2007. augusztus 22., 00:002007. augusztus 22., 00:00
Balujevszkij egyúttal felszólította a Cseh Köztársaságot, hogy vonatkozó döntését halassza el a jövő évi amerikai elnökválasztásig. „Nem zárom ki, hogy egy új amerikai kormányzat átértékeli majd a jelenlegi kormányzat rakétavédelmi döntéseit” – érvelt.
Megbeszélésük után Bartak azt hangsúlyozta, hogy a cseh kormány még nem döntött a radarállomás ügyében. „A legfontosabb dolog, amit mondhatok, hogy még nem mondtuk ki a végső szót ebben az ügyben, és nem is fogjuk, amíg nem mérlegeltünk minden szempontot” – közölte.
Washington az általa kiépíteni tervezett globális rakétapajzs részeként elfogórakétákat és egy radarrendszert akar telepíteni Lengyelország, illetve Csehország területén, állítása szerint azért, hogy elháríthassa az olyan „lator államok” esetleges rakétatámadását, mint amilyen szerinte Irán vagy Észak-Korea. Oroszország az amerikai rakétapajzs kiépítését biztonsága ellen irányuló fenyegetésnek s a nemzetközi hadászati egyensúly megbontását célzó lépésnek tekinti.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt javasolta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közösen használhatná az Azerbajdzsánban már meglévő, illetve épülő radarokat, ha Washington eltekint a lengyelországi, illetve csehországi telepítésektől, s legfőképpen hangsúlyozta, hogy jelenleg semmi sem indokolja egy harmadik amerikai rakétavédelmi körzet kialakítását Európában. Ha az amerikaiak ragaszkodnak eredeti elképzelésükhöz – mondta ezzel kapcsolatban az orosz vezérkari főnök –, „úgy Oroszország egyszerűen kénytelen lesz intézkedéseket hozni saját biztonságának védelmére”, s az orosz válaszlépések Csehországot is érintenék.
Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.