Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Németországnak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és azt a célt kell kitűznie, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).
2022. április 06., 17:272022. április 06., 17:27
Olaf Scholz az azonnali képviselői kérdések és kancellári válaszok órájában kiemelte, hogy a szövetségi kormány minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, így fegyverekkel is, szakítva az előző kormány gyakorlatával.
Hozzátette, hogy a fegyverszállítások, a pénzügyi és humanitárius támogatás, az ukrán menekültek befogadása, az Oroszország elleni szankciók és az orosz energiaimport csökkentése mind-mind azt a célt szolgálja, hogy „Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a NATO ne váljon hadviselő féllé, húzta alá.
Arról is gondoskodni kell, hogy a háborút ne egy „békediktátum zárja le – mondta a német kancellár, megjegyezve, hogy Kijev igen nagy gesztust tesz az „agresszornak” a semlegesség felajánlásával.
Olaf Scholz cinikus hazugságoknak nevezte a Kreml állításait a Kijev melletti Bucsában elkövetett vérengzésekről. Hangsúlyozta, hogy civilek meggyilkolása háborús bűncselekmény. Mint mondta, arra kell számítani, hogy az orosz csapatok tovább folytatják az öldöklést, és más településekről is érkeznek majd olyan borzalmas felvételek, mint Bucsából.
A vérengzések miatt tervezett újabb, ötödik európai uniós szankciós csomagról elmondta, hogy már a közösség tagjai közötti egyeztetés utolsó szakaszánál tartanak. Az új büntetőintézkedések is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy Oroszország „megérezze a háború következményeit, és ahhoz is, hogy véget érjen a háború” – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy a háború előtt Németország felhasználásában az orosz földgáz 55 százalékot, a szén 50 százalékot, a kőolaj pedig 35 százalékot tett ki, aláhúzta:
Azonban a szövetségi kormány „soha nem látott gyorsasággal” hajtja végre az energetikai szerkezetváltást, amelynek révén Németország nem csupán az orosz importról kapcsolódik le, hanem felhagy a fosszilis energiahordozók használatával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!