Moldova: sem az EU, sem Románia nem kell

Moldova és Románia egyesülésére a válaszadók 66,1 százaléka szavazna nemmel, míg az ország Románia általi bekebelezését csupán 17,3 százalék támogatná. A tavaly decemberi felmérés szerint még 21 százalék támogatta volna az egyesülést.

Amennyiben most hétvégén lennének a parlamenti választások, a Moszkva-barát erők 64 mandátumot szereznének a 101 tagú parlamentben. Az első helyen az oroszbarát Szocialista Párt végezne 28 százalékkal, ami 31 mandátumot jelent. A második helyen a szintén Moszkvával szimpatizáló Renato Usatîi vezette A Mi Pártunk áll (18,7 százalék, 22 mandátum), a harmadik a Nyugatbarát Akció és Szolidaritás Párt áll (17,4 százalék, 20 mandátum), a negyedik a szintén Európa-párti Méltóság és Igazságosság Platform Párt (14,1 százalék, 17 mandátum), az ötödik pedig az oroszbarát Kommunista Párt (8,2 százalék, 11 mandátum).

A politikai arénát 2009 óta uraló pártok támogatottsága óriásit zuhant: egyikük sem lépné át a 6 százalékos parlamenti küszöböt. A kormány fő erejét adó Demokrata Párt 4,9, a Liberális Párt 2,7, a Liberális-Demokrata Párt (amelynek vezetője, Vlad Filat jelenleg korrupció gyanúja miaatt vizsgálati fogságban van) 0,6 százalékot kapna.

A népszerűtlen, magát Európa-barátnak mondó kormányból kiábrándult moldovai polgárok az európai integráció gondolatától is egyre inkább elfordulnak. Az esetleges európai uniós csatlakozást csupán 36 százalék támogatja, míg 47 százalék az Oroszország vezette vámunióhoz csatlakozna. Decemberben az EU-párti tábor aránya még 45 százalék volt. A NATO-csatlakozást most csupán 11,4 százalék támogatja. A felmérés április 16. és 23. között készült 1 143 fős mintán, a hibahatár 2,9 százalékos.

Jóváhagyta Johannis a Moldovának nyújtandó hitelt

Aláírta pénteken Klaus Johannis államfő arról a Moldovának nyújtandó, 150 millió eurós, visszatérítendő kölcsönről szóló törvényt, amelyről még tavaly, október 7-én kötött szerződést a két ország kormánya Chişinăuban.

A jogszabályt április végén fogadta el újra a szenátus, miután az államfő megfontolásra visszaküldte azt a parlamentbe, nem volt ugyanis elégedett a Moldovában zajló politikai fejleményekkel. Mint ismeretes, Bukarest politikai és gazdasági reformokhoz kötötte a hitel folyósítását. A hitelszerződés ügye akkor lendült ki ismét a holtpontról, amikor idén, az év elején Chisinauban Pavel Filip vezetésével új, európai elkötelezettségűnek mondott kabinet alakult.