2007. augusztus 22., 00:002007. augusztus 22., 00:00
Balujevszkij egyúttal felszólította a Cseh Köztársaságot, hogy vonatkozó döntését halassza el a jövő évi amerikai elnökválasztásig. „Nem zárom ki, hogy egy új amerikai kormányzat átértékeli majd a jelenlegi kormányzat rakétavédelmi döntéseit” – érvelt.
Megbeszélésük után Bartak azt hangsúlyozta, hogy a cseh kormány még nem döntött a radarállomás ügyében. „A legfontosabb dolog, amit mondhatok, hogy még nem mondtuk ki a végső szót ebben az ügyben, és nem is fogjuk, amíg nem mérlegeltünk minden szempontot” – közölte.
Washington az általa kiépíteni tervezett globális rakétapajzs részeként elfogórakétákat és egy radarrendszert akar telepíteni Lengyelország, illetve Csehország területén, állítása szerint azért, hogy elháríthassa az olyan „lator államok” esetleges rakétatámadását, mint amilyen szerinte Irán vagy Észak-Korea. Oroszország az amerikai rakétapajzs kiépítését biztonsága ellen irányuló fenyegetésnek s a nemzetközi hadászati egyensúly megbontását célzó lépésnek tekinti.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt javasolta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közösen használhatná az Azerbajdzsánban már meglévő, illetve épülő radarokat, ha Washington eltekint a lengyelországi, illetve csehországi telepítésektől, s legfőképpen hangsúlyozta, hogy jelenleg semmi sem indokolja egy harmadik amerikai rakétavédelmi körzet kialakítását Európában. Ha az amerikaiak ragaszkodnak eredeti elképzelésükhöz – mondta ezzel kapcsolatban az orosz vezérkari főnök –, „úgy Oroszország egyszerűen kénytelen lesz intézkedéseket hozni saját biztonságának védelmére”, s az orosz válaszlépések Csehországot is érintenék.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Látogatottsági adatok