HIRDETÉS

Mossa kezeit az Európai Bizottság az ukrán oktatási törvény kapcsán

Balogh Levente 2017. szeptember 14., 18:19 utolsó módosítás: 2017. szeptember 14., 18:20

Az Európa Tanácsra hárítaná a kisebbségellenes ukrajnai nyelvtörvény kivizsgálásának felelősségét az Európai Bizottság (EB). Ez a testület válaszából derült ki, amelyet az ügyben érdeklődő Magyar Nemzet kérdésére adtak.

Fotó: MTI

Az EB szerint akárhányszor kapcsolatba léptek az ukrán hatóságokkal, mindig hangsúlyozták, hogy a vonatkozó jogszabályoknak összhangban kell lenniük az Ukrajna által aláírt nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, különösen az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezménye és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája tekintetében.

A testület emlékeztet: a velencei bizottság korábbi véleményei szerint

HIRDETÉS

az ukrán nyelv államnyelvi szerepe és a kisebbségi és regionális nyelvek védelmének szükségessége között gondos egyensúlyra kell törekedni.

„Miközben mi is alaposan megvizsgáljuk az oktatási reformról szóló új kerettörvényt és az oktatás nyelvére vonatkozó rendelkezéseket, elsősorban az Európa Tanács illetékes szerveinek a feladata azok értékelése – a fent említett egyensúly megvalósulásának vonatkozásában is” – áll az EB válaszában, amelyben

megjegyzik: kapcsolatban fognak maradni az ukrán hatóságokkal és a nemzetközi szervezetekkel.

A múlt kedden elfogadott új oktatási törvény értelmében gyakorlatilag felszámolják a kisebbségi oktatási intézmények jelentős része, miután csupán az óvodák és az elemi iskolák oktathatnának kizárólag anyanyelven, ötödiktől kezdve az ukrán nyelv fokozatosan kiszorítaná a kisebbségek anyanyelvét.

A törvény ellen mind a magyar, mind a román külügy tiltakozott, Budapest pedig azt is jelezte, hogy nem támogat semmilyen ukrán kezdeményezést a nemzetközi színtéren.

A téma Gál Kinga néppárti társelnök kezdeményezésére szóba került az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának csütörtöki ülésén is.

A munkacsoport elítélte a törvényt, rámutatva: minden eszközt fel kell használni annak érdekében, hogy megakadályozzák a törvénytervezet életbe lépését, mivel a szerzett jogok elvétele visszafordíthatatlan károkkal jár a kisebbségi közösségek számára.

A külhoni magyar oktatási tanács tiltakozó nyilatkozatot fogadott el, amelyet elküldtek Petro Porosenko ukrán elnöknek is,

kérve, hogy ne írja alá ezt a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok megmaradását is alapjaiban veszélyeztető törvényt.

Szerdán egyébként egy Alexandru Victor Micula államtitkár vezette román küldöttség tárgyalt Kijevben, amely Bukarest nevében arra kérte fel az ukrán kormányt, hogy mielőtt az államfő kihirdetné a törvényt, kérjék ki a velencei bizottság, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosának véleményét a vitatott jogszabályról.

A bukaresti képviselőház külügyi bizottsága is tiltakozott.

Biró Rozália, a testület elnöke kijelentette: minden Európában élő kisebbségnek joga van ahhoz, hogy anyanyelvén tanulhasson,

és ettől a jogától nem lehet megfosztani nemzeti közösségeinket, még Ukrajnában sem, hiszen ez alapvető emberi jog.

Eközben a román kormány szerdán arról döntött, hogy kisebbségvédelmi és kulturális információs központot nyit a kárpátaljai Aknaszlatinán. Az ilyen központok szerepe, hogy szerezzenek érvényt Románia érdekeinek a kétoldalú kapcsolatokban, ami a román nyelv és kultúra oktatására és népszerűsítésére vonatkozik. Ennek értelmében az aknaszlatinai központ nyelvoktatási programokat és kulturális rendezvényeket szervez majd.

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS