Csapások. Mind Moszkva, mind az ukránok a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal vádolták egymást Trump és Putyin telefonbeszélgetése után
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Oroszország és Ukrajna szerdán kora reggel azzal vádolta egymást, hogy légitámadásokat indítottak, amelyek tüzeket okoztak és a polgári infrastruktúra létesítményeit rongálták meg, alig néhány órával azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök korlátozott tűzszünetet kötött az ukrajnai háborúban.
2025. március 19., 09:312025. március 19., 09:31
2025. március 19., 10:092025. március 19., 10:09
Mint arról beszámoltunk, Putyin beleegyezett abba, hogy ideiglenesen leállítsák az ukrán energetikai létesítmények elleni támadásokat, de Moszkva
Zelenszkij, aki egyetértett a teljes, 30 napos tűzszünettel, a Putyin-Trump telefonbeszélgetés után azt mondta, hogy támogatja a korlátozott tűzszünetet, de sürgette a világot, hogy akadályozza meg Moszkva minden olyan kísérletét, amely a háború elhúzására irányul.
Órákkal később mindkét fél támadásokról számolt be.
„Oroszország polgári infrastruktúrát és embereket támad – most is” – mondta Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke az éjszaka folyamán a Telegramon.
Egy 60 éves férfi megsérült és több ház megrongálódott az ukrán fővárost körülvevő Kijev környéki Kijev ellen intézett orosz dróntámadásban – közölte szerdán kora délután Mikola Kalasnyik, a régió kormányzója.
Zelenszkij elmondta, hogy
A Kreml és a Fehér Ház is közleményt adott ki a keddi, Donald Trump és Vlagyimir Putyin között lezajlott telefonos tárgyaláson elhangzottakról.
A dél-oroszországi Krasznodar régió hatóságai szerdán kora reggel közölték, hogy ukrán dróntámadás miatt kisebb tűz ütött ki egy Kavkazszkaja falu közelében lévő olajraktárban.
A 20 négyzetméteren elterjedt tűzben senki sem sérült meg, de 30 alkalmazottat evakuáltak – közölte a dél-oroszországi régió közigazgatása a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében.
„A létesítményben a munkát felfüggesztették” – közölte a közigazgatás.
Az orosz SHOT hírportál Telegram videót tett közzé az éjszakai lángokról egy ipari területnek tűnő területen.
Az orosz Roszavijacija légiközlekedési felügyelet közölte, hogy „a repülésbiztonság biztosítása érdekében” felfüggesztette a járatokat a Moszkvától több száz kilométerre keletre fekvő Kazany, Nyizsnyij Novgorod és Nyizsnyekamszk repülőterekről.
Az ügynökség nem közölte, hogy mi volt a felfüggesztés oka, de általában akkor függeszti fel a repüléseket, ha dróntámadásokról érkeznek jelentések.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden este egy online sajtótájékoztatón egyébként arról beszélt:
„Támogatni fogunk egy ilyen javaslatot, de nagyon kíváncsiak vagyunk a részletekre” – mondta Zelenszkij a Finnországból tartott telekonferencián keresztül.
„Mi a valódi javaslat, miben állapodtak meg a felek? ... Miután megkapjuk a részleteket az amerikai elnöktől, az amerikai féltől, előkészítjük a válaszunkat, és a csapat készen áll a technikai megbeszélésekre” – tette hozzá.
Putyin és Trump telefonbeszélgetése után a Kreml közleményt adott ki, amelyben követelte, hogy Ukrajna állítsa le a katonai segélyek és a külföldi hírszerzés minden formáját, ami „a háború eszkalálódásának elkerülésének kulcsfontosságú feltétele”.
„Úgy gondolom, hogy a partnerek, a komoly partnerek nem fognak belemenni ... Ez nem egy olyan játék, amelyet kizárólag Putyin diktál” – mondta Zelenszkij.
Egyébként
Trump erről a Fox News „The Ingraham Angle” című műsorában adott interjúban beszélt.
Zelenszkij azt is kijelentette: Ukrajnát be kell vonni minden jövőbeli tárgyalásba, amely Oroszország teljes körű háborújának befejezését célzó lépésekről szól.
– mondta Zelenszkij.
„Mi nem vagyunk saláta ... Mi egy független állam vagyunk. Nélkülünk szerintem nem helyes tárgyalni” – tette hozzá.
Ukrajna támogat minden olyan javaslatot, amely igazságos békéhez vezet – mondta Zelenszkij –, és nem szabad kizárni a tárgyalásokból.
„Meg kell értenünk, hogy mi folyik ... Mert ebben a háborúban két oldal van. Oroszország és Ukrajna. És Ukrajna nélkül, úgy tűnik számomra, reménytelen tárgyalni”.
Zelenszkij azt is mondta, hogy
Egyébként a következő orosz-amerikai tárgyalásokat március 23-án, a szaúd-arábiai Dzsiddában tartják majd Ukrajna ügyében.
Oroszország „konfrontációra készül európai demokráciákkal”, ennek érdekében kiterjesztette hadiipari termelőkapacitását – vélekedett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden a koppenhágai Dán Királyi Katonai Akadémián tartott beszédében.
– hangoztatta von der Leyen.
Hozzátette, hogy eközben az Egyesült Államok áthelyezi külpolitikai erőfeszítéseinek hangsúlyát az indiai-csendes-óceáni térségre.
Kijelentette, hogy
„Nem tekinthetjük magától értetődőnek a biztonsági struktúrát, amelyre eddig hagyatkoztunk” – mondta.
Hozzátette, hogy az uniós tagállamoknak nagyszabású projekteket kell kidolgozniuk és erősíteniük kell a hadiipari beszerzéseket illető együttműködést. Mint mondta, ezzel az EU-tagországok össze tudják hangolni a keresletet, lecsökkenthetik a kiszállítási időket, és szavatolhatják, hogy fegyverzeti rendszereik egymással kompatibilisek legyenek.
– tette hozzá.
„Ha Európa el akarja kerülni a háborút, akkor Európának fel kell készülnie a háborúra” – hangoztatta.
Az Európai Bizottság elnöke szerint saját lábra kell állítani az európai védelmet.
„A tagállamoknak teljességgel támaszkodni kell tudniuk az európai védelmi beszerzési láncolatokra” – húzta alá. Hozzáfűzte, hogy az elkövetkezendő hónapokban a bizottság ezért megbeszéléseket fog folytatni az európai hadiipari cégekkel, és terveket fog bemutatni az egyszerűsített engedélyeztetési eljárásokra vonatkozóan.
– jelentette ki Ursula von der Leyen. Az EU-nak be kell fektetnie légvédelembe, lőszerekbe, rakétákba és drónrendszerekbe – sorolta, rávilágítva, hogy ezen harceszközök jelentőségét az ukrajnai háború tette világossá.
Beszélt arról is, hogy stratégiailag fontos célkitűzés, hogy a kijevi vezetést elég erőssé tegyék ahhoz, hogy „teljességgel megemészthetetlen legyen potenciális támadók” elrettentésére.
Egyben bejelentette egy Ukrajnával közös munkacsoport megalakítását a hadfelszerelések beszerzésének megkönnyítésére, illetve a kijevi vezetés támogatásának megszilárdítására.
Orosz védelmi minisztérium: az ukrán hadsereg megkísérelt behatolni Belgorod megyébe
Öt támadási kísérletet hajtott végre az ukrán hadsereg annak érdekében, hogy az orosz és az amerikai elnök tárgyalásának napján beékelődjön az oroszországi Belgorod megye területének nyugati részébe – közölte kedd este az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a „provokációban”, az 5 óra 50 perc és 18 óra 45 perc között, Gyemidovka és Prileszje település környékén indított támadásokban mintegy kétszáz ukrán katona és 29 haditechnikai eszköz vett részt, köztük öt harckocsi, 16 páncélozott harcjármű, három mérnöki akadályromboló jármű, valamint egy UR-77-es táv-aknamentesítő egység és négy egyéb jármű.
A tájékoztatás szerint a támadásokat az Északi csapatcsoportosítás határvédelmi alegységei tüzérségi tűzzel és FPV-drónok bevetésével visszaverték, az ukrán erők nem lépték át az orosz államhatárt.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán fegyveres erők összvesztesége itt 60 ember, egy harckocsi, hét páncélozott harcjármű, három műszaki jármű és egy egyéb jármű volt. A megmaradt fegyvereseket szétszórták, és az ellenség lemondott a további támadásokról.
Emellett az orosz hadsereg az ukrajnai Szumi megyében 30 légi- és rakétacsapást, valamint 13 helikopteres csapást hajtott végre az ukrán tartalékok személyi állományának és katonai felszerelésének feltárt összpontosulásaira, egy mintegy 8-10 kilométeres zónában. Bevetett egy Iszkander-rakétát, továbbá Tornado-SZ sorozatvetőt, nehéz lángszóró rendszereket és negyven FAB-500-as siklóbombát.
A tájékoztatás szerint az ukrán fél „jelentős veszteségeket szenvedett”.
A közleményben rámutattak: „a meghiúsult provokáció” célja azt volt, hogy negatív hátteret teremtsenek az orosz és az amerikai elnöknek az ukrajnai konfliktus rendezéséről folytatott tárgyalásaihoz, és lejárassák Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezéseit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!