Fotó: Kreml
Válaszlépéseket jelentett be pénteken az orosz külügyminisztérium, miután előző este az amerikai szenátus is nagy többséggel megszavazta az Oroszország elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot.
2017. július 28., 17:252017. július 28., 17:25
Oroszország felszólította Washingtont, hogy szeptember 1-jéig csökkentse 455 főre oroszországi diplomatáinak és műszaki-adminisztratív személyzetének számát, ugyanannyira, ahány orosz külügyi alkalmazott az Egyesült Államokban dolgozik. Az Egyesült Államok Moszkvában nagykövetséget, Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban pedig főkonzulátust tart fenn.
A létszámkorlátozás mellett Moszkva azt is tudatta, hogy az amerikai nagykövetség munkatársait augusztus 1-jétől kitiltják a külképviselet által eddig használt moszkvai raktárakból és az orosz főváros Szerebrjannij Bor elnevezésű zöldövezetében található üdülőkomplexumból.
és azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok külpolitikája „rendkívüli agresszív”, és az amerikai „kivételességgel” takarózva „arrogánsan semmibe veszi más államok álláspontját és érdekeit”.
Moszkva világossá tette azt is, hogy ha az Egyesült Államok további orosz diplomatákat utasít ki az országból, akkor Moszkva is hasonlóképpen fog eljárni. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte: a Kreml nem várta meg, amíg Donald Trump aláírja a törvényt, mert „a szenátus határozata után a kérdés technikailag eldőlt”.
Arra kérdésre válaszolva, hogy vajon a Fehér Ház nem módosíthatott-e volna a kongresszus által már elfogadott törvényen, Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai elnöki hivatal éppen hogy a büntetőintézkedések lehetséges szigorítását helyezte kilátásba.
Barack Obama előző amerikai elnök kormánya a tavaly novemberi amerikai választások után, az orosz beavatkozásra hivatkozva, 35 orosz diplomatát utasított ki, és több, az orosz követség tulajdonában álló ingatlant lefoglalt Washington térségében. Ezeket a retorziókat az orosz fél, amely Donald Trump elnökké választásától a kétoldalú kapcsolatok javulását várta, mindeddig válaszlépés nélkül hagyta.
Orosz elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy az amerikai kongresszusban Trump esetleges vétója esetén meglenne az annak felülírásához szükséges többség. A törvény hatályba lépését követően az elnöknek nem lesz joga rendelettel, a törvényhozás beleegyezése nélkül feloldani az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.
Az Obama korlátozó elnöki rendeleteit törvénybe emelő jogszabályban megfogalmazott
Ez jelenleg elsősorban az Északi Áramlat-2 földgázvezeték befektetőit sújtja.
Szakértők szerint a kongresszus mindkét háza által szentesített büntetőintézkedések akár évtizedekig is érvényben maradhatnak. Ezzel kapcsolatban az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 1975-ben törvényerőre emelkedett, úgynevezett Jackson-Vanik kiegészítésre emlékeztetnek. Ez a szovjet zsidók kivándorlására hivatkozva korlátozta az Egyesült Államokba irányuló szovjet kivitelt valamint a Moszkvának való hitelezést.
A Jackson-Vanik törvénymódosítást hatálytalanító törvényt Obama elnök csak 2012-ben, vagyis több mint két évtizeddel a Szovjetunió megszűnése után írta alá. Moszkva részéről különösen nehezményezték, hogy éppen ezzel egyidejűleg lépett hatályba az úgynevezett Magnyitszkij-törvény, amely szankciókat léptetett életbe azokkal az orosz tisztségviselőkkel szemben, akik Washington megítélés szerint emberölésért, kínzásért vagy az emberi jogok súlyos megsértéséért tehetők felelőssé.
de felmerült a szíriai orosz katonai fellépéssel és a tavalyi amerikai elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozással indokolt szankciók lehetősége is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!