Fotó: MTI
Az Európa Tanácsra hárítaná a kisebbségellenes ukrajnai nyelvtörvény kivizsgálásának felelősségét az Európai Bizottság (EB). Ez a testület válaszából derült ki, amelyet az ügyben érdeklődő Magyar Nemzet kérdésére adtak.
2017. szeptember 14., 18:192017. szeptember 14., 18:19
2017. szeptember 14., 18:202017. szeptember 14., 18:20
Az EB szerint akárhányszor kapcsolatba léptek az ukrán hatóságokkal, mindig hangsúlyozták, hogy a vonatkozó jogszabályoknak összhangban kell lenniük az Ukrajna által aláírt nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, különösen az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezménye és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája tekintetében.
A testület emlékeztet: a velencei bizottság korábbi véleményei szerint
„Miközben mi is alaposan megvizsgáljuk az oktatási reformról szóló új kerettörvényt és az oktatás nyelvére vonatkozó rendelkezéseket, elsősorban az Európa Tanács illetékes szerveinek a feladata azok értékelése – a fent említett egyensúly megvalósulásának vonatkozásában is” – áll az EB válaszában, amelyben
A múlt kedden elfogadott új oktatási törvény értelmében gyakorlatilag felszámolják a kisebbségi oktatási intézmények jelentős része, miután csupán az óvodák és az elemi iskolák oktathatnának kizárólag anyanyelven, ötödiktől kezdve az ukrán nyelv fokozatosan kiszorítaná a kisebbségek anyanyelvét.
A téma Gál Kinga néppárti társelnök kezdeményezésére szóba került az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának csütörtöki ülésén is.
Az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar embereket - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Rámutatott: minden nemzetközi intézményt fel kell használni, hogy a „gyalázatos” ukrajnai törvénymódosítás ne léphessen életbe.
A munkacsoport elítélte a törvényt, rámutatva: minden eszközt fel kell használni annak érdekében, hogy megakadályozzák a törvénytervezet életbe lépését, mivel a szerzett jogok elvétele visszafordíthatatlan károkkal jár a kisebbségi közösségek számára.
kérve, hogy ne írja alá ezt a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok megmaradását is alapjaiban veszélyeztető törvényt.
Szerdán egyébként egy Alexandru Victor Micula államtitkár vezette román küldöttség tárgyalt Kijevben, amely Bukarest nevében arra kérte fel az ukrán kormányt, hogy mielőtt az államfő kihirdetné a törvényt, kérjék ki a velencei bizottság, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosának véleményét a vitatott jogszabályról.
A legsötétebb elnyomás éveit idézi a kisebbségek anyanyelvi oktatását drasztikusan visszaszorító új ukrán oktatási törvény, mondta a Krónikának Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
A bukaresti képviselőház külügyi bizottsága is tiltakozott.
és ettől a jogától nem lehet megfosztani nemzeti közösségeinket, még Ukrajnában sem, hiszen ez alapvető emberi jog.
Eközben a román kormány szerdán arról döntött, hogy kisebbségvédelmi és kulturális információs központot nyit a kárpátaljai Aknaszlatinán. Az ilyen központok szerepe, hogy szerezzenek érvényt Románia érdekeinek a kétoldalú kapcsolatokban, ami a román nyelv és kultúra oktatására és népszerűsítésére vonatkozik. Ennek értelmében az aknaszlatinai központ nyelvoktatási programokat és kulturális rendezvényeket szervez majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!