Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Most kell összefogni a közös európai jövőkép kidolgozásért – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke pénteken Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott konferencián.
2022. április 22., 14:392022. április 22., 14:39
Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány rendezvényét „Közös érdekek, közös értékek? – Németország és a Visegrádi Négyek kapcsolata új kihívások idején” címmel szervezték meg. Németh Zsolt nyitóelőadásában három külpolitikai – a közép-európai (elsősorban lengyel), az orosz-ukrán, valamint a német-európai – viszonylatról szólt.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a visegrádi együttműködés (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) az elmúlt tíz évben politikai és gazdasági sikereket is elért.
A V4-ek és Németország közötti kereskedelmi kapcsolat tíz éve még átlagosnak volt mondható. Majd elérték a francia-német szintet, később annak dupláját, s mostanra már ezt is meghaladta – tette hozzá, kiemelve: nem csak a V4-ek számára fontos Németország, ez fordítva is igaz.
Távol tartották maguktól azokat a témákat, amelyekben nézetkülönbség volt köztük, mint például az Oroszországhoz fűződő viszony. Azt mondta: Magyarország az ukrajnai háború tekintetében következetes álláspontot képvisel.
Ez – mint mondta – közelebb áll a német állásponthoz, a lengyeltől, valamint az angolszásztól viszont távolabb. A fideszes politikus kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök már a háború első napján azt mondta:
Példaként említette, hogy Magyarország 100 ezer liter üzemanyagot adott Ukrajnának, majd összekapcsolták a magyar és az ukrán elektromos rendszert is. Ukrajna Magyarországtól kapja áramellátásának jelentős részét – emelte ki.
Mindemellett az Európai Unió által létrehozott európai békekeret nyomán Magyarország anyagi eszközökkel is támogatja Ukrajnát. A fegyverszállítással, a direkt katonai beavatkozással viszont nem értenek egyet, ahogy a teljes orosz gáz- és olajembergóval sem.
Németh Zsolt azt is kiemelte: most, hogy a gazdasági képességeihez képest korábban katonailag gyengének tekintett Németország kinyilvánította: nélküle a jövőben elképzelhetetlen Európa biztonságának garantálása, alapvetően alakítja majd át Európa biztonságpolitikai szerkezetét.
A politikus a problémák között említette a tagállamok közötti vitákat is. Azt hangsúlyozta, nem mindegy „hogyan” vitatkoznak az olyan kérdésekről, amelyekről eltérő álláspontot képviselnek, mint például miként vizionálják a jövő Európáját.
A kormánypárti politikus szerint meg kellene ragadni ezt a lehetőséget, hogy a közös érdekekre és a kölcsönös tiszteletre alapozva dolgozzák ki a közös európai jövőképet. Ez szerinte mindhárom „érzékeny” külpolitikai viszonylat „összerendeződését” is segítené.
Deli Gergely, az NKE rektora kiemelte: Magyarország 2021. július elsejétől 2022. június 30-áig tartó V4-es elnökségének kiemelt célja a gazdasági és társadalmi élet pandémia utáni újraindításában való aktív szerepvállalás. Európa újraélesztése viszont elképzelhetetlen az országok együttműködése nélkül.
Ennek az együttműködésének a gazdasági lehetőségei és pozíciói viszont nagyban függenek a kapcsolat intenzitásától, a különböző kihívásokra adott közös válaszok hatékonyságától – fogalmazott.
Prőhle Gergely – az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, az alapítvány vezetője – azt mondta: a V4-eket és Németországot geopolitikai, kereskedelmi érdekek is összekötik.
Markus Meckel, az NDK volt külügyminisztere, korábbi Bundestag-képviselő előadásában azt mondta: a visegrádi együttműködés nem lenne elképzelhető a rendszerváltozások nélkül, a kommunista rendszert elsöprő országok nélkül, mint például Magyarország és Lengyelország.
Kiemelte: mindig is fontosnak tartotta, hogy azon közép-európai országok, amelyek megharcoltak a szabadságért és a demokráciáért, szintén tagjai lehessenek az euro-atlanti közösségnek, méghozzá alanyi jogon.
Példaként említette a 2015-ös migrációs válság kezelését. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a jelenlegi menekülthelyzethez máshogy áll hozzá Lengyelország és Magyarország is.
Az egykori német képviselő szerint a különböző vitáknak kulturális és történelmi okai is vannak. Most viszont a háború is indokolja, hogy az Európán belül viszonyokat újrarendezzék. Az EU egy érték- és jogi közösség, amelynek minden országnak meg kell felelni – vélekedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!