2008. január 22., 00:002008. január 22., 00:00
A második helyen az Európa-párti jelenlegi elnök, Borisz Tadics végzett. A központi választási bizottság szerint a szavazatok 85 százalékának összeszámlálása után Nikolics a szavazatok 39,6, Tadics pedig 35,5 százalékát kapta, így õk ketten indulnak a február 3-án esedékes második fordulóban. A Magyar Koalíció várakozásait felülmúlóan szerepelt: a három párt alkotta délvidéki magyar szövetség Pásztor István elnökjelölt szerint százezernél több szavazatot szerzett, míg tavaly januárban a parlamenti választásokon a külön induló, egymással is hadakozó pártoknak összesen csupán 65 ezer szavazatot sikerült szerezni. Djordje Vukadinovics politikai elemzõ szerint az eredmény alapján megjósolhatatlan a második forduló eredménye. Elemzõk szerint a 61 százalékos részvétel arról tanúskodik, hogy a választás fordulópontot jelent Szerbia számára, amelynek Koszovó függetlenségi törekvései miatt számolnia kell területe egy részének elveszítésével. A gyõzelemhez a két jelöltnek egy harmadik párt támogatására van szüksége, amelyet magasabb életszínvonal vagy Koszovó megvédelmezésének ígéretével érhet el. Nikolics, akinek pártja a kilencvenes években a néhai autokrata vezetõ, Szlobodan Milosevics politikáját támogatta, azzal érvel, hogy Oroszország megakadályozza Koszovó elveszítését, és inkább a Kelet és Nyugat közötti semleges álláspont híve. A radikális elnökjelölt mérsékeltebb hangnemre váltva képes volt megszólítani a szerbiai lakosságnak a szegénységi küszöb alatt élõ egyharmadát. Elutasítja, hogy elszigetelõdésre törekedne, vagy háborúra bujtogatna. Tadics, aki 2004-ben az elsõ fordulóban szintén vereséget szenvedett Nikoliccsal szemben, arra figyelmeztetett, hogy Nikolics gyõzelme a milosevicsi idõkbe vezetheti viszsza az országot. „Nem engedem meg, hogy visszatérjünk az 1990-es évekhez.\" – mondta. „Nem adom fel a harcot sem Koszovóért, sem az európai jövõért.\" Hírösszefoglaló
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.