Riadókészültségbe helyezték az aranyosgyéresi támaszpontot is a háború kitörése óta
Fotó: Rostás Szabolcs
Románia egyfajta bástya lehet, ha Oroszország tartósan hoz majd létre bázisokat a NATO határától 100–200 kilométerre – véli Pászkán Zsolt politikai elemző. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai származású Románia-szakértője szerint a bukaresti diplomácia még bízik a Moldovai Köztársaság bekebelezésében.
2022. március 02., 21:072022. március 02., 21:07
– Hogyan jellemezhető a román diplomácia az orosz–ukrán háború kapcsán?
– A romániai diplomácia a megszokott, a pillanatnyi „erőseknek” tartott hatalmak felé simulékony formáját hozza. Tehát ilyen értelemben önazonos, így nem is okoz túl nagy meglepetést. Ugyanakkor a román belpolitikai szereplők sem hagyhatják ki az alkalmat, hogy kisstílű belső harcokra használják fel ezt az emberi tragédiát.
A kormányfői tisztségből dicstelenül kiszorult Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a bukaresti szenátus elnöke harcias nyilatkozatokkal döngeti a mellét, ezzel próbálva revánsot venni a helyét átvevő, szintén a PNL színeiben politizálgató Nicolae Ciucă kormányfőn. Ugyanakkor e válasz megírásáig egyetlen olyan törvényjavaslat sem érkezett sem a pártjától, sem a koalíció képviselőitől, mely a meddő szájkaratén túlmenően gyakorlati lépéssel késztetné erősebb Oroszország elleni döntésekre az – elméletileg a – törvényhozásnak alárendelt végrehajtó hatalmat.
Másrészről a hatalomból kiszorult, a jelentéktelenség felé menetelő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) „putyinozásával”, valamint az Oroszország elleni korlátlan szankciók és az Ukrajnának nyújtott katonai segítség nyújtásának követelésével igyekszik bekerülni a hírekbe.
– Bár nagy létszámú román kisebbség él Ukrajnában, meglepően keveset beszél róluk a bukaresti vezetés. Miért?
– A román politikai elit a történelemben nem először áldoz fel nemzettársakat egy nagyobb „jutalom” kedvéért, vagy azért, hogy megakadályozza a területén élő magyar közösség jogérvényesítését. Az első világháborúban a királyi Románia inkább az antantot választotta, mert Erdélyt értékesebb „hadikoncnak” tartotta a történelmileg Moldvához tartozó, de jóval szegényebbnek és értéktelenebbnek tartott Besszarábiánál.
Ukrajna esetében a román politikai tényezők egyrészt azt remélték, hogy ha nem támogatják a magyar kormány határozott fellépését, akkor „jutalmul” a román etnikai közösség kedvezőbb elbírálásban részesül. Másrészt az a megfontolás vezérelhette őket, hogy egy euroatlanti igényeket ellenkezés nélkül kiszolgáló állásfoglalásért jutalmul előbb vagy utóbb a román irredentizmus felett rendre szemet hunyó nyugati partnerek ellenállása nélkül kebelezhetik be a Moldovai Köztársaságot. Az első várakozásuk eddig nem teljesült, a második még függőben van.
Pászkán Zsolt
Fotó: Youtube
– Miként változhat Románia geostratégiai szerepe a mostani háború nyomán?
– Még korai lenne határozott véleményt mondani, hiszen a háború utáni helyzet a katonai konfliktus hosszától, súlyosságától és végkifejletétől függ. Oroszország tartósan hozhat létre bázisokat a NATO határától 100–200 kilométerre. Ebben az esetben Románia bástyaként fontossá válhat, az eléggé hiányos infrastruktúráját NATO- és EU-pénzből végre ráncba szedhetik, de egy elhúzódó, befektetéseket, tőkeáramlásokat is befolyásoló hidegháborús korszakból és egy kritikátlanul simulékony külpolitikából sokkal több vesztesége származhat, mint előnye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!