Hirdetés

Németh Zsolt a székely zászló ügyében: Románia mikor kívánja teljesíteni jó 100 éves adósságát?

•  Fotó: Németh Zsolt/Facebook

Fotó: Németh Zsolt/Facebook

Nem hagyta szó nélkül Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, hogy a székely zászló közintézményeken történő használatának tiltását kifogásoló bejegyzése miatt a román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét.

Rostás Szabolcs

2023. február 07., 20:472023. február 07., 20:47

2023. február 07., 21:442023. február 07., 21:44

A fideszes politikus kedd este posztolt Facebook-bejegyzésében megjegyezte, a székely zászlót immár tíz éve üldözik Romániában, annak ellenére, hogy a strasbourgi bíróság elítélte ezt a gyakorlatot. Németh Zsolt kitért rá, hogy Bogdan Aurescu román külügyminiszter egy nappal korábbi, „jubileumi Facebook-posztja” miatt kedden berendelte a bukaresti magyar nagykövetet és kijelentette:

Romániában nincs Székelyföld, ezért nem lehet szimbóluma sem.

Hirdetés

„A székelyek nemzetiségi jogait Románia a győztes hatalmak előtt az 1919-es kisebbségi szerződésben, valamint a háborúkat lezáró békeszerződésekben garantálta. Aurescu Külügyminiszter Úr kiváncsivá tett, hogy jó 100 éves adósságát és a strasbourgi bíróság ítéletét mikor kívánja teljesíteni Románia?” – tette fel a kérdést bejegyzésében a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A kormánypárti politikus egyúttal leszögezte: Magyarország kiáll a székelyek jogai mellett, beleértve, hogy szabadon használják szimbólumaikat mindenhol, így közintézményekben és közterületeken is.

Németh Zsolt egyébként a strasbourgi bíróság ítélete kapcsán arra utalhatott, hogy két évvel ezelőtt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kártérítést ítélt meg Tőkés Lászlónak, ugyanis ítélete szerint a székely zászló kitűzésének ügyében a román hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét. Tőkés 2016-ban fordult az európai bírósághoz a nagyváradi európai parlamenti képviselői irodájának erkélyére kitűzött székely zászló ügyében, amelyet a Bihar megyei törvényszék jogerős ítéletben reklámzászlónak minősített, a váradi rendőrség pedig felszólította a székely lobogó és partiumi zászló eltávolítására.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság helyt adott Tőkés panaszának, megállapítva: a székely zászló eltávolítását elrendelő bíróság nem teljes körültekintéssel járt el az ügy kivizsgálása folyamán, illetve határozatának indoklása hiányos.

Mint arról beszámoltunk, bekérette a román külügyminisztérium kedden Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy közölje vele: Romániában mind a húsz nemzeti kisebbég szabadon használhatja jelképeit, de az országban nem létezik „úgynevezett Székelyföld” nevű területi közigazgatási egység, amely jogalapot teremtene valamely sajátos hivatalos jelkép használatára. A bukaresti külügyminisztérium közleménye „határozottan helyteleníti” a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének hétfői Facebook-bejegyzését, amely szerint, mint írják,

„Románia állítólag korlátozná az úgynevezett Székelyföld zászlajának használati jogát”.

Németh Zsolt közösségi oldalán egy korábbi fotót osztott meg a budafok-tétényi városházára kitűzött székely zászlóról, a kép alá pedig azt írta: „A székely zászló addig lobog magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozásoktól mentes szabad használatát Románia egész területén. Hajrá székelyek! Hajrá Erdély!”

A bukaresti kommüniké szerint Bogdan Aurescu külügyminiszter utasítására kedden bekérették Magyarország bukaresti külképviseletének vezetőjét, hogy közöljék vele a román álláspontot, amely szerint nem létezik jogalap az „úgynevezett Székelyföld” jelképeinek használatára. (A román külügy közleményében folyamatosan kis betűvel tünteti fel a Székelyföld Ținut Secuiesc román elnevezését). A tárca másfelől rámutat: a román jogrend elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát, hogy magánrendezvényeken, valamint nyilvános kulturális és vallási eseményeken sajátos jelképeiket szabadon használják, továbbá bármely területi közigazgatási egységnek joga van Romániában saját jelképeiről határozni, „amelyeknek a helyi lakosság egészét képviselniük kell”.

„A román fél nyomatékosan kéri a magyar tisztségviselőket, hogy tanúsítsanak visszafogottságot, és nyilvános nyilatkozataikat igazítsák a két állam közti stratégiai partnerség, az 1996-ban aláírt alapszerződés, illetve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének logikájához, ami valamennyi magyar és román állampolgár érdeke, etnikumától függetlenül” – zárul a román külügyi közlemény.

korábban írtuk

Bekérette a magyar nagykövetet a román külügy, amiért Németh Zsolt a székely zászló korlátozásoktól mentes használatát követelte
Bekérette a magyar nagykövetet a román külügy, amiért Németh Zsolt a székely zászló korlátozásoktól mentes használatát követelte

Újabb diplomáciai konfliktus robbant ki Magyarország és Románia között: a román külügyminisztérium kedden közölte, hogy bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, miután Németh Zsolt a székely zászló szabad használatát követelte Romániában.

Bár az 1989-es rendszerváltást követően számos próbálkozás történt a székelység egyik szimbólumának számító, kék alapon arany sávos zászló hivatalos elfogadtatására, a jelképet tilos használni közintézményeken Romániában.

Mindez több alkalommal súrlódáshoz vezetett a román–magyar kétoldalú diplomáciai kapcsolatokban is. Két évvel ezelőtt a bukaresti parlament elutasította a Székelyföld zászlajának elismertetéséről szóló előterjesztést. A korábbi években a székelyföldi megyék prefektusai peres úton távolíttatták el a közintézményekre kitűzött székely zászlókat. A hatósági fellépés ellenreakciót váltott ki, és nagy mértékben hozzájárult a szimbólum elterjedéséhez a Székelyföldön, Erdélyben.

A jelenleg kormányon lévő RMDSZ az elmúlt időszakban annyit sikerült elérnie, hogy a magyarlakta települések történeli jelképeit tartalmazó zászlókat, címereket fogadtatott el a bukaresti kabinettel, de ezek között nem szerepel a székely zászló.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 05., szombat

Kárpátaljai pártelnökök a Krónikának: szimbolikus, de fontos gesztus a szovjetek magyarok elleni atrocitásainak elítélése

Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.

Kárpátaljai pártelnökök a Krónikának: szimbolikus, de fontos gesztus a szovjetek magyarok elleni atrocitásainak elítélése
Hirdetés
2026. szeptember 04., péntek

Moszkva nem fog örülni: Ukrajna új, Románián átvezető útvonalakon kapja az üzemanyagot a háború miatt

Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.

Moszkva nem fog örülni: Ukrajna új, Románián átvezető útvonalakon kapja az üzemanyagot a háború miatt
2026. szeptember 04., péntek

Kijevi gesztus a magyaroknak: a parlament elítélte a szovjetek kárpátaljai magyarellenes atrocitásait

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.

Kijevi gesztus a magyaroknak: a parlament elítélte a szovjetek kárpátaljai magyarellenes atrocitásait
2026. szeptember 03., csütörtök

Ukrajna még nem teljesítette a kisebbségvédelem terén Magyarországnak tett vállalásait

Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Ukrajna még nem teljesítette a kisebbségvédelem terén Magyarországnak tett vállalásait
Hirdetés
2026. szeptember 03., csütörtök

Durvul a német–orosz konfliktus. De milyen hibrid háborús lépéseket tett eddig Oroszország Európa országai ellen?

Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.

Durvul a német–orosz konfliktus. De milyen hibrid háborús lépéseket tett eddig Oroszország Európa országai ellen?
2026. szeptember 02., szerda

Ursula von der Leyen eszkalációról beszél a lipcsei dróntámadás kapcsán

A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Ursula von der Leyen eszkalációról beszél a lipcsei dróntámadás kapcsán
2026. szeptember 02., szerda

Trump felkelésre szólítja az irániakat, miközben az amerikai és az iráni hadsereg ismét egymást lőtte

Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.

Trump felkelésre szólítja az irániakat, miközben az amerikai és az iráni hadsereg ismét egymást lőtte
Hirdetés
2026. szeptember 02., szerda

Egyre fokozódik a német–orosz feszültség a hibrid háborús vádak miatt, egyeztet az EU és a NATO

Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.

Egyre fokozódik a német–orosz feszültség a hibrid háborús vádak miatt, egyeztet az EU és a NATO
2026. szeptember 01., kedd

Moszkva: minek támadna Oroszország a NATO-ra?

Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.

Moszkva: minek támadna Oroszország a NATO-ra?
2026. szeptember 01., kedd

A szlovákok segítenek Romániának az ország légterét megsértő drónok felderítésében

A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.

A szlovákok segítenek Romániának az ország légterét megsértő drónok felderítésében
Hirdetés
Hirdetés