2008. január 18., 00:002008. január 18., 00:00
Tadics az ENSZ New York-i székhelyén a Biztonsági Tanács (BT) szerdai nyílt ülésén felszólította a világszervezetet, hogy utasítsa el a jelenleg az ENSZ igazgatása alatt álló Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását, s további tárgyalásokat szorgalmazott. Tadics leszögezte: Belgrád soha nem fogja elismerni a Szerbiából kiszakadni kívánó tartomány függetlenségét, de nem fog erõszakot alkalmazni megakadályozására, hanem jogi eszközökkel és diplomáciai úton kívánja megõrizni az ország szuverenitását és területi épségét. Hasim Thaqi a BT-ülés zárt részén beszélt a BT-tagállamok nagyköveteivel. Ezt követõen a gerillavezérbõl lett albán politikus úgy vélte, hogy a BT-ben nincs konszenzus Koszovó státusát illetõen, s az elõrelépés legjobb módja a tartománynak nemzetközileg felügyelt függetlenséget elõirányzó Ahtisaari-terv megvalósítása lenne. Thaqi kijelentette, hogy a koszovói albán vezetõk „nagyon gyorsan\" döntenek majd a kérdésben. A Biztonsági Tanács megosztott maradt Koszovó ügyében. Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövet a BT-ülés után úgy nyilatkozott, hogy a testület továbbra sem jutott ki a zsákutcából, amelybe korábban került, s nincs további szerepe a tartomány státusának meghatározásában. Ennek ellentmondott Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet, úgy vélve, hogy a kérdés a BT keretei közé „záródott\". Koszovót 1999-ben, a szakadár albánok és a szerb fegyveres erõk 1998–1999-es fegyveres konfliktusának véget vetõ NATO-csapások után helyezték ideiglenes ENSZ-igazgatás (UNMIK) alá. Belgrád és Pristina képviselõi nemzetközi közvetítéssel tárgyalásokat folytattak Koszovó státusának rendezésérõl, de a megbeszélések eredménytelenek maradtak. A koszovói albánok egyes várakozások szerint ez év elején kikiálthatják a tartomány függetlenségét. Az állandó BT-tag Oroszország szilárd támogatását maga mögött tudó Szerbia – mint már többször jelezte – ezt nem kívánja tudomásul venni. Az Egyesült Államok és az uniós tagállamok többsége hajlik Koszovó függetlenségének elismerésére. Hírösszefoglaló Szerbia még évekig nem lesz EU-tag? A koszovói kérdés miatt valószínûtlen, hogy Szerbia a következõ évtized második fele elõtt beléphet az Európai Unióba – áll az egyik vezetõ londoni befektetési csoport csütörtökön kiadott elemzésében. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató londoni részlege a felzárkózó térségrõl összeállított napi helyzetértékeléseinek csütörtöki kiadásában azt írta: ha az EU a stabilizációs és társulási megállapodás felajánlása elõtt küldené Koszovóba tervezett misszióját, a szerb kormány jó eséllyel elutasítaná az egyezmény aláírását.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.