
Fotó: Brit külügyminisztérium
Elítélték vasárnapi közös közleményükben a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) külügyminiszterei az Ukrajnával szembeni agresszív orosz retorikát és az orosz csapatösszevonást Ukrajna közelében.
2021. december 12., 20:282021. december 12., 20:28
2021. december 12., 21:112021. december 12., 21:11
Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport a soros brit elnökség rendezésében az északnyugat-angliai Liverpoolban tartott kétnapos külügyminiszteri tanácskozást, amelynek fő napirendi pontjai között szerepelt az orosz-ukrán feszültség. Az értekezlet résztvevői vasárnap kora este külön, az általános záró kommünikéről leválasztott közleményt adtak ki az orosz-ukrán feszültségről.
A felhívás hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog szigorúan tiltja a határok erőszakos megváltoztatását. A közlemény leszögezi: Oroszországnak percnyi kétsége sem lehet afelől, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió „masszív következményekkel” járna, és olyan válaszlépéseket eredményezne, amelyek következtében Oroszországnak „súlyos árat” kellene fizetnie egy ilyen akcióért.
A közlemény nem részletezi a lehetséges ellenlépéseket, de Liz Truss, a vendéglátó brit külügyminiszter a kommüniké megjelenése előtti sajtóértekezletén úgy fogalmazott: a liverpooli tanácskozáson a G7-országok külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió esetére a gazdasági szankciók „minden lehetséges formájának” alkalmazását napirenden kell tartani. „Oroszország súlyosan megfizetne az Ukrajna elleni esetleges katonai akcióért” – tette hozzá.
A G7-tanácskozás résztvevői méltatták Ukrajna mérsékletet tanúsító magatartását. A liverpooli értekezletről kiadott másik, a világ többi részével foglalkozó közleményben a G7-külügyminiszterek kifejezést adtak aggodalmuknak Kína „erőszakos” gazdaságpolitikája miatt, és megerősítették közös kiállásukat az infrastrukturális és fejlesztési beruházások fenntartható és minőségi finanszírozása mellett. A kommüniké szerint az értekezleten megvitatták az ilyen finanszírozási formák megbízhatóságának és áttekinthetőségének fontosságát is.
Liz Truss brit külügyminiszter a liverpooli G7-értekezlet vasárnapi munkanapján tartott sajtótájékoztatóján külön kitért Kínára, szóban is kifejtve, hogy a G7-csoport aggasztónak tartja Kína „erőszakos gazdaságpolitikáját”, és azt szeretné, ha a világgazdaságban az azonos gondolkodású, szabadságszerető demokráciák által kínált befektetések és kereskedelmi lehetőségek válnának vonzóbbá. Liz Truss a G7-értekezletet felvezető előadásában, amelyet a londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban – tartott, elmondta: 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelynek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai összterméke (GDP) 10 százalékát.
A brit külügyminiszter kiemelte annak fontosságát, hogy a demokratikus országok a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás alternatívájaként világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz. A vasárnap esti G7-záróközlemény elítélte, hogy a fehéroroszországi kormány politikai célokból ösztönzi a szabályozatlan migrációt. A nyugat-balkáni térséggel foglalkozó részben a G7-külügyminiszterek elítélték a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos megosztó és felelőtlen retorikát és cselekedeteket, és közölték: határozottan támogatják az ország területi integritását, szuverenitását és egységét.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
szóljon hozzá!