Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Németországnak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és azt a célt kell kitűznie, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).
2022. április 06., 17:272022. április 06., 17:27
Olaf Scholz az azonnali képviselői kérdések és kancellári válaszok órájában kiemelte, hogy a szövetségi kormány minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, így fegyverekkel is, szakítva az előző kormány gyakorlatával.
Hozzátette, hogy a fegyverszállítások, a pénzügyi és humanitárius támogatás, az ukrán menekültek befogadása, az Oroszország elleni szankciók és az orosz energiaimport csökkentése mind-mind azt a célt szolgálja, hogy „Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a NATO ne váljon hadviselő féllé, húzta alá.
Arról is gondoskodni kell, hogy a háborút ne egy „békediktátum zárja le – mondta a német kancellár, megjegyezve, hogy Kijev igen nagy gesztust tesz az „agresszornak” a semlegesség felajánlásával.
Olaf Scholz cinikus hazugságoknak nevezte a Kreml állításait a Kijev melletti Bucsában elkövetett vérengzésekről. Hangsúlyozta, hogy civilek meggyilkolása háborús bűncselekmény. Mint mondta, arra kell számítani, hogy az orosz csapatok tovább folytatják az öldöklést, és más településekről is érkeznek majd olyan borzalmas felvételek, mint Bucsából.
A vérengzések miatt tervezett újabb, ötödik európai uniós szankciós csomagról elmondta, hogy már a közösség tagjai közötti egyeztetés utolsó szakaszánál tartanak. Az új büntetőintézkedések is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy Oroszország „megérezze a háború következményeit, és ahhoz is, hogy véget érjen a háború” – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy a háború előtt Németország felhasználásában az orosz földgáz 55 százalékot, a szén 50 százalékot, a kőolaj pedig 35 százalékot tett ki, aláhúzta:
Azonban a szövetségi kormány „soha nem látott gyorsasággal” hajtja végre az energetikai szerkezetváltást, amelynek révén Németország nem csupán az orosz importról kapcsolódik le, hanem felhagy a fosszilis energiahordozók használatával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!