2007. július 04., 00:002007. július 04., 00:00
Az indoklás szerint az államfőnek valódi, érdemi döntési joga van arra, hogy a köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetések esetén az arra vonatkozó előterjesztést ne írja alá, és hogy annak adományozását megtagadja. Az Ab értelmezése szerint a köztársasági elnök „kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a kitüntetési előterjesztés aláírását, és hozhat ebben a kérdésben önálló (politikai) felelősséggel döntést, ha a kitüntetési előterjesztés a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütközik”. Az Ab határozata szerint ugyanakkor a köztársasági elnök kitüntetésadományozási jogkörének eljárási szempontból két korlátja is van.
A kitüntetettek személyére más tesz előterjesztést, a köztársasági elnök pedig az előterjesztésben nem szereplő személynek kitüntetést nem adományozhat. Ezt egyébként az előterjesztő azzal akadályozhatja meg, hogy megtagadja az államfői határozat ellenjegyzését. Az Ab kimondta azt is, hogy „a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző, attól eltérő értékrend alapján való kitüntetési előterjesztés vagy adományozás – az alkotmányos értékek sérelme következtében – ellentétes az alkotmánnyal”.
A Sólyom László köztársasági elnök indítványára született alkotmánybírósági határozat kötelezi az Országgyűlést, hogy az év végéig részletesen szabályozza a kitüntetések adományozását, így többek között azt, hogy az előterjesztő milyen határidőig köteles megküldeni a kitüntetési előterjesztést a köztársasági elnöknek, illetve azt, hogy az államfőnek milyen határidőn belül kell nyilatkozni az esetleges „érdemességi (az alkotmányos értékrend sérelmén alapuló)” kifogásáról és annak indokairól. A hét-négy arányban meghozott többségi döntés tartalmazza továbbá azt is, hogy az államfő egyéni kegyelmezési joga is valódi döntési jogkör.
Sólyom László köztársasági elnök tavaly március 13-án – a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából – fordult alkotmányértelmezési indítvánnyal az Ab-hoz a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt állami kitüntetésekkel kapcsolatban. A Köztársasági Elnöki Hivatal legutóbb a beadványnyal összefüggésben azt közölte: az államfő megvárja az Alkotmánybíróság értelmezését Horn Gyula kitüntetése ügyében.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben javasolta Sólyom Lászlónak, hogy 75. születésnapja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát a külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért. Az államfő akkor jelezte: aggályosnak tartja a kezdeményezést Horn 1956-os szerepvállalása miatt a forradalom eltiprásában. Az MSZP a tegnapi határozat nyomán arra kérte Sólyom Lászlót, hárítson el minden olyan gyanút, miszerint a Horn Gyula kitüntetésével kapcsolatos döntése aktuálpolitikai beállítottságú.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.