
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Most kell összefogni a közös európai jövőkép kidolgozásért – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke pénteken Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott konferencián.
2022. április 22., 14:392022. április 22., 14:39
Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány rendezvényét „Közös érdekek, közös értékek? – Németország és a Visegrádi Négyek kapcsolata új kihívások idején” címmel szervezték meg. Németh Zsolt nyitóelőadásában három külpolitikai – a közép-európai (elsősorban lengyel), az orosz-ukrán, valamint a német-európai – viszonylatról szólt.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a visegrádi együttműködés (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) az elmúlt tíz évben politikai és gazdasági sikereket is elért.
A V4-ek és Németország közötti kereskedelmi kapcsolat tíz éve még átlagosnak volt mondható. Majd elérték a francia-német szintet, később annak dupláját, s mostanra már ezt is meghaladta – tette hozzá, kiemelve: nem csak a V4-ek számára fontos Németország, ez fordítva is igaz.
Távol tartották maguktól azokat a témákat, amelyekben nézetkülönbség volt köztük, mint például az Oroszországhoz fűződő viszony. Azt mondta: Magyarország az ukrajnai háború tekintetében következetes álláspontot képvisel.
Ez – mint mondta – közelebb áll a német állásponthoz, a lengyeltől, valamint az angolszásztól viszont távolabb. A fideszes politikus kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök már a háború első napján azt mondta:
Példaként említette, hogy Magyarország 100 ezer liter üzemanyagot adott Ukrajnának, majd összekapcsolták a magyar és az ukrán elektromos rendszert is. Ukrajna Magyarországtól kapja áramellátásának jelentős részét – emelte ki.
Mindemellett az Európai Unió által létrehozott európai békekeret nyomán Magyarország anyagi eszközökkel is támogatja Ukrajnát. A fegyverszállítással, a direkt katonai beavatkozással viszont nem értenek egyet, ahogy a teljes orosz gáz- és olajembergóval sem.
Németh Zsolt azt is kiemelte: most, hogy a gazdasági képességeihez képest korábban katonailag gyengének tekintett Németország kinyilvánította: nélküle a jövőben elképzelhetetlen Európa biztonságának garantálása, alapvetően alakítja majd át Európa biztonságpolitikai szerkezetét.
A politikus a problémák között említette a tagállamok közötti vitákat is. Azt hangsúlyozta, nem mindegy „hogyan” vitatkoznak az olyan kérdésekről, amelyekről eltérő álláspontot képviselnek, mint például miként vizionálják a jövő Európáját.
A kormánypárti politikus szerint meg kellene ragadni ezt a lehetőséget, hogy a közös érdekekre és a kölcsönös tiszteletre alapozva dolgozzák ki a közös európai jövőképet. Ez szerinte mindhárom „érzékeny” külpolitikai viszonylat „összerendeződését” is segítené.
Deli Gergely, az NKE rektora kiemelte: Magyarország 2021. július elsejétől 2022. június 30-áig tartó V4-es elnökségének kiemelt célja a gazdasági és társadalmi élet pandémia utáni újraindításában való aktív szerepvállalás. Európa újraélesztése viszont elképzelhetetlen az országok együttműködése nélkül.
Ennek az együttműködésének a gazdasági lehetőségei és pozíciói viszont nagyban függenek a kapcsolat intenzitásától, a különböző kihívásokra adott közös válaszok hatékonyságától – fogalmazott.
Prőhle Gergely – az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, az alapítvány vezetője – azt mondta: a V4-eket és Németországot geopolitikai, kereskedelmi érdekek is összekötik.
Markus Meckel, az NDK volt külügyminisztere, korábbi Bundestag-képviselő előadásában azt mondta: a visegrádi együttműködés nem lenne elképzelhető a rendszerváltozások nélkül, a kommunista rendszert elsöprő országok nélkül, mint például Magyarország és Lengyelország.
Kiemelte: mindig is fontosnak tartotta, hogy azon közép-európai országok, amelyek megharcoltak a szabadságért és a demokráciáért, szintén tagjai lehessenek az euro-atlanti közösségnek, méghozzá alanyi jogon.
Példaként említette a 2015-ös migrációs válság kezelését. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a jelenlegi menekülthelyzethez máshogy áll hozzá Lengyelország és Magyarország is.
Az egykori német képviselő szerint a különböző vitáknak kulturális és történelmi okai is vannak. Most viszont a háború is indokolja, hogy az Európán belül viszonyokat újrarendezzék. Az EU egy érték- és jogi közösség, amelynek minden országnak meg kell felelni – vélekedett.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!