Montenegró, az -újrafogalmazott- ország

Kihirdette a montenegrói függetlenségpárti tömb győzelmét tegnap hajnalban Milo Djukanovics. A montenegrói kormányfő bejelentette: köztársasága 88 év után megújította államiságát, és szuverén ország lett, a függetlenné válást pedig Montenegró újkori történelme legfontosabb eseményének nevezte, amelyre 88 évet várt az ország népe. �Montenegró demokratikus és politikailag érett társadalomként mutatkozott be Európának. Képesek voltunk választ adni az Európai Unió kemény feltételére, és túl is tettünk a követelményen� � hangoztatta Djukanovics, aki köszönetet mondott az EU-nak, amiért segített megrendezni a montenegrói népszavazást, és arra kérte Brüsszelt, hogy a továbbiakban is segítse országát az integráció során. A politikus megerősítette, hogy Montenegró függetlensége nem lesz senkinek a kárára, gratulált Szerbiának is a függetlenséghez, és meggyőződését fejezte ki, hogy Belgrád is sikeres lesz az európai integráció és a térségbeli stabilitás megszilárdításának folyamatában.

Negyvenötezres fölény
A podgoricai székhelyű monitoringközpont (CEMI) és a belgrádi székhelyű Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) által nyilvánosságra hozott közös, nem hivatalos végeredmény szerint � a szavazóhelyiségek közel harmadát véve reprezentatív mintának � 55,3 százalékos többségben voltak a függetlenségpártiak. A függetlenség eléréséhez szükséges szavazati arány 55 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a függetlenséget támogatók száma 45 ezerrel haladja meg a szerb-montenegrói államközösség fenntartását támogató szavazatok számát. A CEMI saját felmérése 55,5 százalékos előnyt mutatott a szakadárok javára.
Az unionista ellentábor ennek ellenére egyelőre nem hajlandó elismerni vereségét, és a hivatalos végeredményre vár. Az unionista tömb legnagyobb pártja, a Szocialista Néppárt elnöke arra kérte a szakadár érzelmű polgárokat, hogy viszszafogottan és méltósággal várják meg a hivatalos végeredményt.
Vuk Draskovics szerb-montenegrói külügyminiszter kijelentette: gratulál Montenegró polgárainak, amennyiben helytállónak bizonyulnak a nem hivatalos adatok. Draskovics szerint Montenegró függetlenségét Szerbiának �teljes békével� el kell fogadnia, majd történelmi gyökereihez kell fordulnia, �amelyek lerövidítenék az Európához és az alkotmányos monarchiához vezető utat�.
Az első nem hivatalos részeredmény közzététele után Montenegró több városában is euforikus hangulat uralkodott, valóságos népünnepély kezdődött. Podgorica a függetlenségpártiak üdvrivalgásától volt hangos, a szakadárok a kormánypalota előtt tűzijátékkal és lövöldözéssel ünnepeltek, a tömeg Milo Djukanovics kormányfő nevét skandálta. A főváros utcáin a szakadárok köröztek gépkocsikkal, montenegrói zászlót lengettek, és megszakítás nélkül dudáltak. Hasonló spontán népünnepélyekről érkezett hír a történelmi fővárosból, Cetinjéből, illetve Niksicből és Kotor városából is.

Európa üdvözletét küldi
Az Európai Unió elismeri a montenegrói népszavazás eredményét, a balkáni állam függetlenné válását � ez tűnt ki a szervezet illetékeseinek tegnapi nyilatkozataiból. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra kérte mind a függetlenségpárti, mind az azt ellenző lakosokat, hogy tartsák tiszteletben a vasárnapi referendum eredményét. A politikus az érettség jelének nevezte, hogy a szavazás rendben zajlott, és hogy a voksolásra jogosultak nagy arányban, 86,3 százalékban vettek részt.
Olli Rehn, az EU-bizottság bővítési biztosa az egység megőrzésére kérte az összes montenegrói pártot, állampolgárt, s arra, hogy az európai értékek, standardok alapján hozzanak létre konszenzust a köztársaság egységéről. Miután tavaly az Európai Unió Szerbia-Montenegróval, mint közös államalakulattal kezdett megbeszéléseket egy stabilitási és társulási megállapodás megkötéséről, a szóvivő most hangsúlyozta: mihelyt hivatalossá válnak az eredmények, az EU-bizottság javaslatot dolgoz majd ki a Montenegróval folytatandó külön tárgyalásokra.
Hogyan tovább?
A montenegrói népszavazási eredmény után kikiáltható Montenegró és Szerbia függetlensége. A közös állam alkotmányos alapokmánya úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamelyik tagköztársaság ügydöntő népszavazással kilép az unióból, a másik válik a közös állam jogutódjává, és megörökli nemzetközi jogalanyiságát. Montenegrónak fel kell vétetnie magát az ENSZ-be, az EBESZ-be, az Európa Tanácsba, tagságot kell nyernie a nemzetközi pénzintézetekben. Szerbiára is vonatkoznak majd a közös államot illető nemzetközi dokumentumok, például az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú koszovói határozata. Szerbia alkotmánymódosítások nélkül �ússza meg� az önállóvá válást, mivel az ma is hatályos, 1990-es milosevicsi alkotmány tartalmilag már független államra jellemző attribútumokkal ruházta fel Szerbiát. Ugyanakkor az országnak mindenképpen új alkotmányra van szüksége, miközben függőben van még Koszovó sorsa. A belgrádi média által megszólaltatott elemzők szerint Montenegró elszakadása nagy mértékben aláássa Belgrád pozícióit a tartomány birtoklásáért folytatott vitában. Montenegrónak újra kell kezdenie Brüsszellel a társulási tárgyalásokat, de csak azt követően, hogy a nemzetközi közösség elismeri az ország szuverenitását. Szerbiával addig szünetelnek a tárgyalások, amíg nem kerül a Hágai Nemzetközi Törvényszék börtönébe a legsúlyosabb háborús bűntényekkel vádolt Ratko Mladics volt boszniai szerb katonai vezető.


Milo Djukanovics, �az államalapító�
Milo Djukanovicsnak, a montenegrói szakadár tábor vezetőjének mindenkinél több érdeme van abban, hogy Montenegró különválik Szerbiától. Montenegró újkori történelmének szakadár eszmeáramlata egybeforrott az ő nevével, ezért Milo Djukanovics minden bizonnyal �államalapítóként� vonul be az Adria-Parti köztársaság történelmébe. A 44 éves Djukanovics fiatal kora ellenére �politikai matuzsálemnek� számít: eddig négyszer választották kormányfővé, és egyszer leszolgálta ötéves köztársasági elnöki mandátumát. Több mint másfél évtizede áll az ország élén hol kormányfői, hol elnöki tisztségben, és a függetlenségi népszavazás sikere után számítani lehet arra, hogy regnálása egyhamar nem ér véget.
A közgazdász végzettségű politikus fiatal korában tagja volt a montenegrói, majd a jugoszláv szocialista ifjúsági szövetség elnökségének, 24 évesen ő volt a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége központi bizottságának legfiatalabb tagja. A nyolcvanas évek végén tűnt fel a jugoszláv politika porondján, amikor Szlobodan Milosevics meghirdette a �bürokrácia elleni forradalmat�. Djukanovics szószólója lett a �régi gárdával� való leszámolásnak, a kommunista párt montenegrói szervezetében Milosevics embereként tartották számon. Az 1990-es választásokon parlamenti mandátumot szerzett, néhány héttel később pedig � 29. születésnapján � Momir Bulatovics köztársasági elnök jóvoltából elfoglalta a miniszterelnöki széket. Djukanovics így Európa legfiatalabb kormányfője lett. A kilencvenes évek derekán kormányfőként és a Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) alelnökeként Djukanovics bírálni kezdte Milosevicset, aki követelte a kormányfő menesztését. Vitáik miatt 1998-ban kettészakadt a DPS, a párt többsége Djukanovics mellett állt ki. Bulatovics otthagyta pártját, és még ugyanabban az évben Djukanovics a köztársasági elnöki székből is kiszorította vetélytársát. Milosevics bírálatával kivívta a Nyugat rokonszenvét, alighanem legkockázatosabb politikai lépése viszont a szerb-montenegrói államjogi kapcsolatokat átalakító, 2002. március 14-ei belgrádi megállapodás aláírása volt, amivel a politikus négy évre lemondott a köztársaság függetlenségéről. Akkoriban sokan úgy vélekedtek, hogy ezzel befellegzett Djukanovics pályafutásának, de éppen az ellenkezője történt: pártja fölényes győzelmet aratott a fél évvel később megtartott parlamenti választáson. Hírösszefoglaló