A többnyire nyugati diplomás miniszterjelöltek majdnem fele hölgy, és mindnyájan bizalmi kapcsolatban vannak Maia Sandu államfővel
Fotó: Facebook/Maia Sandu
A Nyugathoz való óvatos közeledés, az Oroszországgal való konfrontálódás kerülése várható az új moldovai vezetéstől – véli a lapunknak nyilatkozó elemző. Barabás T. János szerint a Romániával való egyesülés kérdése a közeljövőben nem kerül a napirendre.
2021. július 26., 20:032021. július 26., 20:03
Két nő vezetheti a Moldovai Köztársaságot, miután Natalia Gavrilița a legesélyesebb jelölt a miniszterelnöki posztra, tavaly november óta pedig Maia Sandu ül az államfői székben. A július 11-i parlamenti választásokon az elnök pártja, az Európa-barát, jobbközép, progresszista Akció és Szolidaritás Párt (PAS) abszolút többséget szerzett a törvényhozásban, így önállóan alakíthat kormányt.
A 2019-ben pénzügyminiszteri posztot ellátó Gavrilița idén februárban már volt kormányfőjelölt, de az akkor még baloldali többség nem támogatta a parlamentben – emlékeztetett Barabás T. János. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Krónika megkeresésére azt mondta,
„A többnyire nyugati diplomás miniszterjelöltek majdnem fele hölgy, és mindnyájan bizalmi kapcsolatban vannak Maia Sandu államfővel, vagyis tartós kormányzás várható. Mihai Popșoi külügyminiszter-jelölt a budapesti CEU-n tanult, és a chișinăui amerikai nagykövetség civil helyi alkalmazottja volt, Anatolie Nosatîi védelmiminiszter-jelölt a Szovjetunióban végezte a katonai akadémiát, személye az oroszok számára lehet megnyugtató.
– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette ugyanakkor: Chișinăuban a politikai döntéseket a kulisszák mögött hozzák, és azokat jelentősen befolyásolják külföldi hatalmak, így a leendő kormányról csak a kinevezése után lehet biztosat állítani.
Az EU által beígért támogatás kimozdíthatja az országot a jelenlegi gazdasági pangásból és lassíthatja a drámai mértékű kivándorlást
Moldova várható külpolitikájára vonatkozó kérdésünkre Barabás T. János azt mondta, a Nyugathoz való óvatos közeledés várható. Kiemelte, hogy a PAS választási programjában nincs szó az oroszok számára aggodalmas NATO-integrációról. „Igor Grosu PAS-elnök azt nyilatkozta: országa nem akar a Nyugat és Kelet közötti konfrontáció csatatere lenni. Hasonló mérsékelt nézeteket vall a moldovai politikusok többsége.
Ez az összeg, ha jól van menedzselve, kimozdíthatja az országot a mostani gazdasági pangásból, és lassíthatja a már drámai méreteket öltő kivándorlást. Az Egyesült Államok is beígért támogatást, sőt Putyin orosz elnök is kilátásba helyezett egy hatszázmillió dolláros kölcsönt, utóbbi feltétele a stabil kormányzás” – mondta az elemző. Megjegyezte: Sanduék győzelmének Romániában lehet hatása, mivel a PAS testvérpártjának számító Nemzeti Liberális Párt tekintélyét erősíti a szociáldemokraták kárára.
A bukaresti külügyminisztérium gratulált hétfőn a moldovai állampolgároknak, és üdvözölte az Európa-barát reformerők győzelmét a vasárnapi előre hozott parlamenti választásokon, amelyeken Maia Sandu államfő pártja, a jobbközép Akció és Szolidaritás Párt (PAS) a voksok alapján önállóan alakíthat kormányt.&
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) óriásit bukott, kevesebb, mint félszázalékos eredmény ért el a választásokon. Ezzel kapcsolatban Barabás T. János nyomatékosította:
Úgy vélte, az AUR-jelölteket sem kedvelték, lejáratott, fasisztoid és korrupt politikusok is voltak a listán. Ami Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének napirendre kerülését illeti, a szakértő nyomatékosította, hogy a PAS programjában nem szerepel az egyesülés, vezetői mellőzik a témát.
Franciaország és Németország egyértelművé tette, hogy csak Moldova uniós csatlakozása után jöhet szóba határváltozás. A tagfelvétel pedig az elkövetkező egy-két EU-s költségvetési ciklus után lesz esetleg téma, ami legalább tíz év. Addig sok víz lefolyik a Dnyeszteren” – fogalmazott Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!