. 

Novák Katalin május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

Hirdetés

A voksolás előtt a jelöltek 15–15 perc állt a rendelkezésére, hogy ismertessék programjukat.

Novák Katalin felszólalásában fundamentumként jelölte meg az alaptörvényt köztársasági elnökké választása esetén.

Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje •  Fotó: MTI/Máthé Zoltán Galéria

Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kijelentette: az alaptörvényt betartja és betartatja, nem az alkotmányos rend lebontásán, hanem annak őreként annak fenntartásán fog munkálkodni. Azt mondta, felkészült az előtte álló embert próbáló feladatra. Neki minden magyart képviselnie kell – rögzítette.

Novák Katalin családjával érkezett az Országgyűlésbe •  Fotó: Facebook/Novák Katalin Galéria

Novák Katalin családjával érkezett az Országgyűlésbe

Fotó: Facebook/Novák Katalin

Úgy fogalmazott, amíg az országnak van szabad akarata, nem tudják leigázni, ez a szuverenitása alapja, annak bölcsője pedig a család. Szuverenitásról nemzeti vonatkozásban soha nem leszek hajlandó lemondani – hangsúlyozta. Novák Katalin védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Oroszország által indított háborút.

Idézet
A magyarok békét akarnak, mi nők nem a háborút, hanem a békét akarjuk megnyerni, mert békében lehet gyarapodni, építkezni, tervezni, egymásra mosolyogni

– mondta.

Róna Péter  nemzeti megbékélést szorgalmazott az Országgyűlés előtt elmondott beszédében.

Az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje hangsúlyozta: nemzeti megbékélés nem lesz méltányosság nélkül.

A politikus az államfőválasztást megelőzően elmondott beszédében bírálta az alaptörvényt, amely minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad, „ezzel kecskére bízza a káposztát”, és kijelentette: Szent István óta társadalmi megegyezés van abban, hogy mi, magyarok, a nyugathoz kívánunk tartozni.

Róna Péter közgazdász, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje •  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Galéria

Róna Péter közgazdász, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Róna Péter arra is rámutatott, hogy anyagi jólétünket az európai uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, míg biztonságot a NATO szavatol nekünk. Miért kellene mindezt kidobni ez orosz diktátor barátságáért? – tette fel a kérdést. Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat – zárta szavait.

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita az Országgyűlés plenáris ülésén •  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Galéria

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita az Országgyűlés plenáris ülésén

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Varga Zs. András, a Kúria elnöke •  Fotó: MTI/Máthé Zoltán Galéria

Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Varga Zs. András, a Kúria elnöke

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Novák Katalin 1977-ben született Szegeden. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen 2001-ben szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem és az Université Paris X közösségi és francia jogi képzését is elvégezte. 2001-től 2003-ig a Külügyminisztériumban referens, gyermekei születése után 2010-tól a Martonyi János vezette minisztériumban miniszteri tanácsadó. 2012-től már az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) dolgozik, Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke, 2014-től 2020-ig az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, 2020-tól ezt a területet tárca nélküli miniszterként irányította 2021 végéig. 2017-től négy éven át a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke. Novák Katalin az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan, spanyolul társalgási szinten beszél.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-én jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli államfőnek, miután Áder Jánosnak lejár második köztársasági elnöki mandátuma. Novák Katalin idén januárban jelentette be, hogy felfüggeszti párttagságát Fideszben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 21., péntek

Fehér Ház: az amerikai kormány mindkét féllel egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról

Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.

Fehér Ház: az amerikai kormány mindkét féllel egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Elemző: alkualap lehet a kiszivárgott amerikai béketerv a szorult helyzetben levő Kijev és Moszkva számára

Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.

Elemző: alkualap lehet a kiszivárgott amerikai béketerv a szorult helyzetben levő Kijev és Moszkva számára
2025. november 20., csütörtök

Brüsszel: Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el

Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.

Brüsszel: Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el
2025. november 20., csütörtök

„Az igazság hamarosan kiderülhet” – Aláírta Trump az Epstein-ügy iratainak kiadásáról szóló törvényt

Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.

„Az igazság hamarosan kiderülhet” – Aláírta Trump az Epstein-ügy iratainak kiadásáról szóló törvényt
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Orosz kémhajó próbált lézerrel elvakítani brit pilótákat a brit felségvizek közelében

Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.

Orosz kémhajó próbált lézerrel elvakítani brit pilótákat a brit felségvizek közelében
2025. november 20., csütörtök

Izrael gázai célpontokra mért csapást, miután terroristák izraeli katonákra támadtak

Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.

Izrael gázai célpontokra mért csapást, miután terroristák izraeli katonákra támadtak
2025. november 20., csütörtök

Amerika béketerve szerint Kijevnek területeket kell feladnia

Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.

Amerika béketerve szerint Kijevnek területeket kell feladnia
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Amerikai nagykövetjelölt: a Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most

A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.

Amerikai nagykövetjelölt: a Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most
2025. november 19., szerda

„Katonai schengeni övezetet” hozna létre az unió a fegyveres csapatok gyors mozgatása érdekében

A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.

„Katonai schengeni övezetet” hozna létre az unió a fegyveres csapatok gyors mozgatása érdekében
2025. november 19., szerda

Ukrajnai korrupció: a jelenlegi és az előző energetikai minisztert is menesztette a parlament

Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.

Ukrajnai korrupció: a jelenlegi és az előző energetikai minisztert is menesztette a parlament
Hirdetés
Hirdetés