Alexandru Musteaţa, a moldovai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) igazgatója
Fotó: realitatea.md
Alaposan felkavarta a kedélyeket hazájában a moldovai hírszerzés vezetője, aki arról beszélt: az Ukrajna elleni háború során Oroszország célja továbbra is az, hogy elérjen Moldováig, ennek érdekében pedig már jövőre offenzívát indíthat. Utólag magyarázkodnia is kellett azzal kapcsolatosan, hogy nem feltétlenül egy közvetlen, Moldova megszállására irányuló támadásra gondolt.
2022. december 20., 20:472022. december 20., 20:47
2022. december 20., 20:482022. december 20., 20:48
Alexandru Musteaţa, a moldovai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) igazgatója a TVR Moldova televíziós csatornának adott interjúban arról beszélt, arra számít, hogy az orosz hadsereg jövőre megindul országa felé. „A kérdés nem az, hogy az Oroszországi Föderáció újabb offenzívát indít a Moldovai Köztársaság irányába, hanem az, hogy ez mikor fog megtörténni: vagy az év elején, januárban, februárban, vagy később, márciusban, áprilisban. De a birtokunkban levő információ alapján az Oroszországi Föderáció tovább akar menni. Az a célja, hogy kapcsolatot létesítsen a transznisztriai régióval, ami a Moldovai Köztársaság területének számít, így világosan kijelenthetjük, hogy igen, az a céljuk, hogy ideérjenek, hogy megteremtsék a kapcsolatot. Arról, hogy mi lesz később, melyek a Chişinăuval kapcsolatos céljaik, lehet vitatkozni, de ez valós és nagyon magas szintű veszély” – hangsúlyozta a moldovai hírszerzés vezetője.
A nyilatkozat pánikot váltott ki, ezért a SIS utólag pontosította vezetője szavait. A közlemény szerint Musteaţa csak arról beszélt, Oroszország célja továbbra is az, hogy szárazföldi összeköttetést hozzon létre az általa elfoglalt területek és a transznisztriai régió között, egy újabb orosz offenzívára pedig ebbe az irányba 2023-ban kerülhet sor. „Mindennek megvalósítása ugyanakkor az ukrajnai háború fejleményeitől függ” – figyelmeztet a moldovai titkosszolgálat.
Maga Musteaţa is szükségét érezte, hogy ismét megszólaljon, és jelezte: már a háború kitörésének napján, február 24-én tudni lehetett, hogy az oroszok összeköttetést próbálnak teremteni Transznisztriával, a cél pedig azóta sem változott. Hozzátette: a SIS és partnerintézményei birtokában levő információk szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Oroszország 2023-ban megpróbál újabb nyugati irányú offenzívát indítani Ukrajna területén.
Moldovai látogatása során Bogdan Aurescu román külügyminiszter hétfőn arról beszélt: jelenleg nincsenek olyan információi, hogy Moldovát veszély fenyegetné, hiszen Oroszország defenzívában van a hadszíntéren. Aurescu leszögezte, Románia továbbra is erős támogatója lesz a Moldovai Köztársaságnak. A román külügyminiszter a moldovai hivatali kollégájával, Nicu Popescuval közös sajtótájékoztatón elmondta, Románia külföldi nagykövetei a Pruton túli ország érdekeit is képviselik. „A Moldovai Köztársaság (...) megkapta azt az esélyt, hogy az egyetlen ország legyen a világon, amelynek egyszerre két külügyminisztere van, mert nincs olyan találkozó vagy diplomáciai tárgyalás, amelyen ne említeném a Moldovai Köztársaságot és ne védeném a moldovai polgárok érdekeit” – jelentette ki a román diplomácia vezetője.
A külügyminiszter szerint a Moldovai Köztársaság megszenvedi az ukrajnai háború közvetett és közvetlen következményeit. Az utóbbiak között említette, hogy a Gazprom indokolatlanul csökkentette a Chişinăuval leszerződött gázmennyiséget. Románia ezen a téren is azonnal a Moldovai Köztársaság segítségére sietett – tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy október közepétől Románia biztosítja a szomszédos ország áramszükségletének 80- 90 százalékát.
„Meg fogjuk találni a megoldásokat a Moldovai Köztársaság előtt álló valamennyi kihívás kezelésére, akár most, akár a jövőben. Ez a mai látogatásom célja. Ezért akartam a diplomáciai évet ezzel a Chişinăuval látogatással zárni, hogy ismét elmondjam, Románia mindig a Moldovai Köztársaság és polgárai mellett áll” – fogalmazott Aurescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Irán egyre inkább elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött – közölte a hajózási forgalmat figyelő Kpler.
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!