A többnyire nyugati diplomás miniszterjelöltek majdnem fele hölgy, és mindnyájan bizalmi kapcsolatban vannak Maia Sandu államfővel
Fotó: Facebook/Maia Sandu
A Nyugathoz való óvatos közeledés, az Oroszországgal való konfrontálódás kerülése várható az új moldovai vezetéstől – véli a lapunknak nyilatkozó elemző. Barabás T. János szerint a Romániával való egyesülés kérdése a közeljövőben nem kerül a napirendre.
2021. július 26., 20:032021. július 26., 20:03
Két nő vezetheti a Moldovai Köztársaságot, miután Natalia Gavrilița a legesélyesebb jelölt a miniszterelnöki posztra, tavaly november óta pedig Maia Sandu ül az államfői székben. A július 11-i parlamenti választásokon az elnök pártja, az Európa-barát, jobbközép, progresszista Akció és Szolidaritás Párt (PAS) abszolút többséget szerzett a törvényhozásban, így önállóan alakíthat kormányt.
A 2019-ben pénzügyminiszteri posztot ellátó Gavrilița idén februárban már volt kormányfőjelölt, de az akkor még baloldali többség nem támogatta a parlamentben – emlékeztetett Barabás T. János. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Krónika megkeresésére azt mondta,
„A többnyire nyugati diplomás miniszterjelöltek majdnem fele hölgy, és mindnyájan bizalmi kapcsolatban vannak Maia Sandu államfővel, vagyis tartós kormányzás várható. Mihai Popșoi külügyminiszter-jelölt a budapesti CEU-n tanult, és a chișinăui amerikai nagykövetség civil helyi alkalmazottja volt, Anatolie Nosatîi védelmiminiszter-jelölt a Szovjetunióban végezte a katonai akadémiát, személye az oroszok számára lehet megnyugtató.
– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette ugyanakkor: Chișinăuban a politikai döntéseket a kulisszák mögött hozzák, és azokat jelentősen befolyásolják külföldi hatalmak, így a leendő kormányról csak a kinevezése után lehet biztosat állítani.
Az EU által beígért támogatás kimozdíthatja az országot a jelenlegi gazdasági pangásból és lassíthatja a drámai mértékű kivándorlást
Moldova várható külpolitikájára vonatkozó kérdésünkre Barabás T. János azt mondta, a Nyugathoz való óvatos közeledés várható. Kiemelte, hogy a PAS választási programjában nincs szó az oroszok számára aggodalmas NATO-integrációról. „Igor Grosu PAS-elnök azt nyilatkozta: országa nem akar a Nyugat és Kelet közötti konfrontáció csatatere lenni. Hasonló mérsékelt nézeteket vall a moldovai politikusok többsége.
Ez az összeg, ha jól van menedzselve, kimozdíthatja az országot a mostani gazdasági pangásból, és lassíthatja a már drámai méreteket öltő kivándorlást. Az Egyesült Államok is beígért támogatást, sőt Putyin orosz elnök is kilátásba helyezett egy hatszázmillió dolláros kölcsönt, utóbbi feltétele a stabil kormányzás” – mondta az elemző. Megjegyezte: Sanduék győzelmének Romániában lehet hatása, mivel a PAS testvérpártjának számító Nemzeti Liberális Párt tekintélyét erősíti a szociáldemokraták kárára.
A bukaresti külügyminisztérium gratulált hétfőn a moldovai állampolgároknak, és üdvözölte az Európa-barát reformerők győzelmét a vasárnapi előre hozott parlamenti választásokon, amelyeken Maia Sandu államfő pártja, a jobbközép Akció és Szolidaritás Párt (PAS) a voksok alapján önállóan alakíthat kormányt.&
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) óriásit bukott, kevesebb, mint félszázalékos eredmény ért el a választásokon. Ezzel kapcsolatban Barabás T. János nyomatékosította:
Úgy vélte, az AUR-jelölteket sem kedvelték, lejáratott, fasisztoid és korrupt politikusok is voltak a listán. Ami Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének napirendre kerülését illeti, a szakértő nyomatékosította, hogy a PAS programjában nem szerepel az egyesülés, vezetői mellőzik a témát.
Franciaország és Németország egyértelművé tette, hogy csak Moldova uniós csatlakozása után jöhet szóba határváltozás. A tagfelvétel pedig az elkövetkező egy-két EU-s költségvetési ciklus után lesz esetleg téma, ami legalább tíz év. Addig sok víz lefolyik a Dnyeszteren” – fogalmazott Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!