2007. augusztus 22., 00:002007. augusztus 22., 00:00
Balujevszkij egyúttal felszólította a Cseh Köztársaságot, hogy vonatkozó döntését halassza el a jövő évi amerikai elnökválasztásig. „Nem zárom ki, hogy egy új amerikai kormányzat átértékeli majd a jelenlegi kormányzat rakétavédelmi döntéseit” – érvelt.
Megbeszélésük után Bartak azt hangsúlyozta, hogy a cseh kormány még nem döntött a radarállomás ügyében. „A legfontosabb dolog, amit mondhatok, hogy még nem mondtuk ki a végső szót ebben az ügyben, és nem is fogjuk, amíg nem mérlegeltünk minden szempontot” – közölte.
Washington az általa kiépíteni tervezett globális rakétapajzs részeként elfogórakétákat és egy radarrendszert akar telepíteni Lengyelország, illetve Csehország területén, állítása szerint azért, hogy elháríthassa az olyan „lator államok” esetleges rakétatámadását, mint amilyen szerinte Irán vagy Észak-Korea. Oroszország az amerikai rakétapajzs kiépítését biztonsága ellen irányuló fenyegetésnek s a nemzetközi hadászati egyensúly megbontását célzó lépésnek tekinti.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt javasolta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közösen használhatná az Azerbajdzsánban már meglévő, illetve épülő radarokat, ha Washington eltekint a lengyelországi, illetve csehországi telepítésektől, s legfőképpen hangsúlyozta, hogy jelenleg semmi sem indokolja egy harmadik amerikai rakétavédelmi körzet kialakítását Európában. Ha az amerikaiak ragaszkodnak eredeti elképzelésükhöz – mondta ezzel kapcsolatban az orosz vezérkari főnök –, „úgy Oroszország egyszerűen kénytelen lesz intézkedéseket hozni saját biztonságának védelmére”, s az orosz válaszlépések Csehországot is érintenék.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok