Narancsba borulhat Magyarország

Valamennyi közvélemény-kutatási intézet elsöprő Fidesz-győzelmet jósol az október 3-án rendezendő magyarországi önkormányzati választásokra. Vasárnap a rendszerváltás óta hatodik alkalommal rendeznek önkormányzati megmérettetést az anyaországban, ahol a hagyományoknak megfelelően mindig a parlamenti választások évében, azokat követően kerül sor a helyi megmérettetésekre.

A helyhatósági választások során a szavazók idén 3176 településen (közigazgatási egységben) választanak polgármestert és önkormányzati, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőket, Budapesten pedig főpolgármestert is választanak. A megmérettetés menetrendjét a 2010. áprilisi parlamenti választások után alakult új Országgyűlés több ponton megváltoztatta, például a kampánycsend időtartamát: ezentúl csak a szavazás napján, 0 órától 19 óráig tilos választási kampányt folytatni (eddig már a voksolást megelőző napon is tiltott volt a korteskedés).

Idén októbertől ugyanakkor a korábbinál kisebb létszámúak lesznek az önkormányzati képviselőtestületek: a négy évvel ezelőttinél egyharmaddal kevesebb, mintegy 17 ezer önkormányzati képviselő szerez mandátumot, a megyei közgyűlések pedig feleakkorák lesznek, mint a korábbi években, vagyis a 19 megyei közgyűlés létszáma a négy évvel ezelőtti 835-ről 391-re csökken. Legutóbb, 2006. október 1-jén különben a részvétel minden addiginál magasabb, 53,12 százalékos volt, a voksolás pedig ellenzéki – jobboldali – előretörést hozott országszerte: a 23 megyei jogú város közül 16-ban győzött akkor ellenzéki polgármester, s a Heves megyei kivételével minden megyei közgyűlésben a Fidesz képviselői kerültek többségbe.

A pártok listáira leadott szavazatokból a Fidesz 52, a Magyar Szocialista Párt 35 százalékot kapott. Budapesten a főpolgármesteri posztot – sorozatban ötödször – Demszky Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége és az MSZP közös jelöltje nyerte el, és a fővárosi közgyűlésben is többségbe került a balliberális koalíció, bár csak egy mandátummal.

A Tárki Társadalomkutatási Intézet pártpreferencia-kutatása szeptemberben is a Fidesz–KDNP stabil fölényét mutatja, a kormánypártok országos szavazói bázisa továbbra is négyszerese a szocialisták táborának: a biztos pártválasztók körében a Fidesz–KDNP támogatottsága 65 százalékra emelkedett a júliusi 60 százalékról, miközben az MSZP szavazóinak aránya 20 százalékról 17 százalékra csökkent. A Jobbik a pártválasztók 8 százalékának, a Lehet Más a Politika pedig 7 százalékuk szavazatára számíthat.

Várhatóan fölényes győzelmet arat vasárnap Tarlós István, a kormánypártok főpolgármester-jelöltje, aki a Nézőpont Intézet kutatása szerint 52 százaléknyi szavazatot gyűjthet, majdnem négyszer annyit, mint a 14 százalékon álló szocialista Horváth Csaba; Jávor Benedekre (LMP) a fővárosi aktív szavazók 7 százaléka, a jobbikos Staudt Gáborra 4 százalék voksolna. Az intézet mandátumbecslése alapján Tarlós biztos kormánypárti többséggel a háta mögött irányíthatja majd Budapestet, a 33 fős Fővárosi Közgyűlésben a Fidesz–KDNP 18, az MSZP 9, az LMP 4, míg a Jobbik 2 mandátumra számíthat.

A Századvég Alapítvány szerint a kormánypártok előnye az összes megkérdezett és a biztos szavazó pártválasztók körében is háromszoros az MSZP-hez képest, ugyanakkor Tarlósra az összes megkérdezett 47 százaléka készül szavazni, Horváth Csaba neve mellé 16 százalékuk húzná be az ikszet, az LMP-s Jávor Benedekre minden tizedik választópolgár szavazna, a Jobbik jelöltje, Staudt Gábor pedig mindössze 4 százalékos támogatottsággal bír. Nagy kérdés egyébként, hogy sikerül-e legyőznie a fideszes B. Nagy Lászlónak Szegeden az MSZP-s Botka Lászlót, a két politikus fej-fej mellett áll a Tisza-parti városban, az ugyancsak szocialista választókörzetnek számító Miskolcon pedig a fideszes Kriza Ákos és az MSZP-s Káli Sándor párharca között dől el az elöljárói szék sorsa.