2008. január 18., 00:002008. január 18., 00:00
Tadics az ENSZ New York-i székhelyén a Biztonsági Tanács (BT) szerdai nyílt ülésén felszólította a világszervezetet, hogy utasítsa el a jelenleg az ENSZ igazgatása alatt álló Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását, s további tárgyalásokat szorgalmazott. Tadics leszögezte: Belgrád soha nem fogja elismerni a Szerbiából kiszakadni kívánó tartomány függetlenségét, de nem fog erõszakot alkalmazni megakadályozására, hanem jogi eszközökkel és diplomáciai úton kívánja megõrizni az ország szuverenitását és területi épségét. Hasim Thaqi a BT-ülés zárt részén beszélt a BT-tagállamok nagyköveteivel. Ezt követõen a gerillavezérbõl lett albán politikus úgy vélte, hogy a BT-ben nincs konszenzus Koszovó státusát illetõen, s az elõrelépés legjobb módja a tartománynak nemzetközileg felügyelt függetlenséget elõirányzó Ahtisaari-terv megvalósítása lenne. Thaqi kijelentette, hogy a koszovói albán vezetõk „nagyon gyorsan\" döntenek majd a kérdésben. A Biztonsági Tanács megosztott maradt Koszovó ügyében. Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövet a BT-ülés után úgy nyilatkozott, hogy a testület továbbra sem jutott ki a zsákutcából, amelybe korábban került, s nincs további szerepe a tartomány státusának meghatározásában. Ennek ellentmondott Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet, úgy vélve, hogy a kérdés a BT keretei közé „záródott\". Koszovót 1999-ben, a szakadár albánok és a szerb fegyveres erõk 1998–1999-es fegyveres konfliktusának véget vetõ NATO-csapások után helyezték ideiglenes ENSZ-igazgatás (UNMIK) alá. Belgrád és Pristina képviselõi nemzetközi közvetítéssel tárgyalásokat folytattak Koszovó státusának rendezésérõl, de a megbeszélések eredménytelenek maradtak. A koszovói albánok egyes várakozások szerint ez év elején kikiálthatják a tartomány függetlenségét. Az állandó BT-tag Oroszország szilárd támogatását maga mögött tudó Szerbia – mint már többször jelezte – ezt nem kívánja tudomásul venni. Az Egyesült Államok és az uniós tagállamok többsége hajlik Koszovó függetlenségének elismerésére. Hírösszefoglaló Szerbia még évekig nem lesz EU-tag? A koszovói kérdés miatt valószínûtlen, hogy Szerbia a következõ évtized második fele elõtt beléphet az Európai Unióba – áll az egyik vezetõ londoni befektetési csoport csütörtökön kiadott elemzésében. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató londoni részlege a felzárkózó térségrõl összeállított napi helyzetértékeléseinek csütörtöki kiadásában azt írta: ha az EU a stabilizációs és társulási megállapodás felajánlása elõtt küldené Koszovóba tervezett misszióját, a szerb kormány jó eséllyel elutasítaná az egyezmény aláírását.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.