Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Most kell összefogni a közös európai jövőkép kidolgozásért – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke pénteken Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott konferencián.
2022. április 22., 14:392022. április 22., 14:39
Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány rendezvényét „Közös érdekek, közös értékek? – Németország és a Visegrádi Négyek kapcsolata új kihívások idején” címmel szervezték meg. Németh Zsolt nyitóelőadásában három külpolitikai – a közép-európai (elsősorban lengyel), az orosz-ukrán, valamint a német-európai – viszonylatról szólt.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a visegrádi együttműködés (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) az elmúlt tíz évben politikai és gazdasági sikereket is elért.
A V4-ek és Németország közötti kereskedelmi kapcsolat tíz éve még átlagosnak volt mondható. Majd elérték a francia-német szintet, később annak dupláját, s mostanra már ezt is meghaladta – tette hozzá, kiemelve: nem csak a V4-ek számára fontos Németország, ez fordítva is igaz.
Távol tartották maguktól azokat a témákat, amelyekben nézetkülönbség volt köztük, mint például az Oroszországhoz fűződő viszony. Azt mondta: Magyarország az ukrajnai háború tekintetében következetes álláspontot képvisel.
Ez – mint mondta – közelebb áll a német állásponthoz, a lengyeltől, valamint az angolszásztól viszont távolabb. A fideszes politikus kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök már a háború első napján azt mondta:
Példaként említette, hogy Magyarország 100 ezer liter üzemanyagot adott Ukrajnának, majd összekapcsolták a magyar és az ukrán elektromos rendszert is. Ukrajna Magyarországtól kapja áramellátásának jelentős részét – emelte ki.
Mindemellett az Európai Unió által létrehozott európai békekeret nyomán Magyarország anyagi eszközökkel is támogatja Ukrajnát. A fegyverszállítással, a direkt katonai beavatkozással viszont nem értenek egyet, ahogy a teljes orosz gáz- és olajembergóval sem.
Németh Zsolt azt is kiemelte: most, hogy a gazdasági képességeihez képest korábban katonailag gyengének tekintett Németország kinyilvánította: nélküle a jövőben elképzelhetetlen Európa biztonságának garantálása, alapvetően alakítja majd át Európa biztonságpolitikai szerkezetét.
A politikus a problémák között említette a tagállamok közötti vitákat is. Azt hangsúlyozta, nem mindegy „hogyan” vitatkoznak az olyan kérdésekről, amelyekről eltérő álláspontot képviselnek, mint például miként vizionálják a jövő Európáját.
A kormánypárti politikus szerint meg kellene ragadni ezt a lehetőséget, hogy a közös érdekekre és a kölcsönös tiszteletre alapozva dolgozzák ki a közös európai jövőképet. Ez szerinte mindhárom „érzékeny” külpolitikai viszonylat „összerendeződését” is segítené.
Deli Gergely, az NKE rektora kiemelte: Magyarország 2021. július elsejétől 2022. június 30-áig tartó V4-es elnökségének kiemelt célja a gazdasági és társadalmi élet pandémia utáni újraindításában való aktív szerepvállalás. Európa újraélesztése viszont elképzelhetetlen az országok együttműködése nélkül.
Ennek az együttműködésének a gazdasági lehetőségei és pozíciói viszont nagyban függenek a kapcsolat intenzitásától, a különböző kihívásokra adott közös válaszok hatékonyságától – fogalmazott.
Prőhle Gergely – az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, az alapítvány vezetője – azt mondta: a V4-eket és Németországot geopolitikai, kereskedelmi érdekek is összekötik.
Markus Meckel, az NDK volt külügyminisztere, korábbi Bundestag-képviselő előadásában azt mondta: a visegrádi együttműködés nem lenne elképzelhető a rendszerváltozások nélkül, a kommunista rendszert elsöprő országok nélkül, mint például Magyarország és Lengyelország.
Kiemelte: mindig is fontosnak tartotta, hogy azon közép-európai országok, amelyek megharcoltak a szabadságért és a demokráciáért, szintén tagjai lehessenek az euro-atlanti közösségnek, méghozzá alanyi jogon.
Példaként említette a 2015-ös migrációs válság kezelését. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a jelenlegi menekülthelyzethez máshogy áll hozzá Lengyelország és Magyarország is.
Az egykori német képviselő szerint a különböző vitáknak kulturális és történelmi okai is vannak. Most viszont a háború is indokolja, hogy az Európán belül viszonyokat újrarendezzék. Az EU egy érték- és jogi közösség, amelynek minden országnak meg kell felelni – vélekedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!