
Fotó: Agerpres
2009. szeptember 28., 09:402009. szeptember 28., 09:40
A szavazókörökből kilépő szavazópolgárok megkérdezése nyomán felállított becslések szerint a CDU a voksok 33,5 százalékát szerezte meg, míg a jobboldallal eddig nagykoalícióban kormányzó, ám hagyományosan legnagyobb ellenfelének számító Szociáldemokrata Párt (SPD) 23,5 százalékot ért el. A harmadik helyezett a Németországban hagyományosan a jobboldalhoz kötődő Szabad Demokrata Párt (FDP), amely – a mandátumvisszaosztásokat követően – várhatóan felválthatja a kománykoalícióban a szociáldemokratákat.
A negyedik helyezett a volt keletnémet kommunista párt utódpártjából, valamint a szociáldemokrata pártból távozott baloldali politikusok alkotta Baloldal (Die Linke), amely 12 százalék körüli eredményt ért el. Az ötödik Zöldek 10 százalék körüli eredményt tudhatnak magukénak. Amennyiben az előrejelzéseket a hivatalos végeredmény is beigazolja, jobbközép, CDU-FDP-kormány alakulhat, amelynek élén továbbra is Angela Merkel áll majd kancellárként. A második világháború utáni 17. Bundestag összetételéről 62,2 millió szavazó dönthetett.
Hivatalosan 598 képviselő került megválasztásra, egyéni, illetve pártlistán, mégpedig fele-fele arányban. A mandátumok száma azonban ennél több lesz, a szavazás eredményeként ugyanis úgynevezett többletszavazatok is elosztásra kerülnek. A választásokat csendes kampány előzte meg, amely csak a hajrában vált feszültté, az al-Kaida terrorszervezet Németország elleni sorozatos fenyegetései, másrészt a gazdasági válságból való kiútkeresés kapcsán kirobbant vita miatt. A legutóbbi terrorfenyegetés egyébként pénteken érkezett, egy hangfelvételen Oszama bin Laden al-Kaida-vezér szólította fel az európai országokat haderejük Afganisztánból való kivonására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.