Fotó: Agerpres
2009. szeptember 28., 09:402009. szeptember 28., 09:40
A szavazókörökből kilépő szavazópolgárok megkérdezése nyomán felállított becslések szerint a CDU a voksok 33,5 százalékát szerezte meg, míg a jobboldallal eddig nagykoalícióban kormányzó, ám hagyományosan legnagyobb ellenfelének számító Szociáldemokrata Párt (SPD) 23,5 százalékot ért el. A harmadik helyezett a Németországban hagyományosan a jobboldalhoz kötődő Szabad Demokrata Párt (FDP), amely – a mandátumvisszaosztásokat követően – várhatóan felválthatja a kománykoalícióban a szociáldemokratákat.
A negyedik helyezett a volt keletnémet kommunista párt utódpártjából, valamint a szociáldemokrata pártból távozott baloldali politikusok alkotta Baloldal (Die Linke), amely 12 százalék körüli eredményt ért el. Az ötödik Zöldek 10 százalék körüli eredményt tudhatnak magukénak. Amennyiben az előrejelzéseket a hivatalos végeredmény is beigazolja, jobbközép, CDU-FDP-kormány alakulhat, amelynek élén továbbra is Angela Merkel áll majd kancellárként. A második világháború utáni 17. Bundestag összetételéről 62,2 millió szavazó dönthetett.
Hivatalosan 598 képviselő került megválasztásra, egyéni, illetve pártlistán, mégpedig fele-fele arányban. A mandátumok száma azonban ennél több lesz, a szavazás eredményeként ugyanis úgynevezett többletszavazatok is elosztásra kerülnek. A választásokat csendes kampány előzte meg, amely csak a hajrában vált feszültté, az al-Kaida terrorszervezet Németország elleni sorozatos fenyegetései, másrészt a gazdasági válságból való kiútkeresés kapcsán kirobbant vita miatt. A legutóbbi terrorfenyegetés egyébként pénteken érkezett, egy hangfelvételen Oszama bin Laden al-Kaida-vezér szólította fel az európai országokat haderejük Afganisztánból való kivonására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Látogatottsági adatok