2007. május 16., 00:002007. május 16., 00:00
Az Egyesült Államok biztonsági érdekei megkövetelik védelmi technológiáinak fejlesztését – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalása után.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor Rice és Putyin tárgyalását követően elmondta, Moszkva és Washington megegyezett abban, kölcsönösen mérsékelik egymást bíráló retorikájukat, hogy oldják feszült viszonyukat. Az orosz elnök megismételte az amerikai külügyminiszter előtt Oroszország elutasító álláspontját a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer európai elemeinek telepítését illetően – mondta Lavrov, aki maga is jelen volt Putyin és Rice megbeszélésén. A külügyminiszter elmondta: a felek megállapodtak, hogy mindkét ország igyekszik keresni a megoldást Koszovó ügyében. Hozzátette azonban, hogy egyelőre nem látszanak egy ilyen kibontakozás körvonalai.
Az Európai Unió képviselője is az orosz fővárosban tárgyalt tegnap. Franz-Walter Steinmeier német külügyminiszter szintén találkozott Vlagyimir Putyinnal, a tárgyalás után közölte, Oroszországnak és az EU-nak azon kell közösen munkálkodnia, hogy megelőzzék a kapcsolataikat terhelő viták kiszélesedését. A Moszkva melletti elnöki rezidencián tartott találkozón Vlagyimir Putyin azt emelte ki, hogy mindkét fél részéről megvan a készség a nézetkülönbségek feloldására. „Hála istennek nincs közöttünk konfliktus, a tekintetben vannak csupán nézetkülönbségek, hogy egyes problémákat hogyan oldjunk meg” – közölte az orosz elnök. Hozzátette: mindkét részről megvan a készség a problémák megoldására. A hét fejlett ipari ország és Oroszország (G8), valamint az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németország külügyminisztere váratlanul látogatott Oroszországba két nappal az Oroszország–EU csúcstalálkozó és alig egy hónappal a G8-csúcs előtt. Az EU–orosz viszonyt a lengyel húsimport tilalma miatti varsói felháborodáson valamint a tallinni szovjet katonai emlékmű áthelyezésén túl több más kérdés, így az energiabiztonság és az oroszországi demokrácia helyzete miatti aggodalmak is terhelik.
Hírösszefoglaló
Módosítanák a koszovói rendezési tervet
A koszovói helyzet rendezésére kidolgozott Ahtisaari-terv módosítását ajánlották tegnap nemzetközi szakértők, hogy fenntartásai feladására ösztönözzék Oroszországot. A Nemzetközi Válságcsoport (ICG) egyebek között azt javasolja, hogy nevezzenek ki különmegbízottat a szerb kisebbség számára a leendő független Koszovóban, és halasszák el legalább két évvel az új, korlátozott szuverenitású ország felvételét az ENSZ-be. A szakértők szerint a kérdést még a nyáron meg kell oldani, mert különben a feszültség erőszakba fog torkollni. Azt azonban elvetik, hogy a tartomány albán vezetői egyoldalúan kikiáltsák a függetlenséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok