Riadókészültségbe helyezték az aranyosgyéresi támaszpontot is a háború kitörése óta
Fotó: Rostás Szabolcs
Románia egyfajta bástya lehet, ha Oroszország tartósan hoz majd létre bázisokat a NATO határától 100–200 kilométerre – véli Pászkán Zsolt politikai elemző. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai származású Románia-szakértője szerint a bukaresti diplomácia még bízik a Moldovai Köztársaság bekebelezésében.
2022. március 02., 21:072022. március 02., 21:07
– Hogyan jellemezhető a román diplomácia az orosz–ukrán háború kapcsán?
– A romániai diplomácia a megszokott, a pillanatnyi „erőseknek” tartott hatalmak felé simulékony formáját hozza. Tehát ilyen értelemben önazonos, így nem is okoz túl nagy meglepetést. Ugyanakkor a román belpolitikai szereplők sem hagyhatják ki az alkalmat, hogy kisstílű belső harcokra használják fel ezt az emberi tragédiát.
A kormányfői tisztségből dicstelenül kiszorult Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a bukaresti szenátus elnöke harcias nyilatkozatokkal döngeti a mellét, ezzel próbálva revánsot venni a helyét átvevő, szintén a PNL színeiben politizálgató Nicolae Ciucă kormányfőn. Ugyanakkor e válasz megírásáig egyetlen olyan törvényjavaslat sem érkezett sem a pártjától, sem a koalíció képviselőitől, mely a meddő szájkaratén túlmenően gyakorlati lépéssel késztetné erősebb Oroszország elleni döntésekre az – elméletileg a – törvényhozásnak alárendelt végrehajtó hatalmat.
Másrészről a hatalomból kiszorult, a jelentéktelenség felé menetelő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) „putyinozásával”, valamint az Oroszország elleni korlátlan szankciók és az Ukrajnának nyújtott katonai segítség nyújtásának követelésével igyekszik bekerülni a hírekbe.
– Bár nagy létszámú román kisebbség él Ukrajnában, meglepően keveset beszél róluk a bukaresti vezetés. Miért?
– A román politikai elit a történelemben nem először áldoz fel nemzettársakat egy nagyobb „jutalom” kedvéért, vagy azért, hogy megakadályozza a területén élő magyar közösség jogérvényesítését. Az első világháborúban a királyi Románia inkább az antantot választotta, mert Erdélyt értékesebb „hadikoncnak” tartotta a történelmileg Moldvához tartozó, de jóval szegényebbnek és értéktelenebbnek tartott Besszarábiánál.
Ukrajna esetében a román politikai tényezők egyrészt azt remélték, hogy ha nem támogatják a magyar kormány határozott fellépését, akkor „jutalmul” a román etnikai közösség kedvezőbb elbírálásban részesül. Másrészt az a megfontolás vezérelhette őket, hogy egy euroatlanti igényeket ellenkezés nélkül kiszolgáló állásfoglalásért jutalmul előbb vagy utóbb a román irredentizmus felett rendre szemet hunyó nyugati partnerek ellenállása nélkül kebelezhetik be a Moldovai Köztársaságot. Az első várakozásuk eddig nem teljesült, a második még függőben van.
Pászkán Zsolt
Fotó: Youtube
– Miként változhat Románia geostratégiai szerepe a mostani háború nyomán?
– Még korai lenne határozott véleményt mondani, hiszen a háború utáni helyzet a katonai konfliktus hosszától, súlyosságától és végkifejletétől függ. Oroszország tartósan hozhat létre bázisokat a NATO határától 100–200 kilométerre. Ebben az esetben Románia bástyaként fontossá válhat, az eléggé hiányos infrastruktúráját NATO- és EU-pénzből végre ráncba szedhetik, de egy elhúzódó, befektetéseket, tőkeáramlásokat is befolyásoló hidegháborús korszakból és egy kritikátlanul simulékony külpolitikából sokkal több vesztesége származhat, mint előnye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!