Fotó: Agerpres
2009. szeptember 28., 09:402009. szeptember 28., 09:40
A szavazókörökből kilépő szavazópolgárok megkérdezése nyomán felállított becslések szerint a CDU a voksok 33,5 százalékát szerezte meg, míg a jobboldallal eddig nagykoalícióban kormányzó, ám hagyományosan legnagyobb ellenfelének számító Szociáldemokrata Párt (SPD) 23,5 százalékot ért el. A harmadik helyezett a Németországban hagyományosan a jobboldalhoz kötődő Szabad Demokrata Párt (FDP), amely – a mandátumvisszaosztásokat követően – várhatóan felválthatja a kománykoalícióban a szociáldemokratákat.
A negyedik helyezett a volt keletnémet kommunista párt utódpártjából, valamint a szociáldemokrata pártból távozott baloldali politikusok alkotta Baloldal (Die Linke), amely 12 százalék körüli eredményt ért el. Az ötödik Zöldek 10 százalék körüli eredményt tudhatnak magukénak. Amennyiben az előrejelzéseket a hivatalos végeredmény is beigazolja, jobbközép, CDU-FDP-kormány alakulhat, amelynek élén továbbra is Angela Merkel áll majd kancellárként. A második világháború utáni 17. Bundestag összetételéről 62,2 millió szavazó dönthetett.
Hivatalosan 598 képviselő került megválasztásra, egyéni, illetve pártlistán, mégpedig fele-fele arányban. A mandátumok száma azonban ennél több lesz, a szavazás eredményeként ugyanis úgynevezett többletszavazatok is elosztásra kerülnek. A választásokat csendes kampány előzte meg, amely csak a hajrában vált feszültté, az al-Kaida terrorszervezet Németország elleni sorozatos fenyegetései, másrészt a gazdasági válságból való kiútkeresés kapcsán kirobbant vita miatt. A legutóbbi terrorfenyegetés egyébként pénteken érkezett, egy hangfelvételen Oszama bin Laden al-Kaida-vezér szólította fel az európai országokat haderejük Afganisztánból való kivonására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Látogatottsági adatok