Riadókészültségbe helyezték az aranyosgyéresi támaszpontot is a háború kitörése óta
Fotó: Rostás Szabolcs
Románia egyfajta bástya lehet, ha Oroszország tartósan hoz majd létre bázisokat a NATO határától 100–200 kilométerre – véli Pászkán Zsolt politikai elemző. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai származású Románia-szakértője szerint a bukaresti diplomácia még bízik a Moldovai Köztársaság bekebelezésében.
2022. március 02., 21:072022. március 02., 21:07
– Hogyan jellemezhető a román diplomácia az orosz–ukrán háború kapcsán?
– A romániai diplomácia a megszokott, a pillanatnyi „erőseknek” tartott hatalmak felé simulékony formáját hozza. Tehát ilyen értelemben önazonos, így nem is okoz túl nagy meglepetést. Ugyanakkor a román belpolitikai szereplők sem hagyhatják ki az alkalmat, hogy kisstílű belső harcokra használják fel ezt az emberi tragédiát.
A kormányfői tisztségből dicstelenül kiszorult Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a bukaresti szenátus elnöke harcias nyilatkozatokkal döngeti a mellét, ezzel próbálva revánsot venni a helyét átvevő, szintén a PNL színeiben politizálgató Nicolae Ciucă kormányfőn. Ugyanakkor e válasz megírásáig egyetlen olyan törvényjavaslat sem érkezett sem a pártjától, sem a koalíció képviselőitől, mely a meddő szájkaratén túlmenően gyakorlati lépéssel késztetné erősebb Oroszország elleni döntésekre az – elméletileg a – törvényhozásnak alárendelt végrehajtó hatalmat.
Másrészről a hatalomból kiszorult, a jelentéktelenség felé menetelő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) „putyinozásával”, valamint az Oroszország elleni korlátlan szankciók és az Ukrajnának nyújtott katonai segítség nyújtásának követelésével igyekszik bekerülni a hírekbe.
– Bár nagy létszámú román kisebbség él Ukrajnában, meglepően keveset beszél róluk a bukaresti vezetés. Miért?
– A román politikai elit a történelemben nem először áldoz fel nemzettársakat egy nagyobb „jutalom” kedvéért, vagy azért, hogy megakadályozza a területén élő magyar közösség jogérvényesítését. Az első világháborúban a királyi Románia inkább az antantot választotta, mert Erdélyt értékesebb „hadikoncnak” tartotta a történelmileg Moldvához tartozó, de jóval szegényebbnek és értéktelenebbnek tartott Besszarábiánál.
Ukrajna esetében a román politikai tényezők egyrészt azt remélték, hogy ha nem támogatják a magyar kormány határozott fellépését, akkor „jutalmul” a román etnikai közösség kedvezőbb elbírálásban részesül. Másrészt az a megfontolás vezérelhette őket, hogy egy euroatlanti igényeket ellenkezés nélkül kiszolgáló állásfoglalásért jutalmul előbb vagy utóbb a román irredentizmus felett rendre szemet hunyó nyugati partnerek ellenállása nélkül kebelezhetik be a Moldovai Köztársaságot. Az első várakozásuk eddig nem teljesült, a második még függőben van.
Pászkán Zsolt
Fotó: Youtube
– Miként változhat Románia geostratégiai szerepe a mostani háború nyomán?
– Még korai lenne határozott véleményt mondani, hiszen a háború utáni helyzet a katonai konfliktus hosszától, súlyosságától és végkifejletétől függ. Oroszország tartósan hozhat létre bázisokat a NATO határától 100–200 kilométerre. Ebben az esetben Románia bástyaként fontossá válhat, az eléggé hiányos infrastruktúráját NATO- és EU-pénzből végre ráncba szedhetik, de egy elhúzódó, befektetéseket, tőkeáramlásokat is befolyásoló hidegháborús korszakból és egy kritikátlanul simulékony külpolitikából sokkal több vesztesége származhat, mint előnye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!