Hirdetés

Németország vasárnap választ, megkezdődött a voksolás

Németország

A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) számíthat a legtöbb szavazatra

Fotó: Friedrich Merz/Facebook

Megkezdődött a voksolás a németországi szövetségi parlamenti választáson, a szavazóhelyiségek 8 órától 18 óráig vannak nyitva, a voksolás 299 szavazókörben folyik.

Krónika

2025. február 23., 10:012025. február 23., 10:01

A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatja le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhat – írta a Híradó.hu.

A 2023 márciusában elfogadott új választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntenek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag).

Hirdetés

Összesen 4506 jelölt indul a választáson. Eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani Németországban, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki február 23-ra.

A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) számíthat a legtöbb szavazatra,

a második legnépszerűbb párt várhatóan az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) lesz. Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) a harmadik helyre számíthat az előrejelzések szerint, míg a Zöldek a negyedik, az FDP pedig az ötödik helyen végezhet.

Öt párt nevezett meg kancellárjelöltet. A kancellárt nem közvetlenül választják, a személyéről az új összetételű Bundestag fog majd dönteni.

Németország Galéria

Merz családja katolikus és konzervatív beállítottságú volt, ő maga még gimnazistaként, 1972-ben csatlakozott a Kereszténydemokrata Unióhoz, a CDU-hoz

Fotó: Friedrich Merz/Facebook

A portál írt egy cikket Friedrich Merz, a CDU vezetője pályájáról. Megemlíti, hogy

Merz több mint 50 év politikai tapasztalattal a háta mögött készül elfoglalni a német kancellári széket, visszatérése az üzleti világban tett nagyon hosszú kitérő után következett be,

miután pártbeli elődje, Angela Merkel évtizedekre ellehetetlenítette őt. Az új kancellárra nehéz kormányzás vár, egy sor kérdésben széthúzó többpárti koalíció élén kell a helyes irányba terelnie Németországot.

Friedrich Merz 1955-ben született a Sauerland nevű, dombokkal és erdőkkel tarkított nyugat-németországi régióban. Családja katolikus és konzervatív beállítottságú volt, ő maga pedig még gimnazistaként 1972-ben csatlakozott a Kereszténydemokrata Unióhoz, a CDU-hoz. Jogot tanult, rövid ideig dolgozott bíróként, majd ügyvédként és vállalati jogászként is tevékenykedett, és kiterjedt üzleti kapcsolatokra tett szert.

Már több mint 50 éve tagja a CDU-nak, a politikai karrierje országosan ismert részét pedig 35 évvel ezelőtt az Európai Parlament képviselőjeként kezdte 1989-ben.

Friedrich Merz felesége, Charlotte Merz maga is jogász, aki a bírói hivatást választotta. A házaspár több mint 40 éve él együtt, és három közös gyermekük született.

korábban írtuk

Németország: szétesett a kormánykoalíció
Németország: szétesett a kormánykoalíció

Kiléptek a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) miniszterei a német kormányból Christian Lindner pénzügyminiszter menesztése után, Robert Habeck alkancellár viszont közölte, hogy a Zöldek maradnak a koalícióban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 07., vasárnap

Zelenszkij még több légvédelmi fegyvert kér

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.

Zelenszkij még több légvédelmi fegyvert kér
Zelenszkij még több légvédelmi fegyvert kér
2025. december 07., vasárnap

Zelenszkij még több légvédelmi fegyvert kér

Hirdetés
2025. december 07., vasárnap

Peszkov: az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel

Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.

Peszkov: az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel
2025. december 07., vasárnap

Netanjahu: hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második szakasza

Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.

Netanjahu: hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második szakasza
2025. december 07., vasárnap

Washington 2027-ig át akarja adni a védelemmel kapcsolatos feladatokat Európának

Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).

Washington 2027-ig át akarja adni a védelemmel kapcsolatos feladatokat Európának
Hirdetés
2025. december 07., vasárnap

Megsérült a csernobili atomerőmű védőpajzsa, már nem tudja hatékonyan visszatartani a sugárzást

Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).

Megsérült a csernobili atomerőmű védőpajzsa, már nem tudja hatékonyan visszatartani a sugárzást
2025. december 07., vasárnap

Európa a civilizációs megsemmisülés szélén táncol az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint

Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.

Európa a civilizációs megsemmisülés szélén táncol az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint
2025. december 07., vasárnap

Ukrajna: nem született megoldás a biztonsági garanciákra és a területi kérdésekre az újabb tárgyalásokon

Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.

Ukrajna: nem született megoldás a biztonsági garanciákra és a területi kérdésekre az újabb tárgyalásokon
Hirdetés
2025. december 07., vasárnap

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette

A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette
2025. december 06., szombat

Hírszerzési főnök: az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint a szankciók

Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.

Hírszerzési főnök: az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint a szankciók
2025. december 06., szombat

Moldova Romániától kért „kölcsön” áramot, miután bajba került az Ukrajna elleni orosz támadások miatt

A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.

Moldova Romániától kért „kölcsön” áramot, miután bajba került az Ukrajna elleni orosz támadások miatt
Hirdetés
Hirdetés