Fotó: MTI
Az Európa Tanácsra hárítaná a kisebbségellenes ukrajnai nyelvtörvény kivizsgálásának felelősségét az Európai Bizottság (EB). Ez a testület válaszából derült ki, amelyet az ügyben érdeklődő Magyar Nemzet kérdésére adtak.
2017. szeptember 14., 18:192017. szeptember 14., 18:19
2017. szeptember 14., 18:202017. szeptember 14., 18:20
Az EB szerint akárhányszor kapcsolatba léptek az ukrán hatóságokkal, mindig hangsúlyozták, hogy a vonatkozó jogszabályoknak összhangban kell lenniük az Ukrajna által aláírt nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, különösen az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezménye és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája tekintetében.
A testület emlékeztet: a velencei bizottság korábbi véleményei szerint
„Miközben mi is alaposan megvizsgáljuk az oktatási reformról szóló új kerettörvényt és az oktatás nyelvére vonatkozó rendelkezéseket, elsősorban az Európa Tanács illetékes szerveinek a feladata azok értékelése – a fent említett egyensúly megvalósulásának vonatkozásában is” – áll az EB válaszában, amelyben
A múlt kedden elfogadott új oktatási törvény értelmében gyakorlatilag felszámolják a kisebbségi oktatási intézmények jelentős része, miután csupán az óvodák és az elemi iskolák oktathatnának kizárólag anyanyelven, ötödiktől kezdve az ukrán nyelv fokozatosan kiszorítaná a kisebbségek anyanyelvét.
A téma Gál Kinga néppárti társelnök kezdeményezésére szóba került az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának csütörtöki ülésén is.
Az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar embereket - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Rámutatott: minden nemzetközi intézményt fel kell használni, hogy a „gyalázatos” ukrajnai törvénymódosítás ne léphessen életbe.
A munkacsoport elítélte a törvényt, rámutatva: minden eszközt fel kell használni annak érdekében, hogy megakadályozzák a törvénytervezet életbe lépését, mivel a szerzett jogok elvétele visszafordíthatatlan károkkal jár a kisebbségi közösségek számára.
kérve, hogy ne írja alá ezt a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok megmaradását is alapjaiban veszélyeztető törvényt.
Szerdán egyébként egy Alexandru Victor Micula államtitkár vezette román küldöttség tárgyalt Kijevben, amely Bukarest nevében arra kérte fel az ukrán kormányt, hogy mielőtt az államfő kihirdetné a törvényt, kérjék ki a velencei bizottság, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosának véleményét a vitatott jogszabályról.
A legsötétebb elnyomás éveit idézi a kisebbségek anyanyelvi oktatását drasztikusan visszaszorító új ukrán oktatási törvény, mondta a Krónikának Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
A bukaresti képviselőház külügyi bizottsága is tiltakozott.
és ettől a jogától nem lehet megfosztani nemzeti közösségeinket, még Ukrajnában sem, hiszen ez alapvető emberi jog.
Eközben a román kormány szerdán arról döntött, hogy kisebbségvédelmi és kulturális információs központot nyit a kárpátaljai Aknaszlatinán. Az ilyen központok szerepe, hogy szerezzenek érvényt Románia érdekeinek a kétoldalú kapcsolatokban, ami a román nyelv és kultúra oktatására és népszerűsítésére vonatkozik. Ennek értelmében az aknaszlatinai központ nyelvoktatási programokat és kulturális rendezvényeket szervez majd.
Újabb kormányellenes tüntetést szervezett szombaton Budapesten Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje.
Nem adja ki Franciaország Romániának a korrupció miatt elítélt Pál herceget: a francia igazságszolgáltatás jogerősen elutasította a szökevény kiadatását – erősítette meg Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
Egy oroszországi olajvezeték felrobbantását jelentette be az ukrán katonai hírszerzés szombaton hivatalos honlapján.
Pénteken találták meg annak a harmadik építőmunkásnak a holttestét, aki a múlt heti balesetben vesztette életét – közölték a hatóságok.
A Moldovai Köztársasághoz tartozó autonóm régió, Gagauzia kikiáltja a függetlenségét, ha Moldova a Romániával való egyesülés mellett dönt – figyelmeztette a moldovai hatóságokat a terület vezetője, Evgeniya Guţul.
Hat ember meghalt, tíz másik pedig megsebesült, miután az orosz erők szombaton a kora reggeli órákban támadást indítottak a Harkivi terület ellen – közölte Ihor Tyerehov, Harkiv város polgármestere a Telegramon.
Az izraeli hadsereg (IDF) elbocsátott két magas rangú tisztet, és megrovásban részesítette egy vezető parancsnokát, miközben elismerte, hogy a Gázai övezetben egy segélykonvojt ért dróncsapás során számos hibát követett el.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!