
Fotó: Rompres
2007. június 26., 00:002007. június 26., 00:00
Berlinben különös visszatetszést váltottak ki Jaroslaw Kaczynski miniszterelnöknek a varsói követelések alátámasztására felhozott kijelentései, amellyel a második világháborús lengyel halottakra hivatkozott. A lengyel kormányfő úgy fogalmazott, az ország második világháborús népességveszteségét is számításba kellene venni, amikor hazájának szavazati súlyát megállapítják az Európai Unió intézményeiben. „Ha nem lett volna a II. világháború, Lengyelországnak ma 66 millió lakosa lenne – mondta Jaroslaw Kaczynski a lengyel rádiónak adott nyilatkozatában, amelyet csütörtökön közölt az adó. – Csak azt követeljük, amit elvettek tőlünk”.
A nyilatkozatot élesen elítélte néhány uniós vezető, és helytelenítette több tagállam kormányfője is. A történtek – illetve a csúcson lezajlott rendkívül heves alkudozások – ellenére Angela Merkel nevében a kormányszóvivő síkraszállt a német–lengyel barátság ápolása mellett. A kancellárhoz hasonlóan foglalt állást néhány órával korábban televíziós nyilatkozatában Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter is. A német diplomácia vezetője hangsúlyozta ugyan, hogy erőteljesen irritálták őt a lengyel miniszterelnök kijelentései, mindennek ellenére kijelentette, hogy Németország továbbra is a kapcsolatok erősítésére törekszik. Azt ugyanakkor helyénvalónak nevezte, hogy egyetlen felelős politikus sem hagyta magát provokálni Varsó „irritáló érvelései” által. A külügyminiszter kijelentette, hogy a brüsszeli csúcsértekezleten az utolsó pillanatban létrejött kompromisszum után Berlin ismét hozzá akar látni a kapcsolatok erősítéséhez. „A 20. század borzasztó eseményei után Németországnak az a feladata, hogy türelmesen keresse a párbeszédet Lengyelországgal, főként olyan időben, amikor a dolgok különösen nehéznek tűnnek” – hangsúlyozta Steinmeier külügyminiszter. A feszült kapcsolatok enyhítésére tegnap egy konkrét javaslat is elhangzott egy magas rangú német politikus részéről. Günther Kirchbaum, a Bundestag európai ügyi bizottságának elnöke indítványozta ugyanis, hogy mielőbb tartsanak tanácskozást az úgynevezett weimari háromszög keretében. A csoport Németország, Lengyelország és Franciaország vezetőit tömöríti, s az állam- és kormányfők, valamint a külügyminiszterek az elmúlt időszakban több-kevesebb rendszerességgel tárgyaltak egymással.
Hírösszefoglaló
Törökország: két újabb fejezetet nyitnak meg
Az Európai Unió úgy döntött, hogy megnyitja a török csatlakozási tárgyalások két újabb fejezetét, de egyelőre nem hajlandó egy harmadik megnyitására – közölte tegnap egy EU-diplomata. Franciaország már a múlt héten jelezte: egyelőre nem akarja, hogy megnyissák a gazdasági és pénzügypolitikai tárgyalásokról szóló fejezetet. Emögött az áll, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök ellenzi Törökország EU-taggá válását. A tárgyalások így a statisztikai és a pénzügyi ellenőrzési fejezetről kezdődhetnek el.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.