Fotó: Agerpres
2009. szeptember 28., 09:402009. szeptember 28., 09:40
A szavazókörökből kilépő szavazópolgárok megkérdezése nyomán felállított becslések szerint a CDU a voksok 33,5 százalékát szerezte meg, míg a jobboldallal eddig nagykoalícióban kormányzó, ám hagyományosan legnagyobb ellenfelének számító Szociáldemokrata Párt (SPD) 23,5 százalékot ért el. A harmadik helyezett a Németországban hagyományosan a jobboldalhoz kötődő Szabad Demokrata Párt (FDP), amely – a mandátumvisszaosztásokat követően – várhatóan felválthatja a kománykoalícióban a szociáldemokratákat.
A negyedik helyezett a volt keletnémet kommunista párt utódpártjából, valamint a szociáldemokrata pártból távozott baloldali politikusok alkotta Baloldal (Die Linke), amely 12 százalék körüli eredményt ért el. Az ötödik Zöldek 10 százalék körüli eredményt tudhatnak magukénak. Amennyiben az előrejelzéseket a hivatalos végeredmény is beigazolja, jobbközép, CDU-FDP-kormány alakulhat, amelynek élén továbbra is Angela Merkel áll majd kancellárként. A második világháború utáni 17. Bundestag összetételéről 62,2 millió szavazó dönthetett.
Hivatalosan 598 képviselő került megválasztásra, egyéni, illetve pártlistán, mégpedig fele-fele arányban. A mandátumok száma azonban ennél több lesz, a szavazás eredményeként ugyanis úgynevezett többletszavazatok is elosztásra kerülnek. A választásokat csendes kampány előzte meg, amely csak a hajrában vált feszültté, az al-Kaida terrorszervezet Németország elleni sorozatos fenyegetései, másrészt a gazdasági válságból való kiútkeresés kapcsán kirobbant vita miatt. A legutóbbi terrorfenyegetés egyébként pénteken érkezett, egy hangfelvételen Oszama bin Laden al-Kaida-vezér szólította fel az európai országokat haderejük Afganisztánból való kivonására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok