
Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Németországnak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és azt a célt kell kitűznie, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).
2022. április 06., 17:272022. április 06., 17:27
Olaf Scholz az azonnali képviselői kérdések és kancellári válaszok órájában kiemelte, hogy a szövetségi kormány minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, így fegyverekkel is, szakítva az előző kormány gyakorlatával.
Hozzátette, hogy a fegyverszállítások, a pénzügyi és humanitárius támogatás, az ukrán menekültek befogadása, az Oroszország elleni szankciók és az orosz energiaimport csökkentése mind-mind azt a célt szolgálja, hogy „Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a NATO ne váljon hadviselő féllé, húzta alá.
Arról is gondoskodni kell, hogy a háborút ne egy „békediktátum zárja le – mondta a német kancellár, megjegyezve, hogy Kijev igen nagy gesztust tesz az „agresszornak” a semlegesség felajánlásával.
Olaf Scholz cinikus hazugságoknak nevezte a Kreml állításait a Kijev melletti Bucsában elkövetett vérengzésekről. Hangsúlyozta, hogy civilek meggyilkolása háborús bűncselekmény. Mint mondta, arra kell számítani, hogy az orosz csapatok tovább folytatják az öldöklést, és más településekről is érkeznek majd olyan borzalmas felvételek, mint Bucsából.
A vérengzések miatt tervezett újabb, ötödik európai uniós szankciós csomagról elmondta, hogy már a közösség tagjai közötti egyeztetés utolsó szakaszánál tartanak. Az új büntetőintézkedések is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy Oroszország „megérezze a háború következményeit, és ahhoz is, hogy véget érjen a háború” – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy a háború előtt Németország felhasználásában az orosz földgáz 55 százalékot, a szén 50 százalékot, a kőolaj pedig 35 százalékot tett ki, aláhúzta:
Azonban a szövetségi kormány „soha nem látott gyorsasággal” hajtja végre az energetikai szerkezetváltást, amelynek révén Németország nem csupán az orosz importról kapcsolódik le, hanem felhagy a fosszilis energiahordozók használatával.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!