
Fotó: Rompres
2008. június 03., 00:002008. június 03., 00:00
Clintonnak egy leendõ Obama-kormányban lehetõsége lenne arra, hogy szívügyével foglalkozzék, megvalósítsa az egészségügyi reformot. Az illinois-i szenátor stábja tárgyalásos megoldással zárná le az elnökjelölt-állító versenyt, amelynek még mindig nem látszik a vége. Clintonnak a posztért cserébe fel kellene adnia a harcot, hogy Obama lehessen az elnökjelölt.
Bár korábban sok spekuláció volt arról, hogy Clinton Obama alelnökjelöltjeként szerepelhetne a novemberi választáson, az afro-amerikai szenátor, úgy tûnik, elhárítja Clinton egyes támogatóinak erre irányuló nyomását. Az Obama-tábor meggyõzõdése szerint a demokrata elõválasztási verseny lényegében lezárult, a szenátor elõnye behozhatatlan a jelöltállító konvención szavazó delegátusok számát tekintve. Némi nyugtalanságot kelt ugyanakkor, hogy Clinton minduntalan a küzdelem folytatásáról beszél, az Obama-stáb ezért készít elõ tervet arra, hogy a vetélytárs méltóságteljesen vonulhasson vissza.
Obama állítólag meghívna kormányába két olyan politikust is, akik korábbi vetélytársai voltak az elõválasztási küzdelemben: John Edwards volt észak-karolinai szenátort és Joe Bident, Delaware állam szenátorát. Elõbbi lehetne az igazságügy-miniszter, utóbbit pedig a külügyminiszteri poszt legesélyesebb várományosaként emlegetik. A demokrata jelölt a napokban arról beszélt, hogy egyik példaképe Abraham Lincoln volt elnök, aki bevonta kabinetjébe korábbi riválisait, mert „bármilyen személyes érzései is voltak, a lényeg az volt, hogy miként lehet kivezetni az országot a válságból”. Mint hozzátette, most is ezt a megközelítést kell érvényesíteni.
Háttértárgyalások folynak állítólag arról is, hogy Clinton visszalépése esetén Obama kampánya kifizetné a volt first lady 11 millió dollárra rúgó kampánytartozását. Clinton 17 hónapi kampányolás során eddig 150 millió dollárt költött el. Egyes demokrata elemzõk szerint azzal, hogy a michigani és floridai delegátusok csak fél-szavazattal vehetnek majd részt a denveri jelöltállító konvención, Clinton gyõzelmi esélyei kútba estek. A szakértõk úgy vélik: akár már a jövõ héten, az utolsó, keddi elõválasztási fordulók után az el nem kötelezett szuperdelegátusok eldönthetik a versenyt. A New York-i szenátornak mindenesetre bejött a vasárnapi fordulóhoz fûzõdõ reménye, és fölényesen nyert Puerto Ricóban. A Fox News szerint elsõsorban a nõk és idõsek támogatásával nyert a 4 milliós népességû területen. Clinton a gyõzelemmel nem tud sokat lefaragni Obama elõnyébõl, de hozzásegítheti a volt first ladyt ahhoz, hogy az eddig rá leadott szavazatok többségére hivatkozva megszerezze el nem kötelezett szuperdelegátusok támogatását. A korábban a volt first lady jelöltsége mellett kiálló The New York Times is arról írt: most már az a fõ kérdés, Clinton mikor és hogyan lép viszsza a küzdelemtõl, egyáltalán hajlandó-e feladni a harcot a konvencióig. Clinton környezetébõl kiszivárgott, hogy a volt first lady lassan megadja magát, és belátja, hogy vesztett, jóllehet a nyilvánosság elõtt azt hangoztatja, a demokraták hibáznak, ha Obamát indítják John McCain szenátor, a várható republikánus jelölt ellenében. Egyes tanácsadói szerint az lehet az egyik forgatókönyv, hogy Clinton a napokban, New Yorkban egy beszédet tart, amelyben bejelenti Obama jelöltségének támogatását.
MTI
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.