
Nem csökken a balkáni útvonalon érkező migránsok száma: januárban közel 63 ezer, februárban pedig újabb 28,5 ezer migráns lépte át a szerb–horvát, majd a horvát–szlovén határt, és távozott tovább Ausztriába – derült ki a két ország belügyminisztériumának jelentéséből hétfőn.
2016. február 15., 16:212016. február 15., 16:21
2016. február 15., 18:052016. február 15., 18:05
A zágrábi belügyminisztériumnak az MTI-hez eljuttatott adatai szerint múlt szombaton 2603, vasárnap 1749, hétfőn 8 óráig pedig újabb 512 migráns lépte át a szerb–horvát határt. A magyar–szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 650 833 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba, csak az elmúlt egy hétben valamivel több mint 12 ezret.
Szlovén adatok szerint a horvát–szlovén határt múlt szombaton 2576, vasárnap 2660, hétfőn 6 óráig pedig egyetlen migráns sem lépte át. Februárban összesen 28 623 migráns érkezett a volt jugoszláv tagköztársaságba.
Eközben Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter, a Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban hétfőn megjelent írásában úgy vélte: nem szabad kirekeszteni Görögországot a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetből, Németországnak pedig többet kell tennie az uniós gazdaság élénkítéséért, cserébe a szolidaritásért és tehermegosztásért a menekültügyben. A német alkancellár szerint meg kell újítani az európai egység gondolatát, és ehhez össze kell hangolni két feladatot, a gazdaság beindítását és a szolidaritás és tehermegosztás biztosítását.
A munkanélküliség csökkentését össze kell kapcsolni egy új, közös menekültpolitikával – tette hozzá a szociáldemokrata politikus, hangsúlyozva: amíg Németország csak szolidaritást követel a menekültek befogadásában, és nem hajlandó az eddiginél többet tenni az európai gazdaság és a foglalkoztatottság növekedéséért, „addig senki nem fog segíteni nekünk\". Csak a két ügy együttes előmozdításával lehet kikeveredni a \"politikai blokádból\" – tette hozzá.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!