2009. október 28., 09:462009. október 28., 09:46
„Magyarország számára ez olyan vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni” – fogalmazott, és ezt az álláspontot azzal indokolta, hogy az EU reformszerződése a jövőről, nem a múltról szól. „Semmilyen utalás nem történhet tagállami jogi aktusokra, kiváltképp nem visszamenőleges hatállyal” – szögezte le a miniszter a magyar álláspontot.
Azt is elutasította, hogy módosítsák a Lisszaboni Szerződést, illetve hogy bármi olyan megoldást, kiegészítést illesszenek hozzá, amely újabb ratifikációt igényel. Václav Klaus cseh elnök mentességet követel Csehországnak a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól, mert attól tart, hogy ellenkező esetben visszakövetelhetik elkobzott javaikat a II. világháború után Csehszlovákiában meghozott Benes-dekrétumok alapján elűzött szudétanémetek.
A charta hatálya alóli kivétel azonban olyan szerződésmódosítást jelentene, amely miatt minden részes államnak újra kellene ratifikálnia a Lisszaboni Szerződést. E ratifikációval már csak Prága adós. Balázs Péter elmondta, hogy az uniós külügyminiszterek megbeszélésén Ausztria ugyanolyan határozott álláspontot fejtett ki, mint Magyarország. Mint a magyar miniszter hozzátette, a németek is „érzékenyen figyelik” ezt a kérdést.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt mondta: Szlovákia ugyanolyan jogi biztosítékra tart igényt, mint amit Csehország végül megkap, de ennek nem szükségszerűen kell a charta hatálya alóli kibúvót jelentenie. A cseh alkotmánybíróság egyébként tegnap ült össze, hogy eldöntse, a Lisszaboni Szerződés összhangban van-e a cseh alaptörvénnyel. Döntést nem hozott, az ítéletet november 3-ára halasztotta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok