2009. október 28., 09:462009. október 28., 09:46
„Magyarország számára ez olyan vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni” – fogalmazott, és ezt az álláspontot azzal indokolta, hogy az EU reformszerződése a jövőről, nem a múltról szól. „Semmilyen utalás nem történhet tagállami jogi aktusokra, kiváltképp nem visszamenőleges hatállyal” – szögezte le a miniszter a magyar álláspontot.
Azt is elutasította, hogy módosítsák a Lisszaboni Szerződést, illetve hogy bármi olyan megoldást, kiegészítést illesszenek hozzá, amely újabb ratifikációt igényel. Václav Klaus cseh elnök mentességet követel Csehországnak a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól, mert attól tart, hogy ellenkező esetben visszakövetelhetik elkobzott javaikat a II. világháború után Csehszlovákiában meghozott Benes-dekrétumok alapján elűzött szudétanémetek.
A charta hatálya alóli kivétel azonban olyan szerződésmódosítást jelentene, amely miatt minden részes államnak újra kellene ratifikálnia a Lisszaboni Szerződést. E ratifikációval már csak Prága adós. Balázs Péter elmondta, hogy az uniós külügyminiszterek megbeszélésén Ausztria ugyanolyan határozott álláspontot fejtett ki, mint Magyarország. Mint a magyar miniszter hozzátette, a németek is „érzékenyen figyelik” ezt a kérdést.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt mondta: Szlovákia ugyanolyan jogi biztosítékra tart igényt, mint amit Csehország végül megkap, de ennek nem szükségszerűen kell a charta hatálya alóli kibúvót jelentenie. A cseh alkotmánybíróság egyébként tegnap ült össze, hogy eldöntse, a Lisszaboni Szerződés összhangban van-e a cseh alaptörvénnyel. Döntést nem hozott, az ítéletet november 3-ára halasztotta.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.