2008. január 18., 00:002008. január 18., 00:00
Tadics az ENSZ New York-i székhelyén a Biztonsági Tanács (BT) szerdai nyílt ülésén felszólította a világszervezetet, hogy utasítsa el a jelenleg az ENSZ igazgatása alatt álló Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását, s további tárgyalásokat szorgalmazott. Tadics leszögezte: Belgrád soha nem fogja elismerni a Szerbiából kiszakadni kívánó tartomány függetlenségét, de nem fog erõszakot alkalmazni megakadályozására, hanem jogi eszközökkel és diplomáciai úton kívánja megõrizni az ország szuverenitását és területi épségét. Hasim Thaqi a BT-ülés zárt részén beszélt a BT-tagállamok nagyköveteivel. Ezt követõen a gerillavezérbõl lett albán politikus úgy vélte, hogy a BT-ben nincs konszenzus Koszovó státusát illetõen, s az elõrelépés legjobb módja a tartománynak nemzetközileg felügyelt függetlenséget elõirányzó Ahtisaari-terv megvalósítása lenne. Thaqi kijelentette, hogy a koszovói albán vezetõk „nagyon gyorsan\" döntenek majd a kérdésben. A Biztonsági Tanács megosztott maradt Koszovó ügyében. Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövet a BT-ülés után úgy nyilatkozott, hogy a testület továbbra sem jutott ki a zsákutcából, amelybe korábban került, s nincs további szerepe a tartomány státusának meghatározásában. Ennek ellentmondott Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet, úgy vélve, hogy a kérdés a BT keretei közé „záródott\". Koszovót 1999-ben, a szakadár albánok és a szerb fegyveres erõk 1998–1999-es fegyveres konfliktusának véget vetõ NATO-csapások után helyezték ideiglenes ENSZ-igazgatás (UNMIK) alá. Belgrád és Pristina képviselõi nemzetközi közvetítéssel tárgyalásokat folytattak Koszovó státusának rendezésérõl, de a megbeszélések eredménytelenek maradtak. A koszovói albánok egyes várakozások szerint ez év elején kikiálthatják a tartomány függetlenségét. Az állandó BT-tag Oroszország szilárd támogatását maga mögött tudó Szerbia – mint már többször jelezte – ezt nem kívánja tudomásul venni. Az Egyesült Államok és az uniós tagállamok többsége hajlik Koszovó függetlenségének elismerésére. Hírösszefoglaló Szerbia még évekig nem lesz EU-tag? A koszovói kérdés miatt valószínûtlen, hogy Szerbia a következõ évtized második fele elõtt beléphet az Európai Unióba – áll az egyik vezetõ londoni befektetési csoport csütörtökön kiadott elemzésében. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató londoni részlege a felzárkózó térségrõl összeállított napi helyzetértékeléseinek csütörtöki kiadásában azt írta: ha az EU a stabilizációs és társulási megállapodás felajánlása elõtt küldené Koszovóba tervezett misszióját, a szerb kormány jó eséllyel elutasítaná az egyezmény aláírását.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.