Fotó: Facebook/U.S. Army
A hadfelszerelésekre, fegyverkezésre és katonai célú technológiai kutatásokra tavaly fordítottak első alkalommal 2000 milliárd dollárnál többet a világ országai a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfői jelentése alapján.
2022. április 25., 17:422022. április 25., 17:42
A ranglistát továbbra is az Egyesült Államok vezeti. A SIPRI kimutatása szerint a globális katonai kiadások 2021-ben az előző évhez képest inflációval kiigazítva 0,7 százalékkal 2113 milliárd dolláros rekordra (mintegy 1,94 billió euróra) emelkedtek. A tavalyi évvel együtt immár hetedik éve sorozatban emelkednek a világ katonai kiadásai.
– mondta Diego Lopes da Silva, a SIPRI kutatója. Az infláció miatt a növekedési ütem lassult ugyan, az inflációt figyelmen kívül hagyva viszont a növekedés 6,1 százalék volt.
A 2020-as első járványév utáni jelentős gazdasági fellendülés azt jelentette, hogy a katonai kiadások részesedése a globális gazdasági teljesítményben enyhén, 0,1 százalékponttal, 2,2 százalékra csökkent 2021-ben.
A ranglistát továbbra is Egyesült Államok vezeti. Bár az amerikai katonai kiadások 1,4 százalékkal csökkentek az inflációval korrigálva, a 801 milliárd dolláros (734 milliárd euró) amerikai védelmi költségvetés még ezzel együtt is nagyobb, mint a 10 legtöbbet költő ország közül a többi kilencé összesen.
Az amerikai kormány többször is hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani az amerikai hadsereg technológiai vezető szerepét a stratégiai versenytársakkal szemben, hangsúlyozta Alexandra Marksteiner, a SIPRI szakértője.
A katonai kiadásokra legtöbbet fordító öt ország 2021-ben az Egyesült Államok, Kína, India, az Egyesült Királyság és Oroszország volt, amelyek együttesen a globális kiadások 62 százalékát adták.
Az Ukrajna elleni orosz offenzíva előtti évben Oroszország katonai kiadásai 2,9 százalékkal 65,9 milliárd dollárra (60 milliárd euróra) nőttek, ami megfelelt Oroszország bruttó hazai terméke 4,1 százalékának.
Oroszország nagy bevételre tett szert a fosszilis energiahordozók értékesítéséből, amint azt Lucie Béraud-Sudreau, a SIPRI szakértője kifejtette: „a magas olaj- és gázbevételek segítettek Oroszországnak növelni katonai kiadásait 2021-ben”.
A Krím 2014-es elvesztése óta Ukrajna 72 százalékkal növelte katonai kiadásait. Tavaly viszont a becslések szerint kiadásai 8,5 százalékkal, 5,9 milliárd dollárra, a GDP 3,2 százalékára csökkentek.
A globális katonai kiadásokról április végén publikált rendszeres éves SIPRI-jelentést a legátfogóbb felmérésnek tekintik világszerte. A kutatóintézet a védelmi költségvetésre vonatkozó hivatalos kormányzati adatokra, valamint más forrásokra és statisztikákra támaszkodva állítja össze jelentését, ami így rendszerint el is tér a NATO és az egyes országok adataitól. Az összegzés magában foglalja a személyzetre, a katonai segélyekre, valamint a katonai kutatásra és fejlesztésre fordított összegeket is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!