A moldovai polgárok elsöprő többsége elutasítja a Romániával való egyesülés gondolatát, és ha most vasárnap lennének a választások, az oroszbarát erők kerülnének többségbe a parlamentben – derül ki a Közpolitikai Intézet áprilisban készült felméréséből.
2016. május 08., 14:242016. május 08., 14:24
2016. május 08., 14:562016. május 08., 14:56
Moldova és Románia egyesülésére a válaszadók 66,1 százaléka szavazna nemmel, míg az ország Románia általi bekebelezését csupán 17,3 százalék támogatná. A tavaly decemberi felmérés szerint még 21 százalék támogatta volna az egyesülést.
Amennyiben most hétvégén lennének a parlamenti választások, a Moszkva-barát erők 64 mandátumot szereznének a 101 tagú parlamentben. Az első helyen az oroszbarát Szocialista Párt végezne 28 százalékkal, ami 31 mandátumot jelent. A második helyen a szintén Moszkvával szimpatizáló Renato Usatîi vezette A Mi Pártunk áll (18,7 százalék, 22 mandátum), a harmadik a Nyugatbarát Akció és Szolidaritás Párt áll (17,4 százalék, 20 mandátum), a negyedik a szintén Európa-párti Méltóság és Igazságosság Platform Párt (14,1 százalék, 17 mandátum), az ötödik pedig az oroszbarát Kommunista Párt (8,2 százalék, 11 mandátum).
A politikai arénát 2009 óta uraló pártok támogatottsága óriásit zuhant: egyikük sem lépné át a 6 százalékos parlamenti küszöböt. A kormány fő erejét adó Demokrata Párt 4,9, a Liberális Párt 2,7, a Liberális-Demokrata Párt (amelynek vezetője, Vlad Filat jelenleg korrupció gyanúja miaatt vizsgálati fogságban van) 0,6 százalékot kapna.
A népszerűtlen, magát Európa-barátnak mondó kormányból kiábrándult moldovai polgárok az európai integráció gondolatától is egyre inkább elfordulnak. Az esetleges európai uniós csatlakozást csupán 36 százalék támogatja, míg 47 százalék az Oroszország vezette vámunióhoz csatlakozna. Decemberben az EU-párti tábor aránya még 45 százalék volt. A NATO-csatlakozást most csupán 11,4 százalék támogatja. A felmérés április 16. és 23. között készült 1 143 fős mintán, a hibahatár 2,9 százalékos.
Jóváhagyta Johannis a Moldovának nyújtandó hitelt
Aláírta pénteken Klaus Johannis államfő arról a Moldovának nyújtandó, 150 millió eurós, visszatérítendő kölcsönről szóló törvényt, amelyről még tavaly, október 7-én kötött szerződést a két ország kormánya Chişinăuban.
A jogszabályt április végén fogadta el újra a szenátus, miután az államfő megfontolásra visszaküldte azt a parlamentbe, nem volt ugyanis elégedett a Moldovában zajló politikai fejleményekkel. Mint ismeretes, Bukarest politikai és gazdasági reformokhoz kötötte a hitel folyósítását. A hitelszerződés ügye akkor lendült ki ismét a holtpontról, amikor idén, az év elején Chisinauban Pavel Filip vezetésével új, európai elkötelezettségűnek mondott kabinet alakult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!