
Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az őshonos nemzeti kisebbségek jogaiért szállt síkra
Fotó: Vincze Loránt Sajtóirodája
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban, aki Alain Berset-nek egy kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoport létrehozását is javasolta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (PACE).
2025. április 02., 15:522025. április 02., 15:52
„Arra kértem az Európa Tanács főtitkárát, hogy az intézmény ismét tűzze napirendjére, emelje a tanács prioritásai közé a kisebbségi jogokat, hiszen azt érezzük, hogy az elmúlt években ezt a témát elhanyagolták” – fogalmazott Vincze Loránt az MTI-hez szerdán eljutatott közleményében.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöki pozícióját is betöltő Vincze Loránt közölte: az Alain Berset-vel folytatott strasbourgi találkozó alkalmával ismertette, hogy az előző mandátumban az Európai Parlament részéről közös parlamenti küldöttség létrehozását kezdeményezte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és az Európai Parlament között.
„Az Európa Tanács kisebbségvédelmi eszközei, a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája a mai napig a legfontosabb európai kisebbségvédelmi eszközök.
– fogalmazott.
Az EP-képviselő rámutatott, hogy az Európa Tanács és az Európai Unió közötti egyetértési megállapodás felülvizsgálata lehetőséget teremtene arra, hogy a kisebbségek védelme nagyobb hangsúlyt kapjon.

Az Európai Bizottságnak szeptember 4-éig kell ismertetnie az európai nyilvánossággal a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésével kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit – közölte hétfőn az SZNT.
„Az Európa Tanács mindig élen járt a kisebbségi jogok védelmében, ezért fontos lenne, hogy a két intézmény közötti együttműködés ezt a tudást és tapasztalatot jobban hasznosítsa” – fogalmazott a FUEN elnöke.
amely – véleménye szerint – segíthetne abban, hogy a kisebbségi kérdéskör nagyobb figyelmet kapjon.
Moldova, Ukrajna és a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozási folyamatával kapcsolatban az EP-képviselő kiemelte, hogy a térség európai integrációja hozzájárulna a politikai stabilitáshoz és a gazdasági fejlődéshez. Az Európa Tanácsnak továbbra is kulcsszerepet kell játszania a felkészülésben, a demokratikus normák és a kisebbségi jogok érvényesítésében – hangoztatta.
Vincze Loránt elmondta továbbá, hogy a FUEN elnökeként ismertette a nemzetközi kisebbségvédelmi ernyőszervezet munkáját, és tájékoztatta a főtitkárt arról, hogy
Ebben számítanak az Európa Tanács támogatására és partnerségére – közölte.
Szót ejtettek a találkozón a romániai elnökválasztásról is. Vincze Loránt erről elmondta: a kormánykoalíció pártjai közös jelöltet indítanak, mert szerintük csak közös fellépéssel lehet elérni, hogy Románia előrehaladjon a megkezdett úton, és így lehet csak megakadályozni, hogy olyan szélsőségesek kerüljenek az állam élére, akik letérítenék az országot az európai útról, és visszavezetnék a múltba.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kedden benyújtotta az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését – jelentette be kedden sajtótájékoztatón Sepsiszentgyörgyön Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
szóljon hozzá!