2008. május 30., 00:002008. május 30., 00:00
A koszovói közbiztonság garantálásával kapcsolatban azt követően merültek fel kételyek, hogy miközben az EU-nak június 15-ével – a helyi alkotmány életbelépésével – át kellene vennie ezt a feladatot az ENSZ-től, nem sikerült tisztáznia a nemzetközi szervezetek közti feladatmegosztást. A koszovói nemzetközi tevékenység alapját továbbra is egy közel tíz évvel ezelőtt hozott ENSZ-határozat, az 1244-es adja. Márpedig annak alapján a világszervezetnek is jelen kell maradnia az albánok lakta tartományban, amely év elején kinyilvánította teljes függetlenségét. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az észak-koszovói szerbség nem fogadja el az Unió jelenlétét. Mindezek miatt szinte bizonyos, hogy az EU mintegy 2200 fős missziója nem tudja megkezdeni munkáját a jövő hónap közepén. Az ENSZ viszont szeretné csökkenteni jelenlétét. Appathurai bejelentette, hogy Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár New Yorkba utazott, ahol egyebek között erről a kérdésről tárgyalt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral. A NATO tudni szeretné, „ki mit csinál Koszovóban” – szögezte le a szóvivő. A szövetség 17 ezer főnyi erővel állomásozik a tartományban, de mindenekelőtt katonai feladatokat lát el; katonái sem megfelelő kiképzéssel, sem kielégítő felszereléssel nem rendelkeznek a rendőri munkához.
Hírösszefoglaló
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.