Fotó: Rompres
2008. június 03., 00:002008. június 03., 00:00
Clintonnak egy leendõ Obama-kormányban lehetõsége lenne arra, hogy szívügyével foglalkozzék, megvalósítsa az egészségügyi reformot. Az illinois-i szenátor stábja tárgyalásos megoldással zárná le az elnökjelölt-állító versenyt, amelynek még mindig nem látszik a vége. Clintonnak a posztért cserébe fel kellene adnia a harcot, hogy Obama lehessen az elnökjelölt.
Bár korábban sok spekuláció volt arról, hogy Clinton Obama alelnökjelöltjeként szerepelhetne a novemberi választáson, az afro-amerikai szenátor, úgy tûnik, elhárítja Clinton egyes támogatóinak erre irányuló nyomását. Az Obama-tábor meggyõzõdése szerint a demokrata elõválasztási verseny lényegében lezárult, a szenátor elõnye behozhatatlan a jelöltállító konvención szavazó delegátusok számát tekintve. Némi nyugtalanságot kelt ugyanakkor, hogy Clinton minduntalan a küzdelem folytatásáról beszél, az Obama-stáb ezért készít elõ tervet arra, hogy a vetélytárs méltóságteljesen vonulhasson vissza.
Obama állítólag meghívna kormányába két olyan politikust is, akik korábbi vetélytársai voltak az elõválasztási küzdelemben: John Edwards volt észak-karolinai szenátort és Joe Bident, Delaware állam szenátorát. Elõbbi lehetne az igazságügy-miniszter, utóbbit pedig a külügyminiszteri poszt legesélyesebb várományosaként emlegetik. A demokrata jelölt a napokban arról beszélt, hogy egyik példaképe Abraham Lincoln volt elnök, aki bevonta kabinetjébe korábbi riválisait, mert „bármilyen személyes érzései is voltak, a lényeg az volt, hogy miként lehet kivezetni az országot a válságból”. Mint hozzátette, most is ezt a megközelítést kell érvényesíteni.
Háttértárgyalások folynak állítólag arról is, hogy Clinton visszalépése esetén Obama kampánya kifizetné a volt first lady 11 millió dollárra rúgó kampánytartozását. Clinton 17 hónapi kampányolás során eddig 150 millió dollárt költött el. Egyes demokrata elemzõk szerint azzal, hogy a michigani és floridai delegátusok csak fél-szavazattal vehetnek majd részt a denveri jelöltállító konvención, Clinton gyõzelmi esélyei kútba estek. A szakértõk úgy vélik: akár már a jövõ héten, az utolsó, keddi elõválasztási fordulók után az el nem kötelezett szuperdelegátusok eldönthetik a versenyt. A New York-i szenátornak mindenesetre bejött a vasárnapi fordulóhoz fûzõdõ reménye, és fölényesen nyert Puerto Ricóban. A Fox News szerint elsõsorban a nõk és idõsek támogatásával nyert a 4 milliós népességû területen. Clinton a gyõzelemmel nem tud sokat lefaragni Obama elõnyébõl, de hozzásegítheti a volt first ladyt ahhoz, hogy az eddig rá leadott szavazatok többségére hivatkozva megszerezze el nem kötelezett szuperdelegátusok támogatását. A korábban a volt first lady jelöltsége mellett kiálló The New York Times is arról írt: most már az a fõ kérdés, Clinton mikor és hogyan lép viszsza a küzdelemtõl, egyáltalán hajlandó-e feladni a harcot a konvencióig. Clinton környezetébõl kiszivárgott, hogy a volt first lady lassan megadja magát, és belátja, hogy vesztett, jóllehet a nyilvánosság elõtt azt hangoztatja, a demokraták hibáznak, ha Obamát indítják John McCain szenátor, a várható republikánus jelölt ellenében. Egyes tanácsadói szerint az lehet az egyik forgatókönyv, hogy Clinton a napokban, New Yorkban egy beszédet tart, amelyben bejelenti Obama jelöltségének támogatását.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok