
Fotó: Agerpres
2009. október 14., 09:462009. október 14., 09:46
Lavrov lényeginek nevezte az előrelépést, azzal, hogy még maradtak nyitott kérdések, amelyek további egyeztetést igényelnek. Hangsúlyozta azonban, hogy mindkét fél mindent elkövet annak érdekében, hogy a szerződést év végéig alá tudják írni.
Kijelentette: a keddi tárgyalás bizonyította, hogy mindkét fél törekszik a stratégiai párbeszéd folytatására a kölcsönös tisztelet, a bizalomerősítés és a másik érdekeinek kölcsönös figyelembevétele alapján.
A két állam a december 5-én lejáró START-1 helyébe lépő új szerződést év végéig szándékozik aláírni. A globális rakétapajzs kérdéséről Clinton kijelentette: ezt a két ország közös ügyeként kell kezelni, és az Egyesült Államok érdekelt e kérdésben az Oroszországgal való együttműködésben, egyebek között az elsősorban Iránból kiinduló fenyegetés mértékének közös értékelésében.
Hozzátette: Oroszország és az Egyesült Államok meglehetősen hatékonyan működik együtt a hatos közvetítő csoport – a BT állandó tagállamai és Németország – keretében. Azt szeretnék elérni, hogy Irán együttműködjék, bebizonyítsa, hogy csakis az atomenergia békés felhasználására törekszik. Lavrov rámutatott: a két ország egyetért abban, hogy Iránnak joga van az atomenergia békés felhasználásához, de nincs joga nukleáris fegyverekhez.
Clinton kijelentette: Washington nem osztja Oroszország Grúziát illető nézeteit, és nem fogja elismerni független államként Abháziát és Dél-Oszétiát. Elmondta, hogy számos kérdésben továbbra is nézeteltérés van a két ország között, s az amerikai fél változatlanul kérdéseket fog feltenni a civil társadalom és a nem kormányzati szervek oroszországi helyzetére és a jogállamiságra vonatkozóan.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.