Hirdetés

Nehéz helyzetben Ukrajna, fontos donyecki város elfoglalásával dicsekszik Oroszország

Lendületben. Ukrajna még nem erősítette meg a kulcsfontosságú Pokrovszk közelében fekvő donyecki Szelidove elfoglalását, de Moszkva szerint már az orosz csapatok ellenőrzik •  Fotó: Ukrán katasztrófavédelem

Lendületben. Ukrajna még nem erősítette meg a kulcsfontosságú Pokrovszk közelében fekvő donyecki Szelidove elfoglalását, de Moszkva szerint már az orosz csapatok ellenőrzik

Fotó: Ukrán katasztrófavédelem

Az orosz védelmi minisztérium kedden azt állította, hogy erői elfoglalták a Donyecki területen található Szelidove városát, amely a kulcsfontosságú logisztikai központ, Pokrovszk közelében fekszik.

Hírösszefoglaló

2024. október 30., 09:312024. október 30., 09:31

Ukrajna nem kommentálta az állításokat.

Megfigyelők és az ukrán hadsereg egyre nehezebb helyzetre figyelmeztetetnek a városban, mivel az orosz erők az elmúlt hetekben egyre nagyobb mértékben nyomultak előre.

Hirdetés

Bár Kijev nem erősítette meg, hogy Oroszország elfoglalta-e a várost, egy szakértő a Kyiv Independentnek azt mondta, hogy

Szelidove gyakorlatilag „elveszett”.

„A nyugati részeken még lehetnek ukránok, de a város gyakorlatilag elveszett” – mondta Emil Kastehelmi, a finnországi székhelyű Black Bird Group katonai szakértője és nyílt forrású hírszerzési (OSINT) elemzője.

„Ez a legnagyobb város, amely Avdijivka után elesett. És körülbelül néhány hét alatt elesett. Szóval ez egy gyors, gyors lépés volt” – tette hozzá.

Az ukrán hadsereg kedden közölte, hogy 11 orosz támadást vert vissza a Pokrovszki szektorban, többek között Szelidove közelében.

A város eleste szörnyű híreket jelentene Pokrovszk számára, amely mindössze 18 kilométerre északnyugatra fekszik.

Az orosz erők az elmúlt hónapokban Pokrovszk felé közeledtek, és a Donyecki területen a közelmúltban rég nem látott ütemben haladtak előre.

Szelidove mintegy 21 ezer embernek adott otthont a 2022-es teljes körű invázió előtt. Az orosz offenzíva, amelyet tüzérségi sortüzek és heves légi bombázások kísérnek, civilek ezreit űzte el otthonából.

Ukrajna „elég zord” helyzettel néz szembe a Donyecki területen, mivel az orosz erők 2022 nyara óta az egyik leggyorsabb előrenyomulásukat hajtják végre

– vélik szakértők és OSINT-elemzők.

„Az elmúlt hét rendkívül nehéz volt az ukránok számára – az oroszoknak sikerült áttörniük az ukrán védelmet különböző területeken” – mondta Emil Kastehelmi a Kyiv Independentnek.

Oroszország hosszan tartó, felőrlő hadjárata az ukrajnai Donbász keleti részén drámaian felgyorsult az elmúlt napokban, Kastehelmi szerint Moszkva erői „gyorsabban haladtak előre, mint bármikor 2022 nyara után”.

„Tehát valóban nagy mozgásokat látunk a frontvonalakon, különösen, ha az egész teljes körű invázió kontextusába helyezzük” – tette hozzá.

A Deep State OSINT projekt hétfői adatokon alapuló térképe szerint Szelidove nagy része orosz ellenőrzés alatt áll.

„Az orosz hadseregnek legalább az év eleje óta nem volt ilyen gyors heti előrenyomulása” – áll a Telegramon közzétett bejegyzésben.

Ukrajna számára egész évben kihívást jelentett az ország északkeleti és déli régióiban húzódó frontvonalak védelme, különösen az északkeleti Donyecki területen, ahol Oroszország összpontosította offenzíváját.

Moszkva: legitim célpont az ukrajnai német fegyverüzem
Legitim katonai célpont az orosz hadsereg számára a Rheinmetall német hadiipari cég Ukrajnába telepített üzeme – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
A páncélozott járművek gyártására és javítására szakosodott ukrajnai üzem beindítását korábban Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója jelentette be. Közölte, hogy a német vállalat lőporgyár, lőszer- és légvédelmi rendszereket gyártó üzemek építését is tervezi.
Peszkov nyugati politikusok azon állításaival kapcsolatban, amelyek szerint észak-koreai katonákat vezényeltek Oroszországba, azt mondta, „nincs mit hozzátenni ahhoz, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltbeli BRICS-csúcstalálkozót követő záró sajtótájékoztatón mondott ebben a kérdésben”.
Putyin akkor arra a felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonák tartózkodnak Oroszországban, azt mondta: a képek „komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”.
Hangsúlyozta, hogy az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti együttműködés a két ország belügye, és hogy a kétoldalú stratégiai partnerségről szóló szerződés negyedik cikkelyét mindkét fél minden kétséget kizáróan teljesíteni fogja.
„Az, hogy mit és hogyan fogunk tenni ennek a cikkelynek a keretében, már a mi dolgunk. Először is tárgyalásokat kell folytatnunk a szerződés negyedik cikkének végrehajtásáról” – mondta akkor az orosz elnök.
Az orosz-észak-koreai szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy harmadik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és a megtámadott háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.
Peszkov kedden kilátásba helyezte, hogy Oroszország bíróságon fogja megtámadni, ha a Finnországban lévő ingatlanjait elkoboznák egy Ukrajna által indított per eredményeképpen, és meg fogja védeni tulajdonosi érdekeit.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna és Dél-Korea megállapodott kedden abban, hogy minden szinten tovább mélyítik kapcsolataikat, valamint fokozzák a hírszerzések közötti együttműködést és információcserét, aminek az a különleges oka, hogy észak-koreai katonák Oroszország oldalán feltehetőleg részt fognak venni az Ukrajna elleni háborúban.
Az ukrán államfő erről azután írt közösségi oldalain, hogy telefonon beszélt dél-koreai hivatali partnerével, Jun Szogjol elnökkel. „Megvitattuk az észak-koreai hadsereg részvételét az ukrajnai orosz invázióban. Csupán egy következtetés vonható le ebből: ez a háború nemzetközivé válik, és túlterjed a két állam, Oroszország és Ukrajna határain” – szögezte le Zelenszkij.
Beszámolt a dél-koreai elnöknek arról, hogy friss adatok szerint háromezer észak-koreai katonát szállítottak át a harci övezethez közeli orosz gyakorlóterekre, és a létszámuk várhatóan mintegy 12 ezerre fog növekedni a közeljövőben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

2026. január 15., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek

Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek
2026. január 15., csütörtök

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak

Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon

Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon
2026. január 14., szerda

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított

A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított
2026. január 14., szerda

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk

Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Újabb orosz támadások az ukrán energetikai rendszer ellen, tízezrek áram nélkül

Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.

Újabb orosz támadások az ukrán energetikai rendszer ellen, tízezrek áram nélkül
2026. január 14., szerda

Trump segítséget ígér az iráni tüntetőknek, és további tiltakozó akciókra buzdítja őket

Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.

Trump segítséget ígér az iráni tüntetőknek, és további tiltakozó akciókra buzdítja őket
2026. január 14., szerda

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz Frederik Nielsen kormányfő szerint

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz Frederik Nielsen kormányfő szerint
Hirdetés
Hirdetés