Nemzetpolitikai Kutatóintézet: kötelék a magyar állampolgárság

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Az állampolgárságot igénylők magas száma jelzés, hogy a külhoni magyarság számára jelentőséggel bír a magyar állampolgárság, a kötelék a magyar államhoz, függetlenül attól, hogy szimbolikus okok miatt igényelték, vagy valamilyen hasznot remélnek tőle és a magyar útlevél birtoklásától. Egyebek mellett ezt tartalmazza a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzése.

MTI

2014. február 07., 12:012014. február 07., 12:01

Mint közölték, február 5-ig 138 027-en adták le kérelmüket és 118 263 választópolgárt regisztráltak a külhoni választói névjegyzékbe.

Az elemzés készítői arra számítanak, hogy a regisztráltak száma valószínűleg 200 ezerig fog emelkedni - nem utolsó sorban a külhoni magyar szervezetek tájékoztató és segítő munkájának köszönhetően -, és a regisztráltak döntő többsége szavazni is fog.

A legtöbben Erdélyből (mintegy 63 ezer) és a Vajdaságból (mintegy 21 ezer) adták le regisztrációs kérelmüket. A Nemzeti Választási Iroda a regisztrációs kérelmeket értesítési cím szerinti bontásban teszi közre. A kettős állampolgárságot tiltó országokból 1700-an regisztráltak. Az értesítést elektronikus úton kérők száma mintegy 45 ezer.

Úgy a regisztráció, mint a levélben történő szavazás újdonságnak számít a külhoni választók részére, így a procedurális nehézségek miatt vélhetően kevesebben fognak szavazni, mint ahány külhoni állampolgárnak ez szándékában áll. Mivel a levélben szavazás során további technikai nehézségek léphetnek fel - a szavazólap mellett egy azonosításra szolgáló űrlapot is ki kell tölteniük a választóknak, itt értelemszerűen hiánypótlásra vagy javításra nincs lehetőség -, fontos kérdés lesz a levélben beérkező, ám érvénytelennek nyilvánított szavazatok várhatóan magas száma.

További nehézséget fog jelenteni - folytatták - a levélben szavazásra rendelkezésre álló idő rövidsége, valamint az, hogy több nappal a választás előtt postára kell adni a borítékokat. Várhatóan szép számmal lesznek olyan szavazatok, amelyek a határidő után érkeznek be.

A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint a külhoni szavazatok nem befolyásolják lényegesen a magyarországi választások végeredményét, de elképzelhető olyan helyzet, hogy szoros választási eredmény esetén a külhoni szavazatok befolyásolhatják a kormányalakítást - írták.

Rámutattak: a nemzetpolitika, a külhoniak támogatása, a kettős állampolgárság elismerése, a szavazati jog biztosítása a külhoniak számára elsősorban a nemzeti összetartozás ideáljával magyarázhatók. Az állampolgársági törvény módosítása és a szavazati jog kiterjesztése a nemzetpolitikának csupán egyik kiemelt vetülete: a magyar állam és a külhoni magyar egyének viszonyának - más formában ugyan, de elsőként a státustörvény által megtett - intézményesítése.

Kitértek arra, hogy az állampolgárságot igénylők száma meghaladta az előzetes várakozásokat (emlékezetes, hogy 2010-ben az elemzők a 2010-2014-es kormányzati ciklus végére 200-400 ezerre prognosztizálták az állampolgárságot igénylők számát).

Február elejéig 575 ezren igényelték az állampolgárságot, és 510 ezren tették le az állampolgársági esküt. Ez a szám minden bizonnyal magasabb lenne, ha a felvidéki és a kárpátaljai magyarság is akadálymentesen igényelhette volna az állampolgárságot. Felidézték, hogy 2010-ben Szlovákia olyan törvényt fogadott el, miszerint elveszti szlovák állampolgárságát az, aki más állam állampolgárságát megszerzi.

Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, így a magyar állampolgárságot megszerzők szankciókra számíthatnak, amennyiben a magyar állampolgárság megszerzése az ukrán hatóságok számára kiderül. A diaszpórából az igénylők száma alacsonyabb a korábbi prognózisokhoz képest. Amint az várható volt, legnagyobb számban Erdélyből és a Vajdaságból igényelték az állampolgárságot.

Rámutattak: habár viták vannak arról, hogy az állampolgárság kiterjesztésének hatása összeegyeztethető-e a külhoni autonómiatörekvésekkel (mint az adott magyar közösségek legfontosabb követelése), ez a vita inkább akadémiai jellegű. A szerbiai/vajdasági példa (a Magyar Nemzeti Tanács működése) bizalomra ad okot, hogy két - elméletben különálló, de a politikai gyakorlatban ellenséges szándékkal könnyen összemosható - intézmény nem gátolja egymást - írták.

Hozzátették: amennyiben előrehaladott és eredménnyel kecsegtető tárgyalások lennének egy szomszédos államban a magyar kisebbség és az adott állam között az autonómia létrehozásáról, úgy a magyar állampolgárok nagy száma esetleg hátráltató tényező lehetne a tárgyalások eredményességét tekintve.

Mivel azonban jelenleg nem mutatkozik hajlandóság a szomszédos országok részéről (Románia, Szlovákia, Ukrajna) az autonómiaigények komoly tárgyalásával kapcsolatban, a magyar állampolgárság a külhoni magyarok számára identitáserősítő hatással bír.

A kettős integráció - az adott közösségbe és a magyar államhoz - is felvetheti annak a kérdését, hogy a magyar államhoz kötődés nem gyengíti-e az adott magyar közösségbe történő integrációt. Elméletben kötődés-konfliktus fennállhat, a gyakorlatban viszont az állampolgárság-igénylés, az állampolgársági eskü letétele, a regisztráció és a szavazás - főleg, hogy az állampolgárság-igénylésben és a regisztrációban a külhoni magyar szervezetek, pártok segítséget nyújtanak - inkább mobilizáló erővel bír, amely a közösségépítést és a helyi célokért való mobilizációt is elősegíti - fejtették ki.

Rögzítették azt is: a nemzetközi jog nem tiltja a kettős állampolgárságot. Ukrajna és Ausztria kivételével minden szomszédos állam ismeri a kettős állampolgárság jogintézményét, valamint biztosítja a külföldön élők szavazati jogát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 27., szombat

Moldovában kizártak egy pártot a parlamenti választásból

A moldovai választási hatóságok pénteken nem engedélyezték egy nyugaton oroszbarátként számontartott pártnak az indulást a vasárnapi parlamenti választásokon.

Moldovában kizártak egy pártot a parlamenti választásból
2025. szeptember 26., péntek

Zelenszkij magyar „kémdrónokról” posztolt, Szijjártó kemény választ adott

„Feltehetően magyar drónok jelenlétét észlelték és rögzítettek ukrán katonák nemrég az ukrán-magyar határon, és az ukrán hadvezetés feltételezése szerint ezek felderítő tevékenységet folytattak” – közölte Volodimir Zelenszkij a katonai értekezlet után.

Zelenszkij magyar „kémdrónokról” posztolt, Szijjártó kemény választ adott
2025. szeptember 26., péntek

Oda-vissza folyik a kitiltás Ukrajna és Magyarország között

Kijev megtiltotta a beutazást Ukrajnába három magyar tiszt számára – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter pénteken az X-en. Szijjártó Péter a lépésre úgy reagált: „az ukrán állam tíz éve folytat magyarellenes politikát”.

Oda-vissza folyik a kitiltás Ukrajna és Magyarország között
2025. szeptember 26., péntek

Oroszországnak kémkedhetett két holland tizenéves, előállították őket

A holland hatóságok előállítottak két tizenéves fiút, akiket azzal gyanúsítanak, hogy orosz hírszerző szolgálatoknak kémkedtek – tájékoztatott a Dutch News című, angol nyelvű holland hírportál pénteken.

Oroszországnak kémkedhetett két holland tizenéves, előállították őket
2025. szeptember 26., péntek

A NATO készen áll teljes erővel reagálni a légtérsértésekre – figyelmeztették európai diplomaták Moszkvát

Európai diplomaták arra figyelmeztették a Kremlt, hogy a NATO készen áll arra, hogy teljes erővel reagáljon a légterének további megsértésére, beleértve az orosz repülőgépek lelövését is.

A NATO készen áll teljes erővel reagálni a légtérsértésekre – figyelmeztették európai diplomaták Moszkvát
2025. szeptember 26., péntek

Trump: nem hagyom, hogy Izrael annektálja Ciszjordániát

Donald Trump elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem fogja engedélyezni Izraelnek Ciszjordánia annektálását.

Trump: nem hagyom, hogy Izrael annektálja Ciszjordániát
2025. szeptember 26., péntek

Lavrov: a NATO és az EU valódi háborút visel Ukrajnán keresztül Oroszország ellen

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben tartott beszédében azzal vádolta a NATO-t és az Európai Uniót, hogy Ukrajnát felhasználva „valódi háborút” hirdettek országa ellen.

Lavrov: a NATO és az EU valódi háborút visel Ukrajnán keresztül Oroszország ellen
2025. szeptember 25., csütörtök

Zelenszkij elárulta, mikor lépne vissza, de addig is Moszkvát bombázná

Az ukrán elnök kijelentette, hogy készen áll távol maradni a következő elnökválasztástól, ha sikerül befejezni a háborút Oroszországgal. Volodimir Zelenszkij erről az Axios amerikai hírportálnak adott videóinterjúban beszélt.

Zelenszkij elárulta, mikor lépne vissza, de addig is Moszkvát bombázná
2025. szeptember 25., csütörtök

Nacsa: a cél, hogy a külhoni magyar közösségek gazdaságilag és identitásukban is fejlődjenek

A magyar kormány számára kiemelt cél, hogy a külhoni magyar közösségek ne csupán fennmaradjanak, hanem fejlődjenek is, gazdaságilag és identitásukban, magyarságukban egyaránt – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Nacsa: a cél, hogy a külhoni magyar közösségek gazdaságilag és identitásukban is fejlődjenek
2025. szeptember 25., csütörtök

Bűnösnek mondta ki a bíróság Nicolas Sarkozy volt francia elnököt kampányfinanszírozása ügyében

Bűnösnek mondta ki a párizsi büntetőbíróság csütörtökön Nicolas Sarkozy volt francia elnököt bűnszervezetben való részvételért a 2007-es elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított perben.

Bűnösnek mondta ki a bíróság Nicolas Sarkozy volt francia elnököt kampányfinanszírozása ügyében