Riadókészültségbe helyezték az aranyosgyéresi támaszpontot is a háború kitörése óta
Fotó: Rostás Szabolcs
Románia egyfajta bástya lehet, ha Oroszország tartósan hoz majd létre bázisokat a NATO határától 100–200 kilométerre – véli Pászkán Zsolt politikai elemző. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai származású Románia-szakértője szerint a bukaresti diplomácia még bízik a Moldovai Köztársaság bekebelezésében.
2022. március 02., 21:072022. március 02., 21:07
– Hogyan jellemezhető a román diplomácia az orosz–ukrán háború kapcsán?
– A romániai diplomácia a megszokott, a pillanatnyi „erőseknek” tartott hatalmak felé simulékony formáját hozza. Tehát ilyen értelemben önazonos, így nem is okoz túl nagy meglepetést. Ugyanakkor a román belpolitikai szereplők sem hagyhatják ki az alkalmat, hogy kisstílű belső harcokra használják fel ezt az emberi tragédiát.
A kormányfői tisztségből dicstelenül kiszorult Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a bukaresti szenátus elnöke harcias nyilatkozatokkal döngeti a mellét, ezzel próbálva revánsot venni a helyét átvevő, szintén a PNL színeiben politizálgató Nicolae Ciucă kormányfőn. Ugyanakkor e válasz megírásáig egyetlen olyan törvényjavaslat sem érkezett sem a pártjától, sem a koalíció képviselőitől, mely a meddő szájkaratén túlmenően gyakorlati lépéssel késztetné erősebb Oroszország elleni döntésekre az – elméletileg a – törvényhozásnak alárendelt végrehajtó hatalmat.
Másrészről a hatalomból kiszorult, a jelentéktelenség felé menetelő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) „putyinozásával”, valamint az Oroszország elleni korlátlan szankciók és az Ukrajnának nyújtott katonai segítség nyújtásának követelésével igyekszik bekerülni a hírekbe.
– Bár nagy létszámú román kisebbség él Ukrajnában, meglepően keveset beszél róluk a bukaresti vezetés. Miért?
– A román politikai elit a történelemben nem először áldoz fel nemzettársakat egy nagyobb „jutalom” kedvéért, vagy azért, hogy megakadályozza a területén élő magyar közösség jogérvényesítését. Az első világháborúban a királyi Románia inkább az antantot választotta, mert Erdélyt értékesebb „hadikoncnak” tartotta a történelmileg Moldvához tartozó, de jóval szegényebbnek és értéktelenebbnek tartott Besszarábiánál.
Ukrajna esetében a román politikai tényezők egyrészt azt remélték, hogy ha nem támogatják a magyar kormány határozott fellépését, akkor „jutalmul” a román etnikai közösség kedvezőbb elbírálásban részesül. Másrészt az a megfontolás vezérelhette őket, hogy egy euroatlanti igényeket ellenkezés nélkül kiszolgáló állásfoglalásért jutalmul előbb vagy utóbb a román irredentizmus felett rendre szemet hunyó nyugati partnerek ellenállása nélkül kebelezhetik be a Moldovai Köztársaságot. Az első várakozásuk eddig nem teljesült, a második még függőben van.
Pászkán Zsolt
Fotó: Youtube
– Miként változhat Románia geostratégiai szerepe a mostani háború nyomán?
– Még korai lenne határozott véleményt mondani, hiszen a háború utáni helyzet a katonai konfliktus hosszától, súlyosságától és végkifejletétől függ. Oroszország tartósan hozhat létre bázisokat a NATO határától 100–200 kilométerre. Ebben az esetben Románia bástyaként fontossá válhat, az eléggé hiányos infrastruktúráját NATO- és EU-pénzből végre ráncba szedhetik, de egy elhúzódó, befektetéseket, tőkeáramlásokat is befolyásoló hidegháborús korszakból és egy kritikátlanul simulékony külpolitikából sokkal több vesztesége származhat, mint előnye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!